Dtum
Login with Facebookk
1938 | December

Birkózás egy veszedelmes bénitó betegséggel 2.

Elmúlt a középkori járványok kora, amikor millió és millió ember, beletörődve az elkerülhetetlen végzetbe, lemondással várta, a míg végig suhint felette a Nagy Kaszás.

Igaz, hogy eddig még nem találtunk feltétlenül biztos gyógyszert a járványos gyermekbénulás ellen, de a kutatások lázasan folynak és mindig többet és többet tudunk meg a titokzatos betegségről. Nemrég például Svédországból - a járvány egyik gócpontjából - érkezik hír, hogy dr Gösta Häggquist svéd orvostanár, az emberi idegrendszer tanulmányozása kapcsán, olyan felfedezést tett, mely reményt nyujt arra, hogy hatásosabban védekezhetünk a betegség következményei ellen.

Mi igaz ebből: egyelőre még nem sikerült ellenőrizni. De másirányú megfigyeléseket is végeztek. De Rudder és Petersen német tudósok, az egyik német tudományos folyóiratban annak a gyanújoknak adnak kifejezést, hogy a gyermeki test túlságos megerőltetése fogékonnyá teszi azt a járványos bénulásra. Beszámolnak arról, hogy egy internátus 15-19 esztendős növendékei mint betegedtek meg megerőltető testgyakorlatok után.

Egy sportünnepély után 107 gyermekből 11 kapta meg a bajt, egy másik ünnepélyt követőleg pedig 6; igaz, hogy öten csak könnyebben. Az iskolai évet befejező sportgyakorlatok után újabb két tanuló került ágyba. Az esetek - úgymond, - azért keltettek feltűntést, mert a környéken csak ezek voltak az egyedüli bénulásos megbetegedések.

Persze ez a tapasztalat még éppen úgy szigorú ellenőrzésre szorul, mint a svéd tudós felfedezése és semmi esetre sem szabad olyasféle elhamarkodott megállapításra jutni, hogy a sportolás ártalmas lenne a szervezetre. Ma is áll a szigorú tudományossággal megalapozott tény, hogy az ésszerűen űzött sporttevékenység az emberi szervezet leghatalmasabb acélozója mindenféle baj ellen.

Hogy a járványos gyermekbénulás kórokozója milyen úton-módon furakodik be és telepedik meg a testben s mi segíti elő veszedelmes munkáját: ezt még a közeljövő kutatásainak kell alaposabban tisztázniok.

Ennek az apró bénító vírusnak az alvilági munkáját tehát még sok homály fedi. De már eljutottak addig a felismerésig, hogy ha járványos időkben felnőtt vérrel vagy gyermekbénulásból lábadozó beteg savójával 3-4 hetes időközökben oltásokat végeznek, a beoltott gyermekek közül csak kevesen betegszenek meg és betegségük rendszerint könnyű lefolyású.

Sőt már azt is elértük, hogy még a bénult légzőizmú beteget is ki tudjuk ragadni a közvetlen halál torkából és életét jelentősen meghosszabbíthatjuk. Erre szolgál az amerikai találmányú lélegzőkészülék, a pneumatikus kazán vagy ismertebb nevén „irón lung” (vastüdő). Hatalmas, kazánszerű vashenger ez, melybe betolják az önálló lélegzésre képtelen beteget s a hengert minden oldalról légmentesen elzárják, úgyhogy a betegnek csak a feje marad szabadon.

Ezután villamos szivattyút indítanak meg, mely szabályos egymásutánban felváltva légritkulást és légsűrűsödés idéz elő a hengerben a légnyomásnak e váltakozásai önműködően emelik és süllyesztik a mellkast s ha a váltakozások a rendes lélegzés szaporaságával (percenként 12-20-szor) folynak, a beteg, bénult izmai elenére is, akadálytalanul és könnyen szedi a levegőt.

Mondhatjuk, helyette lélegzik a csodálatos masina. Persze az ilyen egész testet befogadó acélkazán ormótlan, nehézkes és költséges alkalmatosság. H. Laffer Lewis melbournei orvos ezért legutóbb egy kisebb, könnyebb mintájú „vastüdőt” szerkesztett; ez csak akkora, hogy mindössze a beteg mellkasát foglalja magába s olyan kisméretű, hogy közönséges betegágyon is elfér.


Persze semmiféle vastüdő nem gyógyíthatja meg a járványos gyermekbénulás áldozatát, csak lehetővé teszi életbenmaradását s alkalmat ad neki az esetleges javulásra. Mint Amerikából hírlik, Charles Henry Wood, egy kaliforniai orvos most különleges villamozó készülékkel igyekszik helyreállítani a bénult izmok és végtagok munkaképességét.

Az eredményekről még nincs értesítés. Annyi bizonyos, hogy a tudomány elkeseredetten birkózik a járványos gyermekbénulás rémével és felvonultat ellene minden rendelkezésére álló harci eszközt. Kétségtelen, hogy előbb-utóbb övé lesz a győzelem. Hiszen letepert már sokkal nagyobb és gyilkosabb betegségeket is!

Ernyei Frigyes

Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Mini galéria
H. Laffer Lewis ausztráliai orvos vastüdője Dr Gösta Höggquist svéd orvos
Kapcsolódó cikkek
Cikk-ajánló
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98