Műtörténelmi szempontból páratlanul érdekes rézmetszetet fedezett fel a közeli napokban egy műgyűjtő Magyar Ferenc-Teleki téri sátrában. Alig akart hinni a szemének.. Egy fragmentumoktól összeillesztett, de képszerűségében sértetlen, nagyszerű darab akadt kezébe a sok limlom között: egyik változata Michel Angelo világhíres freskójának, mely a vatikáni Szt. Pál templomot díszíti s Szt. Péter megfeszíttetését ábrázolja.

Michel Angelo a Szt. Péter megfeszítését ábrázoló freskót 1542-ben kezdte festeni. Már az első ecsetvonásoknál összezördült III Pál pápával menekülnie kellett. Nany Guido, Santa Flore kiváló szellemű bíborosa, ekkoriban egyetlen megértője és barátja Michel Angelónak, ráveszi a bujdosó mestert, hogy legalább a kompozíciót mentse át az utókornak. Így készül el a véséshez szükséges rajz.

A szentet üldöző csoportok vezetőiben a római udvarban élt ellenségeinek arcát örökíti meg Michelo Angelo és félreérthetetlen jellegzetességgel rajzolja meg önmagát is a rabszolga különálló alakjában, aki megvetéssel fordít hátat az üldözőknek.

Az utóbb bekövetkezett pápai trónváltozások sorozata tette lehetővé, hogy Michel Angelo lángelméje mégis csak érvényesülhetett Rómában: az 1542 - ben kezdett freskót nyolc évvel később 1550 - ben fejezte be.

Magyari Ferenc a Michel Angelo rézkarcot hagyatéki árverésen vásárolta vidéken.
- Tudtam, hogy lehet valami értéke,- mondja - mert egy magyar főúri gyűjtő bélyegzőjét láttam a metszet szélén. Kínáltam sok embernek azt a darabot, senkinek sem kellett, azt mondták rá:
Vacak! Most végre tudom, milyen kincs volt a kezemben..

Michel Angelo most felfedezett műve így kezdi meg második, új életét.