Dtum
Login with Facebookk
1930 | Április

A KUT kiállítása

A Képzőművészek Új Társaságának tárlata a Nemzeti Szalonban inkább kollektíve hat kedvezően, mint külön-külön egyes darabjaival. Kiállítóinak legtöbbje jobban szerepelt már más alkalmakkor, viszont kétségtelen, hogy az együttes hatása friss és üdítő.

 

Arról beszél, hogy van egy törekvéseitől el nem tántorítható jókora festő- és szobrász-gárdánk, amely nem ismer megalkuvást, nem alacsonyodik le a jómódú lelki-proletár megelégedéséhez, nem simul a kiállításainkba mindinkább beleavatkozó és megbízásokkal üdvözítő hivatalos akarathoz sem, hanem fanatikusan keresi önnönmaga kifejezésének új és őszinte útjait. De nemcsak szenvedélyesen, hanem friss és erős tehetséggel is. S ha becsületes és friss törekvéseik néha nem is válnak sikerült alakításokká, még tévedéseik is rokonszenvesebbek a lélektelen ügyeskedés, vagy az epigonkodás sivár mesterkedéseinél.

Berény Róbert, Kádár Béla, Egry József, Bernáth Aurél, Szobotka Imre, Ziffer Sándor, sőt még Szőnyi István sem adnak a kiállításon valami újat és többet már ismert egyéniségükhöz, sőt egyikük-másikuk magamagát nem is éri el.

 

De meglepő erővel és befejezettséggel magaslik ki eddigi színvonala fölé Bornemissza Géza, aki finomságait szép csendéletén zárt erejű kompozícióvá foglalta, össze. Félig szőttes, félig mézeskalácsos, népieskedő primitívségében még következetesebb lett Pekáry István, a monumentális egyszerűséghez valamivel közelébb jutott virágcsendéletén Járitz Józsa; szineiben áttetszőbb és könnyedebb lett de összefoglaló erejében vesztett Czigány Dezső.

Az építészeti részben Kozma Lajosé az elsőség, nemesen egyszerű tervei harmonikusan szépek, míg Ligeti Pál útmutatónak késszült villája csupán ötleteskedő és esetlen.

Új tehetségek inkább a szobrászati részben jelentkeznek, akik Csorba, Medgyessy mellett is jól megállják helyüket. Legtöbben stilizálók, akik szabadulni igyekeznek az üres akadémiai naturalizmustól és a benne lappangó barokoskodástól. Közülük Vilt Tibort, Székessy Zoltánt, Mészáros Lászlót említjük.

Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Kapcsolódó cikkek
Cikk-ajánló
Magyar tőke a Balkánon Magyar tőke a Balkánon
A magyar tőke balkáni szerepének történetében két korszakot...
Erzsébet királyné szobra Szegeden Erzsébet királyné szobra Szegeden
Az utóbbi időben szokatlanul nagy számmal felállított új szobrok...
Uj hang a titkos tartalék kérdésében Uj hang a titkos tartalék kérdésében
Svájc jogászai a részvénytársaságok tartalékával foglalkoztak az...
A távolkelet csodafegyverei A távolkelet csodafegyverei
Japán - a tűzhányók és cseresznyevirágok országa, a Távolkelet örökké...
Orosz felvevő piacok Orosz felvevő piacok
Mostanában a balkáni piacokon beállott ideiglenes pangás miatt...
Nagybankok és a tőkeemelés Nagybankok és a tőkeemelés
A börzén egyébről sem beszélnek, mint arról, hogy melyik nagybank...
Jajcze -  Bosznia gyöngye Jajcze - Bosznia gyöngye
A természeti szépségekben gazdag Boszniának legszebb helye a régi...
A mesterséges radioaktivitás, a nitrogén átalakulása A mesterséges radioaktivitás, a nitrogén átalakulása
A protonokkal és deutonokkal való bombázás azért fontos módszer, mert...
Egy német katonatiszt levele a magyarokról Egy német katonatiszt levele a magyarokról
Egy német katonatiszt levele a magyarokról. Egy nagy frankfurti ujság...
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98