A kihasználatlan természeti kincsek és erők földjének nevezte egy kiváló szakember Magyarországot és el kell ismerni, hogy a magyar energiagazdálkodásban a gazdaságos kihasználás, az egységes energiatermelés terén sok tennivaló vár az országra és igen sok esetben drága nemesvalutát kell áldoznunk olyan anyagokért, amelyek a hazai termelés révén is előállíthatók vagy pótolhatók lennének. Az ipari minisztérium felállítása alkalmával Gömbös Gyula miniszterelnök és Bornemisza Géza ipari miniszter egyaránt hangoztatták, hogy az új minisztérium új korszakot jelent a magyar energiagazdálkodás történetében. Vitéz Pétery István miniszteri tanácsoshoz, az ipari minisztérium energiagazdálkodási osztályának főnökéhez fordultunk tájékoztatásért ebben a kérdésben.

Vitéz Pétery István, a minisztérium vezérkarának széles látókörű, páratlan munkabírású tagja, kérdésünkre annak előrebocsátásával adott feleletet, hogy sokkal nagyobb érdekek forognak itt szóban, semhogy elhamarkodott jóslásokkal vagy túldimenzionált ígéretekkel lehetne megzavarni a magyar föld természeti javainak gazdaságos kiaknázására irányuló tevékenységet.

– A mi végcélunk az, – mondta Pétery István – hogy jobb és olcsóbb legyen az élet a magyar földön, minél több munkás kéz kapcsolódjék bele a magyar termelésbe és ne csupán mesterséges eszközökkel, hanem a termelés belső erejével, megalapozottságával biztosítsuk a hazai fogyasztás minél tökéletesebb kielégítését s a termelő vállalatok versenyképességét.

– Az út azonban, amelyen eljutunk odáig, technikai, pénzügyi és szervezeti problémák ezer és ezer súlyos kérdésének megoldásával közelíthető meg. Ha az alábbiakban említést teszek egyik vagy másik idetartozó kérdésről, ez nem azt jelenti, hogy kizárólag ezek a problémák szerepelnek az ipari minisztérium energiagazdálkodási programmjában, sőt sorrend és fontosság tekintetében sem jelent állásfoglalást. Mindenekelőtt azonban utalnom kell a célkitűzésre, amelyet a miniszterem úgy fogalmazott meg, hogy szerves egységet kell belevinni a magyar ipar kérdéseinek a rendezésébe, átfogó iparfejlesztési és közös energiagazdálkodási szempontoknak kell érvényesülniök a legkisebb ipari akta elintézésénél is, mert a szervezetlenség és az egység hiánya évenként súlyos millióiba kerül a magyar társadalomnak.


A nemesített széné a jövő

A szénkérdéssel kapcsolatban Pétery osztálytanácsos a következőket mondta:
– A kereken hat és félmillió tonna széntermelésünk negyedrészét a háztartások fogyasztják el. A háztartási szén nemesítése égetően sürgős probléma, alkalmassá kell tenni a szenet a lakásban való eltüzelésre. A magyar bányák ma kivételes helyzetben vannak a devizanehézségek következtében, hiszen gázszénen, kohókokszon kívül semmiféle szén nem jöhet be az országba. Ha a bányák meg akarják tartani a poziciójukat abban az időben is, amikor már a vámsorompók nem védik őket ennyire, a nemesített szénnel kell biztosítaniok maguknak a fogyasztóközönség ragaszkodását. Erre a küzdelemre jó előre fel kell készülni, a bányák akkor már nem lesznek abban a helyzetben, hogy a nemesített eljáráshoz szükséges költségeket viseljék.

– De nemcsak a szénbányáknak kell törekedniök a háztartások nemesített széntermékekkel való ellátására, hanem a kályha- és fűtőkazángyártó iparnak is igyekeznie kell a hazai szenek és széntermékek gazdaságos felhasználására alkalmas szerkezetek készítésére és forgalombahozatalára, ami – hála iparunk felkészültségének – máris igen szép eredményekkel járt. Az ipari minisztérium mind a szénnemesítési, mind pedig a kályha- és kazángyártó tevékenységet a maga részéről támogatni kívánja.


Hazai kokszot!

– A kokszfogyasztást – mondta Pétery István – éveken át visszaszorítottuk, mert nem volt elegendő kokszunk. Most azonban számolni kell a fogyasztás emelkedésével. Nyugodtan állíthatjuk, hogy a külföldi koksz a jövőben akkor sem érvényesül Magyarországon, ha a vámfalak nem is akadályozzák a bejövetelét, ennek előfeltétele azonban az, hogy a koksz belföldi ára versenyképes legyen.

– Ma háztartási kokszot nem engedünk be az országba, kohókoksz bejöhet a nagyolvasztók számára; előrehaladott kísérletek folynak azonban ennek kiküszöbölésére is. Az öntődéket már rövidesen hazai koksszal tudjuk ellátni.

A gázszén behozatalát illetően kijelentette Pétery osztálytanácsos, hogy most folytattak kísérleteket arra vonatkozóan, milyen keverési arány mellett lehet magyar szeneket értékesíteni a gázgyártásban. A kísérletek jó eredménnyel biztatnak és előreláthatóan több ezer vagónnal csökkenthetjük a gázszén-importot.

Megjegyezte még Pétery István, hogy a brikettgyártás a közönségnek a brikettől való idegenkedése miatt visszafejlődőben van. Ehhez képest a briketthez szükséges külföldi szurok behozatala újabban lényegesen csökken.