Dtum
Login with Facebookk
1933 | Március

A természetbúvár Goethe, a fény

Még költői alkotásainál is többre becsülte Goethe optikai tanulmányait. Sehogysem tudott megbarátkozni azzal a gondolattal, hogy a fehér fény, mely szerinte a tisztaságnak és az egyszerűségnek a foglalata, több színből lenne összetéve.

Ma már tudjuk, hogy Goethe tévedett és senkisem kételkedik abban, hogy a fehér fény különböző színű fénysugarak keveréke, melyeket az üvegprizmával választhatunk szét. Goethe pedig azt állította, hogy a színek a prizmából erednek, mert ha a színkép valamely színét több prizmán engedte áthaladni, a sugárnyaláb szélein más színeket is észlelt.

Tudjuk, hogy ennek a jelenségeknek az oka Goethe hiányos optikai berendezésében rejlett, amivel nem tudta a színeket egymástól eléggé elkülöníteni. Csak a mult század közepén sikerült Helmholtznak prizmák és lencsék kombinációjával tiszta színt előállítani. Ellenben maradandó értéknek Goethenek a zavaros közegekben fellépő fényjelenségekre, a fölkelő nap vörös színére vonatkozó vizsgálatai, továbbá fiziológiai, optikai tanulmányai.

Mint a weimari hercegség vezető miniszterét bízta meg Károly Ágost herceg, ki később meghitt barátja is lett, az ilmenaui bánya fellendítésével és országutak építésének irányításával. Hogy feladatának lelkiismeretesen megfelelhessen, ásványtani és földtani tanulmányokba mélyedt el.

Intézkedett, hogy Svájcban bő, idevágó vizsgálati anyag álljon rendelkezésére, ásványokat gyűjtött, Thüringiában és a Harzban geológiai felvételeket végzett, gyakori karlsbadi tartózkodása alatt Csehország ásványkincseivel és geológiájával ismerkedett meg.

Messze megelőzte korát, mikor felismerte, hogy a hegységeket nem a lassú, fokozatos fejlődést erőszakosan megszakító természeti forradalmak hozták létre, hanem olyan geológiai átalakulások, melyek észrevétlenül ma is végbe mennek. Első volt, aki rámutatott arra, hogy az idős rétegek állati és növényi kövületeket nem tartalmaznak, ilyenek a fiatalabbakban fordulnak elő. A gránitról két előzetes tanulmányt is hátrahagyott.

Goethe a meteorológia iránt is melegen érdeklődött. A weimari hercegségben a meteorológiai állomások egész hálózatát rendezte be, az észlelők számára utasításokat dolgozott ki és „Witterungslehre” cím alatt munkát is írt.

Goethe valóságos szenvedéllyel csüngött a természettudományokon, melyeket nagy szelleme teljes egyetemükben fel tudott ölelni. Ha valami felizgatta, vagy lehangolta, a természettudományokban talált megnyugvást és vigasztalást. A természet szentélyéhez mindig csak mély vallásos áhítattal közeledett, rejtélyeibe a gyarlóságát érző ember szerénységével iparkodott behatolni. Megkapóan ad kifejezést érzéseinek Faust hálahimnuszában.

Dr. Donath Gyula

Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Kapcsolódó cikkek
Cikk-ajánló
Apponyi Albert gróf a zürichi egyetemen vasárnap nagy figyelemmel fogadott hatalmas előadást tartott Apponyi Albert gróf a zürichi egyetemen vasárnap nagy figyelemmel...
- A Kellog-szerződés – mondotta többek közt – a maga...
Megrendítő haditudósítás Viipuri végnapjairól Megrendítő haditudósítás Viipuri végnapjairól
Viipuri, Finnországnak Helsinki után második legnagyobb városa, hősi...
Írók karácsonya. Írók karácsonya.
Bizalmas, vendégszerető hajlék, fenkölt szivű háziasszony, költői...
Meddig él egy bolha? Meddig él egy bolha?
Egy svéd természet rajzszakos tanártól azt kérdezte egyszer egy...
A haditengerészet költségvetése megkapta az igent A haditengerészet költségvetése megkapta az igent
A haditengerészet költségvetését október huszadikán tárgyalta magyar...
Elek Csibi BBTE nyerte az FTC kizárásos hölgyversenyét Elek Csibi BBTE nyerte az FTC kizárásos hölgyversenyét
Az FTC kizárásos hölgyversenye, amely első volt ebből a fajtából, a...
A szerb és román kereskedelmi szerződések ügye A szerb és román kereskedelmi szerződések ügye
Belgrádban diplomáciai uton már folynak az uj kereskedelmi szerződés...
Téli kiállítás a Műcsarnokban Téli kiállítás a Műcsarnokban
Az a heves harcz, a mely művészeti életünk szinfalai mögött dúl,...
A magyarság antik hagyományai
Leggazdagabb, mert szünet nélkül ható hagyományunkról, az antikvitás...
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98