Dtum
Login with Facebookk
1938 | Szeptember

Déry Tibor regénye

Háromkötetes, több mint ezeroldalas regény olvasását fejeztem be, évekig olvastam, olyan mértékben, ahogy egy-egy fejezete elkészült. A művet nemcsak terjedelménél fogva tartottam rendkívülinek. Nagyobb irodalmi igénnyel írt regény régóta nem volt kezemben. Izgatottan követtem fejlődését, akár egy gyermekét, aki szemem előtt nő fel. A mű egy kitűnő író érett férfikorának alkotása; egy modern, tudatos művész életének talán főműve. Vártam a pillanatot, hogy  mihelyt arra kerül a sor, hogy a világnak bemutassák  én mutathassam be, ezt a jogot fenntartottam magamnak.

 

A pillanat elérkezett. Örömmel vállalom az ismertetést, annál is inkább, mert az ismertetés valóban ismertetés: a mű nem jelent meg és alig van remény, hogy rövidesen megjelenjék. Túlságosan jól sikerült ahhoz, hogy nyomdába kerülhessen. Az írónak túlságosan sikerült célját elérnie: azt, hogy hű lesz mesterségéhez, azt hogy megnemalkuvóan bátor, azaz igazán irodalmit alkot. Csaknem négy évet töltött elvonultan e munkával; az utóbbi esztendőkben, ezért találkoztunk nevével ritkábban mint azelőtt. Déry Tibor ez az író.

Holott a regény egyik legidőszerűbb kérdésünkről szól; magva társadalmi. Egy Parcen-Nagy nevű véletlen kapcsán szinte testi súrlódásba kerül a proletársággal. Ahogy ezt az osztályt közelről megismeri, olyan mértékben távolodik el már nemcsak saját osztályától, hanem családjától is. Nem azért, mert az utóbbi réteg csábítóbb, vagy akárcsak rokonszenvesebb is, mint az előbbi. Elsősorban azért, mert az adódó összehasonlítások alkalmán a kiváltságosak osztálya veszít mind többet csábító erejéből, a kiváltságokhoz való jogából.

 

Az az osztály leplezi le, amelynek jólétét köszönheti. Nem azáltal, hogy a proletárság jobb és különb a polgárságnál (ahogy eddig a szocialista irodalomban láttuk), hanem azáltal, hogy talán még annál is esendőbb. A képen a ráncokat és gyűrődéseket nem fény emeli ki, hanem a rájuk eső, bennük meglapuló sötétség. A proletárság csak annyival különb a burzsoáziánál, hogy neki igaza van s ezek révén hősei vannak. Ellenfelének csak szempontjai, Déry szerint mindenekelőtt hasznossági és illendőségi szempontjai vannak s így ezek haszonélvezői, mániákusai és  áldozatai, saját soraiban is.

A könyv megjelenésében nem e problémák felvetése miatt kételkedem. A problémák ábrázolása, még a proletárság földalatti harcaié is, irodalmi. A legmagasabb igény szerint irodalmi; a kiadásnak, az hiszem, ez az igazi akadálya. A regény nemcsak a legidőszerűbb társadalmi és lélektani kérdésekről nyújt hatalmas kompozíciót; tükre egyúttal egy sereg stílusproblémának is, a regényírás új útjainak.

 

E rövid cikk keretében nem foglalhatom össze mindazt az újdonságot és eredményt, amit a regény ebből a szempontból jelent. Hangra nézve a regény Proust és Joyce megelevenítési módja közt áll; olyan ember írta, aki az előbbiek munkásságán úgy okult, hogy azt utánzás nélkül hasznosította. Egy-két részlete  egy-két önmagában is megálló remek portré  a múlt év folyamán megjelent a Nyugatban. Olvassák el ezeket; ízelítőül addig, míg egyszer mégis elolvashatják az egészet.

Mert a regény előbb-utóbb természetesen mégis megjelenik. Megjelenését ma egyedül az gátolja, hogy az a réteg, amely a mű irodalmi értékeiben el tudna mélyedni, visszahőköl az épp ellene irányított kemény vádtól és gúnytól, az a réteg pedig, a proletárság, amely a mű emberi állásfoglalását magáévá tehetné, az irodalmi és lélektani merészségtől hőköl vissza. Ezt a kettős kihívást nem először követi el Déry Tibor, jellemző ez egy kicsit egész irodalmi pályafutására. Különös ösztönnel tudta megválasztani mindig könyvei megírásának pillanatát.

 

A szocialista regényírás divatja idején konok kitartással majdnem absztrakt prózát írt, hogy stílusát ezzel a modern-festői szóval jellemezzem. "Mozgalmi regénye" a német munkásságról (magyar nyelven tán az első, amely e nemben irodalmi), a német szocializmus bukásának másnapján készült el. E mostani regénye öt év előtt, amikor a polgárságnak is komoly problémája volt a társadalmi igazság, jelentős visszhangra talált volna. Mindezért becsülnünk kell az írót. Ezt nevezzük megnemalkuvásnak.

De már nem is irodalmi figyelőt írok s már nem is Déry Tiborról, akinek írói jelentőségét igazán így csak baráti környezetének tagjai ismerik. A probléma tovább tágul, az írott irodalom területére, amelyet hovatovább épp úgy számba kell vennünk, akár azt a másikat, a könyvnyomtatás előttit. Nemrégiben József Attila összes verseinek irodalomtörténetileg oly fontos kiadásával kapcsolatban legszívesebben azokról a kitűnő versekről beszéltem volna, amelyek e rendkívüli költő művei közt sohasem láttak nyomdafestéket.

 

Déry Tiboron kívül nem ő az egyetlen, akinek igazi alakját csak a beavatottak ismerik: kortársaim egész sora lebeg el szemem előtt. Irodalmunk így szűkül; szűkül, de nem szegényedik. Kárát ennek csak azok látják, akik tehetnének róla: az olvasók, illetve azok kiszolgálói  csak rájuk illik ez a kifejezés : a kiadók. Déry regénye nem veszít sem jelentőségéből, sem hatásából. Úgy tudom, három gépelt példány van belőle. Ismerünk műveket, melyekből évszázadokig csak egy volt.

 

Illyés Gyula

<<
<
1
2
>
>>
Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Kapcsolódó cikkek
Cikk-ajánló
Az első magyar füleslabda-bajnokság. Az első magyar füleslabda-bajnokság.
Május 3-án rendezte meg a MOTESz. az első magyar...
Egy katona kivégzése Egy katona kivégzése
Debreczenben egy pavillon-kaszárnya udvarán november 4-ikén reggel 7...
Olasz parasztok az Etnát nézik Olasz parasztok az Etnát nézik
Megemlékeztünk már arról, hogy az Etna tűzhányó kitört. A környékbeli...
Egy híres képről Egy híres képről
A mult héten egy rövidke hir alakjában hozták a napilapok azt az...
Gárdonyi virágai és fái, a népies elnevezések Gárdonyi virágai és fái, a népies elnevezések
Gárdonyi népies növénynevei közül érdekesebbek a következők. Az...
Tizezrek tüntettek vasárnap Budapesten a városházi uralom és a mai kormányrendszer ellen Tizezrek tüntettek vasárnap Budapesten a városházi uralom és a mai...
Vasárnap már teljes erővel lángolt föl a választási harcba indult...
Tél Norvégiában Tél Norvégiában
Mikor a völgyektől, hegyektől hullámos Norvégiában leesik az első hó,...
Az NSC úszóversenye Az NSC úszóversenye
Az NSC úszóversenyén - mint mindenkor - ezúttal is tömegesen vettek...
M. Kir. Grájzleráj! – nyilt levél a pénzügyminiszter úrhoz M. Kir. Grájzleráj! – nyilt levél a pénzügyminiszter úrhoz
A képviselőház pénteken általánosságban elfogadta a szövetkezetek...
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98