Berky Józsefről, a hősi halált halt tűzoltóról beszél a felesége

Magastermetű barnaszemű, barnahajú asszony. Halkan beszél. Nem sír. Sokkal mélyebb a bánata, nemhogy könnyekkel tudná enyhíteni. A férjéről beszélt Berky Józsefné, a hősi halált halt bátor tűzoltóról, akit holnap temetnek fényes tűzoltó-parádéval. A sarokban szőkefürtű fiúcska játszik a földön, nyolc ólomkatonát vezet rohamra egy gumilabda ellen. Gyuszika, Berky József kétéves árvája....

Bekyné nem lakik otthon, a Cserhát uccába menekült, férje régi barátjához, nem tudott egyedül maradni Haller-uccai lakásában.

Két órával a szerencsétlenség után becsengetett hozzám egy tűzoltó. Csak nem történt Jóskának valami baja? - A tűzoltó a fejét rázta. Igaza volt akkor már nem volt semmi baja szegénynek..Csöndes higgadt ember volt. Gondolkodás nélkül sietett a legnagyobb veszedelembe, nem félt semmitől,- csak a nőktől...Legénykorában sokat tréfáltak vele a barátai, hogy nem mer majd megnösülni...
1.
Elhallgat, figyel. Aztán csöndesen megszólal.
Valahol tűz van...

Nagyon figyelünk, valahonnan a távolból tüzoltósziréna búg.
- Gyuszika? -kérdezzük.
Nem ért semmit. Néhány napig a szerencsétlenség után nagyon jókedvű volt, játszott hangosan nevetgélt. Tegnap azután, mikor idejöttünk és meglátta Vargha bácsin a tűzoltó-egyenruhát, elkezdett kiáltozni: papa, papa és aztán egész nap sírt. Mára megint elfelejtett mindent..

A kegydíjról érdeklődtünk: kapott-e már Értesitért?
- Nem kaptam még semmit, de úgy értesültem, hogy egész nyugdíjra terjesztettek fel. Ez azt jeleneti, hogy százharminc-száznegyven pengőt kapok majd egy hónapban. Abból felnevelhetem majd Gyuszikát,- ha túlélem ezt a szerencsétlenséget. Megsimogatja a kisfiú bodros szőke fejét és aztán keményen mondja:
- Túlélem!....