Dtum
Login with Facebookk
1930 | Február

Erdélyi József - Telefonkarók

Két felén az útnak
szürkén állanak,
eső mossa őket,
repeszti a nap,
szelek fujdogálják,
döntő viharok
s zúgnak a sovány, bús
telefonkarók.

Megmegáll mellettük
a kóbor gyerek,
hallgatja a zúgást,
de nem érti meg.
Nem érti azt senki,
csak én egyedül, -
betyár dalol benne,
cigány hegedül.

Akasztófa minden
telefonkaró,
benne útonállók
rab lelke dalol,
kuruc dalol benne,
bujdosó betyár,
régen felakasztott
cigány muzsikál.

Fekete vaskampón
fehér porcelán:
egy-egy kitekert nyak:
csigolya talán
s ama vaskötélnek
egy-egy fonala
minden telefondrót. -
Haláltambura...

Be sokat hallgattam
bolygva egyedül...
Betyár dalol benne,
cigány hegedül,
cimbalmozik benne,
mélán tamburál,
sok-sok régi-régi
nótát a Halál.

Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Kapcsolódó cikkek
Cikk-ajánló
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
27.378
Politika:
4.183
Gazdaság:
4.597
Kultúra:
3.840
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.354
Bulvár:
5.022
Kincskereső:
436
Páholy:
64
Blog:
230
Összes kép
37.374
Cikkekhez kapcsolódó képek:
37.010
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
4.183
Fórum témák:
187
Fórum hozzászólások:
847
Cikk hozzászólások:
98