Dtum
Login with Facebookk
1935 | Január

Híres magyar orvosok 1. rész

A világlapok hasábjain szinte naponkint találkozunk érdekesebbnél érdekesebb cikkekkel, melyek az orvostudomány újabb és újabb vívmányairól számolnak be. Gyilkos kórok, melyek valamikor tízezreket pusztítottak el, ma már csak az orvosi szakkönyvekben fordulnak elő. Legyőzte őket az emberi akarat, a tudomány.

De a harc még ma is javában ált az Ember és a Halál között. Kórházak boncolóasztalainál, laboratóriumokban esztendők végtelen sora óta küzdenek az ember életéért. Ma már a technika számtalan új vívmánya és a kutatásban egész életüket eltöltött elődök tapasztalatai segítik előre a kísérletező orvost. És még mindig nehéz az út előre, a gyógytudomány tökéletesedése felé.

Ezen az úton azonban egy-egy lépésnyi haladás embermilliók életének meghosszabbítását, esetleg súlyos betegségben eltöltött esztendők elkerülésével jelenti. Önkénytelenül felvetődik a kérdés, hogy vajjon a magyar orvostársadalom mennyire vette ki részét ebben a nagy küzdelemben. Kik voltak azok a magyar orvosok, akik közreműködtek az orvostudomány fejlődésénél.

Felkerestük dr. Grász Frigyes főorvost, az ismert kiváló egészségügyi főtanácsost, aki mint az orvostudomány történetének kutatója, már több előadást tartott a hírneves magyar orvosokról Dr. Grász Frigyes a következő nyilatkozatot adta Tolnai Világlapja számára:

- Az évszázados harcok, a sok küzdelem ellenére is a magyar tudományosság szakadatlanul fejlődött, így a magyar orvostudomány is. Szinte természetes tehát, hogy a magyar orvostársadalom sok olyan tudóst tud felmutatni, akiknek a nevét az egész világon ismerik, becsülik és tisztelik. Az orvostudománynak talán a legnagyobb két felfedezése a mikroszkóp és a Röntgenkészülék volt.

Mindkettő egy-egy eladdig láthatatlan világot hozott a szemünk elé. A mikroszkóp alatt eleinte csak a kisebb állatok részei, egyes szervei, később a vízcsepp parányi állatvilága, a vígan futkározó és hancurozó parányi lények váltak láthatóvá , ettől már csak egy lépés volt a baktériumok, végül pedig különböző kórokozó szervezetek felfedezése.

A mikroszkópot a holland Jan és Zakariás Janssen fedezte 1590-ben és eleinte csupán vásári játékszer volt – vitrum pulicarum – bolhakukucskáló-üveg, amin keresztül az0 óriásira megnagyított bolhát lehetett néhány fillér ellenében megszemlélni. De már rövid idő mulva természetrajzi és orvosi vizsgálatokra is felhasználják a mikroszkópot.

Nálunk először a porosz származású Paterson Hain János alkalmazta a mikroszkópot az ecetágy, legyek és bolhák vizsgálatára 1671-ben. A mikroszkópi és bakteriológiai vizsgálatok új fejezete kezdődött az ultramikroszkóp felfedezésével. Ez a készülék lehetővé tette, hogy a mikroszkóp sötét látóterében elhelyezkedett legparányibb szervezetek oldalról jövő megvilágításban minden egyéb előzetes kezelés, vagy festés nélkül láthatóvá váljanak.

A készüléket Zsigmondy Richárd találta fel 1903-ban, Siedentopf közreműködésével. Zsigmondy Ausztriában és Németországban működött, mint vegyész és fizikus, kolloid-kutató, ultramikronbúvár, de tiszteletbeli orvos is volt, végül a göttingai egyetem professzora lett és 1926-ban kémiai Nobel-dijat nyert.

A Röntgenvizsgálatok szintén egy azelőtt láthatatlan világot tárnak szemünk elé, a szervezet belsejét. Eleinte csupán csonttöréseket az idegen testeket tudtak segítségével felismerni, ma már egyszerű Röntgenvizsgálat, vagy bizonyos kisegítő eljárások segítségével az egyes szervek elváltozásai a legpontosabban meghatározhatók.

A Röntgensugarak és a radioaktivitás felfedezését a magyar Lénárd Fülöp fizikus vizsgálatai készítették elő, aki ezekért 1906-ben Nobeldíjat nyert. Lénárd tanulmányait Budapesten és német egyetemeken végezte, majd Bonnban, Kielben és Heidelbergben lett a fizika professzora.

Behatóan tanulmányozta az ibolyántúli sugarak elektromos hatásait és a katódsugarakat. Így a Röntgenológiát megelőző vizsgálatok főérdeme Lénárd nevéhez fűződik s bár ő nem is volt orvos, munkásságának gyümölcse tekintélyes részben az orvosi tudományra esik.

A Nobeldíjasokról szólva, meg kell emlékeznem Bárány Róbert bécsi sebész és fülorvosról, ezidőszerint upsalai professzorról, aki a fül labirintusának életműködését tisztázta és az 1915-iki dijat vitte el.

Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Mini galéria
Lénárd Fülöp Bárány Róbert
Kapcsolódó cikkek
Cikk-ajánló
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98