Dtum
Login with Facebookk
1934 | Október

A királygyilkos: Georgiev Vlada, macedon terrorista

A szófiai rendőrség Párizsból érkezett fényképek és adatok alapján minden kétséget kizáróan megállapította, hogy a királygyilkos, aki a Kelemen álnevet használta, nem más, mint Georgiev Vlada, a macedon terroristák szövetségének tagja. A gyilkos három évvel ezelőtt hagyta el Bulgáriát, ahol Csernovsky álnevet használt és szökése után a külföldön érintkezésbe lépett a horvát terrorista szervezetekkel

„Jankapuszta- csak feltevés”
Genf, október 14.

Szemben Lausanne- nak, a genfi tó déli partján egy kis francia fürdőhely álmodozik az égbetörő hegyek között. Thonon les Bain-nek hívják, innen akartak Svájcba visszatérni a marseillei királygyilkosság után Benes és Novak a két mindenre elszánt terrorista, akik álnévnek a csehszlovák külügyminiszter és az őt külföldi útjain állandóan kísérő detektívfelügyelő nevét választották.

Rosszul beszéltek franciául, a Hitel Union pincére alig tudta megérteni, mit akarnak. A kis kávéház szomszéd asztalánál Meynet csendőrtiszthelyettes ült polgári ruhában és figyelmessé lett a szláv nyelven beszélő idegenekre. Telefonon felhívta Annemasse rendőrfőnökét és nemsokára egy autó érkezett négy rendőrtisztviselővel, Petit, Marabutto, Genti és Zanotti urakkal.

Benes és Novak hajnalban már az annemassei rendőrfőnökségen ültek, mert a két cseh útlevelet, amellyel igazolták magukat, Petit rendőrfelügyelő nem találta elegendő igazolásnak.

Láttam a királygyilkos két cinkostársát, amint a nyolc- tízórás kihallgatástól elcsigázva, ott görnyedtek álmatlanul az egyik fapadon.

Benes körülbelül 169 centiméter magas, barna, sovány, beteges kinézésű eléggé intelligens arcú férfi, Novak tagbaszakadt, szőke durvakülsejű ember. Előbb mindketten tagadtak, végre péntek délelőtt Benes megtörik a keresztkérdések pergőtüzében és vallani kezdett.

Ivor Rajcsinnak hívnak,- mondotta- Horvátországban, Koledinecben születtem, 37 éves vagyok. Négy évig éltem Brazíliában és Európába visszatérve, rövid időt töltöttem Ausztriában, majd Magyarországon és azután Svájcba kerültem.
Tagja vagyok a Pavelics horvát titkos szervezetnek. Zürichben azt a parancsot kaptam szeptember 28-án, hogy utazzam Münchenbe és a Német császár kávéházban találkozzam szervezetünk megbízottjával, akit nem ismertem. Ettől az ismeretlentől, akivel titkos jelet váltottunk Benes névre szóló hamis útlevelet kaptam és azt a parancsot, hogy ezzel utazzam Párizsba, Zürichben szervezetünk egyik ugyancsak ismeretlen tagja ötezer frankot adott. Párizsba érve, a Pavelics szervezet megbízottja várt és a Mazagran ucca egyik szállójába vezetett. Kelemen is itt lakott, beszéltem vele, de hogy milyen parancsot kapott a mi feletteseinktől, azt nem tudom.

Az ál- Benes vallomását nyomban megtelefonálták Zürichbe és a rendőrség nyomozni kezdett, de
vallomásának egyetlen adata sem bizonyult valónak.

Az ál- Novak nehezebben kezdett vallani és csak akkor tört meg, amikor rábizonyították, hogy
az óráján lévő iránytű mását megtalálták a marseillei királygyilkos zsebében.
Ekkor bevallotta, hogy az iránytűket Párizsban, a Belle Jardiniere áruházban együtt vásárolták. És még egy súlyos bizonyíték szólt Novak ellen: egy tetoválás a bal alkaron, amely nem halálfej ugyan, felette a macedon forradalmi szervezet jelmondatának: Szabadság vagy halál- ORIM- kezdőbetűivel, hanem egy más, titokzatos jel, amelyet a nyomozó hatóságok mindeddig nem tudtak megfejteni.

A bőrbe tetovált kék pontokból két kéz rajzolódik ki, amely kalapácsot tart és fölötte egy ágaskodó oroszlán. Hogy ez milyen titkos társaság jele, azt az ál- Novak nem akarta elárulni.
Még akkor sem, amikor bevallotta, hogy valódi neve Zvonimir Pospisil és ugyancsak tagja a Pavelics titkos szervezetnek. Eddig jutott a francia nyomozás, amikor megjelent Annemasseban Dimitrevics zágrábi rendőrfőnök és Simonovics, a jugoszláv országos rendőrség főnöke.
Most ők kezdték vallatni az álmatlanságtól szinte félájult embereket és másnapra Rajcsin és Pospisil megváltoztatták előbbi vallomásukat.

Így repült világgá a nagy szenzáció, hogy Jankapusztáról jöttek Zürichbe és hogy magyar útlevelük volt, amelyet állítólag Zürichben hagytak. De ezt a magyar útlevelet senki sem látta és zürichi rendőrség a legszorgosabb kutatásra sem tudja megtalálni. Olyan komoly lap mint a párizsi Le Jepureal, maga is elismeri, hogy Jankapuszta csak feltevés
(nous n'en sommes encore qu'au hypothézis), de hol vannak a bizonyítékok? Dimitrevics és Simonovics rendőrfőnök urak a bizonyítékokról eddig elfelejtettek gondoskodni...

Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Mini galéria
Vlado Chernozemski, a marseilles- i merénylő Sándor Jugoszláv király fogadása Marseilleben
Kapcsolódó cikkek
Cikk-ajánló
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98