Bécs, szeptember 14.

Nagy szinésznő volt, de elsősorban botrányairól ismerték világszerte. Egészen fiatalon idegroncs lett Maria Orska, addig szedte a morfint, addig szitta a kokaint, amíg a végén a kokain szitta föl őt, szegény, hörögve, fuldokolva és fetrengve halt meg, ronggyá tépték a mérgek, szétszedték, mint a vadállatok.

Eltemették pár hónap előtt. Lakását a bécsi Maria Theresien strasse 5. szám alatt bezárták, por lepte el a harmadik emeleti lakást, ahol egykor vad orgiákat rendeztek s a szomszédok titokzatos és rémült sikolyokat hallottak éjjelente.

A ma reggeli bécsi lapokban hirdetés jelent meg, hogy elárverezik Orska Mária hagyatékát s a tárgyak megtekinthetőek délelőtt tiz órától. Véletlenül Bécsben vagyok s kisietek a IX. kerületbe, a Maria Theresien strassera.

Polgári ház, ügyvédek és posztógyári képviselők laknak abban a házban, ahol Orska élt, liften kell fölmenni, csöngetek s már ott is állok az elhunyt szinésznő előszobájában.

Furcsa ez a rend, tisztaság, halk beszéd. Főleg hölgyek vannak itt, lorgnonozzák Orska butorait. Néhány ügynök, néhány barát és barátnő. Aztán komoly vevők, akik ide egyszerűen butort jönnek venni, mintha boltban volnának.

Tényleg olyan az egész, mint egy butorkereskedés, ahol az üzlet lakásnak van berendezve, a kereskedő titokzatos kis sarkokat rendez be a helyiségekben, enterieuröket alkotva. Azt hiszi, így könnyebben eladja a butort.

Orska elhagyott lakása most lelketlen és üzletszerü, nyoma sincs annak, hogy itt egy ember élt s hozzá még olyan ember, mint Maria Orska.

Semmi jel arra, hogy itt egy asszony oly sokat szenvedett, oly sokat sirt, álmatlanságban annyi tömérdeket gyötrődött. S a kokainmámoroknak sincs nyoma.

Katalógusba foglalták a hagyatékot, barokkfotelek, brokáttakarók, tükör aranyrámába, kis kommodok, kina vázák és rokokó vitrinek.  Minden csupa sablon, ha egy régiségkereskedés kirakatában látnám ezeket a tárgyakat, azt mondanám magamban: ,,gyönge” s tovább mennék.
Öt szoba butor. Öt szoba unalom.

Érdekes, hogy két hálószobája volt. Egy nagy hálószoba és egy kicsi. Az egyik ágya olyan nagy, hogy szükség esetén nyolc-tiz ember is elfér benne. Ez a kisebbik hálóban a kisebbik ágy. Van ennél nagyobb is.

A nagy ágy XVI. Lajos-korabeli és fehér és arany. A katalógus hosszu sorokban zengi el az ágy történetét. Persze, egy őszinte szót nem ir róla, csupa hivatalos frázist. ,,In der Mittecin vergoldeten Lorbeerkranz mit Masche.” Babérkoszoruzott ágy az Orskáé és katalógusszerinti ára 5000 osztrák schilling.

Valami hisztérikus amerikai asszony szivesen ad érte ennyit. Meg is éri. Ha ugyan tényleg Orska ágya volt, mert lehet, hogy csak beállították eladásra.

A bronzlámpák, porcellánfigurák, kinai tintatartók teljesen érdektelenek. A kis ágy, amelyik csak nyolcszemélyes, 1500 schillinggel szerepel a katalógusban. Ez az ágy is XVI. Lajos korából való. Ugylátszik, ami az ágyakat illeti, szegény Orska ebben az egyben következetes volt.

Ma nyitották meg a kiállítást megtekintésre.
Az aukció 17-én lesz.