Dtum
Login with Facebookk
1934 | Augusztus

Egyperces szünet után!

Kedden, Hindenburg temetése napján, egy percre megállítják az üzleti forgalmat a német birodalom területén. Ebben az egy percnyi csöndben, melyben a nagy hadvezér átlépi a halhatatlanság küszöbét, Mercur is néma főhajtással gyászolja Wothan kedveltjét. De e percnyi csönd után a világ egyik legnagyobb népe tovább folytatja útjait a világtörténelem országútján, hatalmas gazdaságának gépei tovább dübörögnek.

Ebben a pillanatban teljhatalmú gazdasági diktátorként
új kormányos, Hjalmar Schacht, a birodalmi bank elnöke lép e gépezet mellé, hogy páratlan nehézségek közt vegye át egy nagy nemzet gazdasági sorsának intézését. Nemcsak a német gazdaság, de talán a német politika is új felvonáshoz ér vele. Az egy percnyi csönd, mint a drámában a végkifejlődés előtti szünet, talán az egész megkínzott világ drámájának utolsó jelenetét vezeti be.

Tegnap a német márka aranyfedezete már két százalékra esett.
A lancashirei pamutimportőrök beszüntették a német szállításokat. A birodalom legtekintélyesebb világlapja, a Frankfurter Zeitung „Im Engpass” címen, amit legjobban így lehetne fordítani: „A Kutyaszorítóban”, azt írja, hogy „a külföldön vásárolt nyersanyagokat a német vevők nem tudják átvenni a devizahiány miatt. Csónakok és hajók fenekén, áruházak és raktárak zugaiban hevernek, megromlanak és elrothadnak”.

Azt írja továbbá a Frankfurter Zeitung,
hogy „Németország ellen egyre fokozódnak az angol piac panaszai, mert a legelőkelőbb német cégek is pontatlanul vagy egyáltalán nem rendezik váltóikat”. Az állami Reichs Kreditgesellschaft július hóban megjelent félévi jelentése azt állapítja meg, hogy a devizahiány mellett az ipari termelésben most már érezhetővé válik a nyersanyagok nagyfokú hiánya és hogy „ámbár kétségkívül sok külföldi nyersanyagot lehetne pótolni, ehhez olyan hatalmas beruházásokra és olyan hosszú időre volna szükség, amellyel a német gazdaság nem rendelkezik”.

Ebben a helyzetben veszi át Schacht a gazdasági diktátor szerepét.

Hogy állott elő ez a súlyos helyzet a német birodalomban, amelynek sorsa oly közelről érdekel bennünket, már azoknál a kölcsönhatásoknál fogva is, amelyek gazdasági téren kapcsolnak össze bennünket. Politikai szempontok sohasem kergethetnek józan elméjű embereket sehol a világon abba a végletbe, hogy egy hatalmas nemzet gazdasági összeomlása árán óhajtsák politikai irányának megváltozását.

Ellenkezőleg, azokból a hangokból,
amelyek Schacht diktatúráját bevezetik, arra kell következtetnünk, hogy Németország gazdasági politikájában, ahonnan pedig minden politika kiindul, az eddigitől eltérő fölfogások válnak úrrá.

A birodalmi hitelintézet hivatalos jelentése azt írja,
hogy „az egyre jobban elharapódzó autarkia helyébe a nemzetközi munkamegosztás elvének kell immár lépnie a világgazdaságban, mert a nemzeti elzárkózások folytán előállott paragrafusok és rendeletek tömege alatt a világ kereskedelme megfullad s nem is lehet belátni a végét annak, ha a mai gazdasági rendszer fönnmarad.”

A német gazdaság süllyedését,
mint most már ők maguk is bevallják, éppen a szabad gazdálkodás rendszerétől való teljes elfordulás idézte elő. Függetlenül a nemzetközi munkamegosztás elvétől s a belőle következő politikai követelményeitől, a legfantasztikusabb politikai módszerekkel akartak munkátlan tömegeket munkához juttatni, a végletekig fokozva föl a belső termelést s minden áron nagy kivitelt akartak a bevitelnek végsőkig való korlátozásával, ami semmiképpen sem egyeztethető össze a nemzetközi munkamegosztás gondolatával.

Hiába próbálták aztán már hat héttel ezelőtt az illetékes tényezők a devizakontingensek kihasználását az eredeti alapösszegnek tíz, újabban pedig öt százalékára korlátozni, hiába iparkodtak a nyersanyagok behozatalát korlátozni, a német behozatal júniusban még mindig harminc millióval állott az 1933. évi behozatal átlaga felett.

A világ rejtély előtt állott s azt kérdezte,
hogy a bevallott devizahiány dacára mikép tudja Németország behozatalának volumenét fentartani. Most maguktól a most érkezett német hírlapoktól kapjuk meg a választ a rejtélyre abban, hogy mindez nyersanyaghitelek útján történt, aminek most már, mint a lancashirei példa mutatja, vége szakadt. De ha így a behozatal leszorítása nem hozott megoldást, csak adósságokat, nem sikerült a másik módszer, a kivitel fejlesztése sem.

A német sajtó azt állítja,
hogy az ellenük politikai okokból megindított bojkott, habár nagy szerepet játszott, mégsem volt döntő faktor. A kivitel ijesztő lehanyatlását szerintük Oroszország német beszerzéseinek elmaradása okozta. Az, hogy a külföldön új iparok keletkeztek, hogy a védvámos- és kontingenspolitika elvette tőlük régi fogyasztópiacaikat.

Bárhogy legyen is, a kivitel hanyatlása közben
már arra gondoltak, hogy az infláció eszközéhez folyamodnak, de a csehszlovák példa nem nagyon bíztató példának bizonyult és éppen az új gazdasági diktátor volt az, aki a devalváció politikáját a leghatározottabban elutasította.

Most már csak egy harmadik út látszott előttük föltárulni a súlyos helyzetben.
Az, amelyre a Führer legutóbbi nagy beszédében rámutatott: a pótanyagokkal való megoldás útja. Most erről is kiderül, hogy járhatatlan, mert olyan új beruházásokat kíván, amelyekre ma nincs pénz Németországban s ha volna is, olyan hosszú gyártási tapasztalatokat igényel, amelyeket ma már kivárni nem lehet. És így az összes eddigi megoldási módszerek csődöt mondanak! Németországnak nincs más útja, mint amelyet a birodalmi hitelintézet jelentése megjelöl: a nemzetközi munkamegosztás elvéhez való visszatérést és ezzel együtt azoknak a politikai és erkölcsi szabályoknak az elfogadását, amelyek az egész művelt világot eddig is vezették, és amelyek alól senki büntetlenül ki nem vonhatja magát. Schacht gazdasági diktatúrájától ezeknek a tanulságoknak levonását reméli a civilizált emberiség.
Goda Géza

<<
<
1
2
>
>>
Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Kapcsolódó cikkek
Cikk-ajánló
Somlay Artúr az éjszaka összeverekedett egy pincérrel a Vígszínház kávéházban Somlay Artúr az éjszaka összeverekedett egy pincérrel a Vígszínház...
Parázs botrány viharzott át az éjszaka a Berlini téri divatos kávéház...
Nagy munkabéremelést idézett elő Amerikában az európai háború Nagy munkabéremelést idézett elő Amerikában az európai háború
Newyorkból írja a Független Magyarország északamerikai levelezője: A...
A budai rablógyilkosság A budai rablógyilkosság
A budai rabblógyilkosság dolgában a rendőrség befejezte a nyomozást....
Molyneux fürdőtrikói Molyneux fürdőtrikói
Molynesxnél, azaz, ahogy itt mondják: Molyneux kapitánynál, mert...
Ad vocem Goethe Ad vocem Goethe
Egy német vidéki szinházban minap ünnepi előadásban adták, két este...
A Nyirségben 40.000 vagon burgonya eladatlan maradt A Nyirségben 40.000 vagon burgonya eladatlan maradt
Abban a gazdasági leromlásban, amely körülöttünk folyik, szinte...
Teleki Mihály a magyar mezőgazdaság új feladatairól és nagy lehetőségeiről Teleki Mihály a magyar mezőgazdaság új feladatairól és nagy...
A soproni nyári egyetem ünnepélyes megnyitására Sopronba érkezett...
Házasságkötés automobilon Házasságkötés automobilon
Az amerikai gazdag polgárság körében az a legujabb divat, hogy a...
A Nyugat 25 éves A Nyugat 25 éves
A huszadik század első évei. Az irodalomnak egy szigete, egy...
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98