Dtum
Login with Facebookk
1925 | Július

Megkaphatja-e Herczeg Ferenc a Nobel-dijat?

Bizom a svéd nép igazságos lelkületében – mondja a pesti svéd konzul

A Magyar Tudományos Akadémia az elmult héten átiratot intézett a Svéd Királyi Akadémiához és az átiratban Herczeg Ferencet ajánlotta az idei irodalmi Nobel-dijra.
Az Akadémiának ez az állásfoglalása kétségtelenül a magyar literatura egyik legkiválóbb reprezentánsát hozta előtérbe, éppen ezért különös érdeklődéssel kisértük azokat az irodalmi vitákat, amelyek e hir nyomán támadtak.

 

Az Akadémia jelöltje körül támadt viták legfőbb inditó okául bizonyára az a körülmény szolgált, hogy ez az első eset, amikor magyar irót ajánlanak arra a dijra, amelyet ezideig a világ legismertebb irodalmi kitünőségei nyertek el. A különböző viták anyagát nem utolsó sorban Herczeg Ferenc is, mert irodalmi munkássága és a Nobel-dij intenciói között vont párhuzam okozza. Herczeg bizonyos körök, az előkelő osztályok irója, akinek munkáin ez ki is érezhető, azok tehát azt mondják, hogy Herczeg nem felel meg azoknak a követelményeknek, amelyeket a Nobel-dij alapitója annakidején kitüzött.


Miután ezek a viták hetek óta tartanak, elhatároztuk, hogy elmegyünk a Nobel-dijjal nemzeti vonatkozásu, bár nem egészen illetékes pesti és svéd fórumhoz, a svéd konzulátushoz, ahol igen érdekes nyilatkozatokat kaptunk.


A svéd konzulátuson elmondják a Nobel-dij eredetét.
A Rákos utca 17. szám alatt, a Bayer-féle gyógyszer, és purgógyár első emeletén van a svéd konzulátus. Maga a főkonzul, Bayer-Krucsay Dezső dr., a Bayer-művek tulajdonosa. Munkatársunkat a konzulátusi titkár fogadja. Szimpatikus magas szőke fiatalember a titkár, Gustav Lundh-nak hivják. Kérdésünkre előzékenyen a következőket mondja el a Nobel-dij eddigi történetéből:


- Alfréd Nobel dr. dusgazdag svéd gyáros 1806-ban harmincmillió svéd koronát hagyományozott arra a célra, hogy annak kamataiból évenként öt, egyenként százötvenezer svéd koronányi dijjal jutalmazzák meg a kémia, fizika, orvosi tudomány, irodalom és a békepropaganda egy-egy kiváló müvelőjét. A svéd király 1901-ben hagyta jóvá a Nobel-dij tervezetét és a dijak azóta minden évben kiosztásra kerülnek.

 

A kémia és fizikai dijat a Svéd Tudományos Akadémia, az orvosi dijat a svéd orvosok legkiválóbbjaiból alakult Carolinska Instituid, a békedijat a Norska Startinegt (norvég felsőház) itéli oda a jelöltek egyikének. Az irodalmi dijat a Svenska Akadémia adja ki. Az akadémiát 1768-ban alapitotta III. Gusztáv svéd király, a Francia Tudományos Akadémia mintájára. Ismertebb tagjai: Selma Lagerlöf, az ismert irónő, Sven Hedin, akit szintén igen jól ismernek a magyarok, azután Werner Heidenstann, Narthan Söderblom, a svéd hercegérsek, Book tanár, az ismert svéd mükritikus és még többen, akiknek a neve most nem jut hirtelen eszembe.


- Mi az irodalmi Nobel-dij elnyerésének feltétele? – kérdezte munkatársunk.
- A Nobel-dijat bármely nemzetiségü iró megkaphatja, akinek világirodalmi viszonylatban ismert neve van.


- Szükséges a Nobel-dij elnyeréséhez, hogy az iró valamely irodalmi irányt kövessen?
- Nem, dehogy, kérem, fő az, hogy abszolút irodalmi legyen, amit ir és hogy ne csak hazájában legyen ismert, hanem irói márkája nemzetközi viszonylatban is elsőrangu legyen.
Miért tartja a svéd konzulátus titkár valószinünek, hogy Herczeg Ferenc kapja meg az idei Nobel-dijat?


Ismerik Svédországban Herczeg Ferenc irodalmi működését?
Igen, meglehetősen. A Gyurkovics lányokat 1917. szeptemberében adták először Stockholmban, de szinrekerült még Riddaren av Igar cimmel a Fekete lovas is. A Herczeg-regények közül is igen sok megjelent svéd nyelven. A forditások legnagyobb része éppen a Ma Este stockholmi tudósitójától, Lefler Béla dr.-tól való, aki különben igen érdekes és értékes könyvben ismertette meg a svédekkel Magyarországot, és a magyar irodalmat. A magyar irók közül kit ismernek még a svédek?
Én Jókai, Mikszáth, az ujak közül Molnár Ferenc, Biró Lajos több svéd nyelven megjelent müvét olvastam.


Kérem titkár úr, Ön, aki elfogulatlan szemmel nézi a dolgokat, lehetségesnek tartja, hogy a magyar iró, - történetesen Herczeg Ferenc – legyen a körülbelül hárommilliárd magyar koronát reprezentáló dij nyertese?


A szőke titkár nem felelt erre a kérdésre. Magyarázatképen arra hivatkozott, hogy csupán kereskedelmi kapcsolatok fenntartása és fejlesztésre küldték Budapestre igy nem is tarthatja magát illetékesnek a kérdésre felelni. Mint magánember nem tartja valószinünek, hogy Herczeg Ferenc kapja meg a dijat. Azután elővette egy kis könyvecskét és felolvasta, hogy kik kapták meg eddig az irodalmi Nobel-dijat.


Akik már elnyerték a most mintegy három milliárd magyar koronát kitevő irodalmi dijat. A következő nevek: Sully Prudhomme, Th. Mommsen, B. Björnson, Mistral, Echegeray, H. Sienkiewicz, G. Carducci, R. Kypling, R. Enchen, Selma Lagerlöf, P. Heyse, M. Maeterlinck, G. Hauptmann, Rabindranath Tagore. Több nevet nem jegyezhettünk fel, mert a titkár úr noteszében csak 1913-ig voltak felsorolva a dijnyertesek nevei. Azóta többek közt Anatole France, Knut Hamsunk Yeats és most legutóbb a lengyel Raymond kapta meg a dijat.


A titkár urral folytatott érdekes beszélgetésünk után szerencsénk volt magával a főkonzullal, Bayer-Krucsay Dezsővel is beszélgetni, aki igen joviális kinézésü úr. A következőket volt szives elmondani a Nobel-dijjal és Herczeg Ferenccel kapcsolatosan:


- Őszintén, tiszta szivemből kivánom, hogy Herczeg Ferenc megkapja a dijat. A dij tudvalevően egészen szép summát tesz ki, körülbelül három milliárd magyar koronát. Miután ugy tudom, hogy Herczeg gazdag ember, aki erre a három milliárdra nincs igen rászorulva, azt hiszem, hogy a dij elnyerése esetén juttat majd ebből a szép összegből az Akadémiának is.
A svéd főkonzul a svédek igazságos lelkületében bízik.


- Főkonzul ur véleménye szerint lehetséges, hogy Herczeg kapja meg az idei dijat?
- Hát kérem… a svéd nép nagyon igazságos lelkületü – válaszolta diplomatikusan a főkonzul. Majd hozzátette: a biráló-bizottság bizonyára legjobb belátása szerint fog itélkezni. Herczegnek mindenesetre kiváló képességein kívül az is előnyére szolgál, hogy Svédországban nagyon szeretik a magyarokat.


A főkonzul ur ezután azt bizonyitgatta munkatársunknak, hogy a magyar és a svéd nép között igen sok a rokonvonás.
- Például a jószivüség. – mondta – azután a vendégszeretet, „meg azután például, hogy szeretnek flottan élni”. Sportban is ép ugy jeleskednek a svédek, mint a magyarok.
- Ismerik jól Herczeget Svédországban:


- Hogyne, hogyne. Több szindarabját és regényét leforditották svéd nyelvre. Közülük a Leffler Béla barátom forditott sokat. Látja, az tehetne valamit a Herczeg érdekében. Csinálhatna ott kint neki egy kis propagandát – fejezte be a főkonzul nyilatkozatát.

<<
<
1
2
>
>>
Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Kapcsolódó cikkek
Cikk-ajánló
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
27.378
Politika:
4.183
Gazdaság:
4.597
Kultúra:
3.840
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.354
Bulvár:
5.022
Kincskereső:
436
Páholy:
64
Blog:
230
Összes kép
37.374
Cikkekhez kapcsolódó képek:
37.010
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
4.183
Fórum témák:
187
Fórum hozzászólások:
847
Cikk hozzászólások:
98