Dtum
Login with Facebookk
1934 | Március

Szomszédaink a világűrben, a bolygók mozgása

Már a régiek figyelme ráterelődött a bolygókra, mert ezek a különös, nagy csillagok bántó módon zavarták az ő egyszerű csillagászati megfigyeléseiket. A régiek is sokat nézegették a csillagos eget s figyelték a csillagok járását.

Még nem tudták, hogy földünk gömbalakú és forog, hogy kettős forgást végez, naponkint megfordul a saját tengelye körül s egy év alatt ellipszissalakú pályát fut be a Nap körül. Ők szilárdan meg voltak győződve arról, hogy a föld áll s körülötte kering a Nap és az összes csillagok. Ezek mind keleten kelnek föl és nyugaton lenyugszanak.

A régi görög csillagászok azonban észrevették, hogy van az égen öt nagy csillag, akkor még csak öt ilyen égitestet ismertek, a Merkur, Vénusz, Mars, Jupiter és a Szaturnusz, amelyek sehogy sem engedelmeskednek a szabálynak. Ezek néha fordított irányban, nyugatról keletre mozogtak. El is nevezték őket csavargó csillagoknak, bolygóknak, planétáknak.

A kóbor csillagok rejtélyét csak az újkor elején fejtette meg a nagy lengyel csillagász, Kopernikusz Miklós. Kimutatta, hogy a csillagászok valamennyien nagyot tévedtek, nem a földünk, hanem a Nap áll mozdulatlanul s körülötte keringenek a bolygók. De nem szabálytalanul, hanem szép rendben, szabályosan. Sőt földünk sem egyéb, mint a Nap körül keringő bolygók egyike.

A bolygók szabálytalan mozgása csak látszólagos, mi is rohanunk a Nap körül s csak a különböző keringő mozgások eredménye az, hogy a planéták néha nyugatról keletre látszanak forogni. Nemsokára egy másik híres csillagász, Kepler már azt is megállapította, hogy a bolygók valamennyien ellipszis alakban keringenek, amelynek egyik gyújtópontjában áll a Nap. Idővel még három, szabadszemmel nem látható bolygók fedeztek föl: az Uránuszt, a Neptunt és a Plutót.

Természetes, hogy ezek a bolygók, a mi földünk testvérei és világűrbéli szomszédai, ezek a kölcsönkapott fényben ragyogó vakcsillagok érdeklik legjobban a csillagászokat. A csillagászat tökéletesedésével egyre többet tudunk róluk. De ha közel vannak, ha jobban megfigyelhetők is, mint a többi csillagok, ahhoz elég távol vannak, hogy mégse tudhassunk meg róluk mindent, amit tudni szeretnénk.

A kilenc bolygó közül a Naphoz legközelebb, tőle csak 58 millió kilométerre van a legkisebb bolygó, a Merkúr. Egy gyorsvonat 75 év alatt futná be a pályát a Nap és a Merkúr között. A fény azonban 3 2/4 perc alatt teszi meg ezt az utat. A kis Merkur igen fürge, leggyorsabb a bolygók között, 88 nap alatt kerüli meg a Napot. Ennyi időből állott egy év.

A híres francia csillagász. Flamarion jegyezte meg, hogy aki a Merkuron 100 éves, az a földi időszámítás szerint még csak 24 évet ért. Élet azonban nem képzelhető el ezen a bolygón. Már csak magas hőmérséklete miatt sem. Közel lévén a Naphoz, sok hőt és fényt kap tőle, körülbelül nyolcszor annyit, mint földünk.

Az eddigi megfigyelések szerint ugyan mindig csak az egyik oldalát fordítja a Nap felé, ezen az oldalán aztán állandóan olyan hőség van, amely megolvasztaná az ólmot. Másik oldala, amelyen örök sötétség uralkodik, jéghideg. De levegő sincs ezen a planétán, legföljebb igen kevés.

Schiaparelli, olasz csillagász finom vonalakat, olyasféle ábrákat fedezett fel a Merkuron, amelyek hasonlítanak azokhoz az ábrákhoz, amilyeneket a Holdon szabadszemmel lehet látni. Más csillagászok határozottan kivehető sávoknak mondják ezeket.

A Naptól való távolságot tekintve, második bolygó a Vénusz. Ez már 108 millió kilométer távolságra van a Naptól s azt 225 nap alatt kerüli meg. Utjában közelebb jut hozzánk, mint bármely más bolygó, sokszor csak 40 millió kilométer távolságra van tőlünk. A Vénusz a legfényesebb csillag az égen. Nagysága körülbelül akkora, mint földünké, átmérője 11.970 kilométer. Felszínéről nagyon nehéz megállapítani valamit, éppen nagy fényereje miatt.

Nem tudjuk, végez-e forgást saját tengelye körül, váltakozik-e rajta a nappal az éjszakával. Légköre van, de oxigént vagy vízpárát nem lehetett rajta kimutatni. Egyes csillagászok sötét foltokat véltek látni rajta, da az volt a benyomásuk, hogy ezek nem állandók. Nem valószínű, hogy a Vénuszon élet volna.

Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Kapcsolódó cikkek
Cikk-ajánló
Magyar nemzeti nyolczas a Pannonia csapata. Magyar nemzeti nyolczas a Pannonia csapata.
A Magyar Olimpiai Bizottság evezős-alosztálya kedden este tartott...
Winawer-ellencsel Winawer-ellencsel
legnagyobb dicsőség, amely egy sakkjátékost csak érhet - a...
Tejtermékből készült mesterséges gyapjú Tejtermékből készült mesterséges gyapjú
Furcsa ellentét, hogy a pusztítást és pusztulást jelentő háborúk...
Ferencváros – Nemzeti 1:1 (0:1) Ferencváros – Nemzeti 1:1 (0:1)
A sport sem mentes a babonáktól. Ilyen babona az, hogy a...
A film őskora A film őskora
Igazán nem lehet azt állítani, hogy a budapesti közönség nem tudja...
Négyszeres házasság miatt vasárnap letartóztattak egy 72 éves volt törvényszéki dijnokot Négyszeres házasság miatt vasárnap letartóztattak egy 72 éves volt...
Hunyorgószemü, tréfás kis öregembert állítottak elő vasárnap délelőtt...
A Solness építőmester a Kamara-színházban A Solness építőmester a Kamara-színházban
A Solness előadása a Nemzeti Színházból került át a Kamara-színházba:...
MTK-FTC 11:2 (4:1) MTK-FTC 11:2 (4:1)
A „futballderby”-nek elkeresztelt FTC-MTK mérkőzés...
Az embermészáros főhadnagy és feleségének sötét multja Az embermészáros főhadnagy és feleségének sötét multja
Lederer Gusztáv csendőrfőhadnagy rablógyilkossága még mindig...
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98