Dtum
Login with Facebookk
1939 | Július

Megölné a termelést a mozgó bérrendszer

A textilüzemekben jelentkező bérmozgalmak az egész ipari világot közelről érintik.
Kétségtelen, hogy országos érdek fűződik a belső fogyasztás emeléséhez, ennek a lehetőségeit pedig a minél kedvezőbb munkabérek adják meg. A kérdésben kizárólag a jogos szociális igények és a felelősségteljes nemzetgazdasági szempontok juthatnak szóhoz, népszerűséghajhászás, demagógia az ország mai helyzetében semmiképpen sem lehet domináló tényező.

A gazdasági életet fokozatosan kell a minél méltányosabb munkabérpolitika felé irányítani.
Máról-holnapra történő radikális átállítás azonban veszélyeztethetné a termelést. Sehol az országban nem lehet véleménykülönbség abban a tekintetben, hogy a szegény néposztályok életszínvonalát emelni kell, de éppen a dolgozó osztályok érdekei elleni merénylet lenne, ha eruptív módon próbálnák befolyásolni az egészséges munkabérrendszer kialakulását.

A családi munkáspénztár felállítása,
a legkisebb munkabér, a legnagyobb munkaidő és a fizetéses szabadság rendszeresítése komoly fejlődést jelentett szociális vonatkozásban, egyúttal azonban tekintélyesen emelte az ipar rezsiköltségeit. A további munkabéremelés tekintetében azonban nem egyedül szempont az, hogy mekkora emelést bír ki az ipar áremelés nélkül: a vállalat méltányos hasznát is figyelembe kell venni, mert enélkül hiányoznék a termelés gazdasági alapja. A munkaadók, a munkások képviselőinek bevonásával a minisztérium közbenjöttével történt meg a közelmultban az úgynevezett minimális munkabérszínvonal megállapítása. Ez történt a textiliparban is.

A legkisebb munkabérek megállapítása
a textiliparban arra vezetett, hogy az átlagkereset 15 százalékkal emelkedett. Pontosabban: a legalsóbb kategóriák jutottak a minimális munkabér révén 15%-os emeléshez. Azok a munkabérkategóriák azonban, amelyek eddig a legkisebb jövedelmű kategóriáknál számottevően többet kerestek, a státus quo helyreállítását kérték azon a címen, hogy az ő munkabérük nehezebb és fontosabb munkájuk ellenértékeképpen mindig 15 percenttel magasabb volt a legalsó kategóriák bérénél.

A minisztérium meg akarta védeni azokat a munkaadókat,
akik a kívánt kb. 20 százalékos többletet azonnal megadták, másrészt pedig ki akarta küszöbölni a versenynek azt a formáját, amelyet a kevésbé szociális érzésű munkaadók támaszthattak volna az áldozatkészebb vállalatoknak. Ezért elrendelte a bérmegállapító bizottság összehívását. A bérmegállapító bizottság a május 8-án hozott határozatát kiegészítő újabb határozatot hozott. Kimondotta, hogy a textilgyárakban alkalmazott munkásságnak átlagban húsz százalékkal többet kell keresnie, mint amekkora a legkisebb munkabér átlaga. Ezzel rákényszerítette az összes munkaadókat arra, hogy a nagyobb teljesítményt jobban díjazzák, másrészt pedig kiküszöbölte az egyes gyárak közötti munkabérelőnyt, vagy hátrányt.

A további bérmozgalmakkal kapcsolatban meg kell fontolni,
hogy vajjon egyes külföldi példák hatása alatt Magyarországon is meg akarják-e valósítani az úgynevezett mozgó bérrendszert. Emlékezetes, hogy a bérmegállapító bizottságok kinevezésénél az volt a minisztérium és az ipar intenciója, munkaadóké és munkavállalóké egyaránt, hogy a munkabér kérdésében mindenféle bizonytalanságnak elejét vegyék.

Beavatott helyen arról is tudnak,
hogy munkabércompasst kívánnak kiadni. A munkabér compass mindazokat a számadatokat tartalmazná, amelyek egy-egy szakmában e szempontból fontosak és egyúttal támpontot nyujtna ez a compass minden egyes szakma munkabéreivel kapcsolatban arra is, hogy a drágaság fokozódása esetén az illető szakmában hány százalékos munkabéremelés lenne méltányos, illetve elképzelhető. A munkabércompassnak jelentősége lenne az árelemzés tekintetében is és feleslegessé válnék a komplikált, hosszadalmas számítgatás, amely egyes cikkek árának emelése vagy csökkentése esetén a munkabér megváltoztatása ügyében néha hónapokig is eltartott.

Természetes, hogy ha az állam felelősséggel vállalta a munkabér kérdésében az irányító és döntőbírói szerepet, sem politikai hangulatok, sem helyi agitációk következtében nem teheti ki a nagy fáradsággal felépített konstrukciót annak, hogy a más jelszavak által irányított mozgalmak végigsöpörjék az egész ipart. Nem tették még szóvá, de ipari körökben behatóan tanácskoznak arról a jogi kérdésről, hogy vajjon a textilbérekre vonatkozó legutóbbi határozat jogilag megfelel-e a követelményeknek. A bizottságnak ugyanis a törvény szerint csak arra van joga, hogy a legkisebb munkabéreket megállapítsa, viszont kérdés, hogy jogosult-e a legkisebb munkabéreknél 20 százalékkal magasabb bérek előírására.

Mindezek a körülmények alátámasztják azt a felfogást,
hogy a magyar ipar munkabér kérdésében az illetékes és érdekelt tényezők bevonásával egységesen, intézményesen és következetesen rendezzék a felmerülő panaszok ügyét is és ne bénítsák meg a termelés folyamatát sztrájkok akkor, amikor az ország teljes, zavartalan gazdasági erőkifejtésére van a legnagyobb szükség. Ha ezek a szempontok érvényesülnének, akkor azokat a vitákat is el lehetne kerülni, amelyek a Goldberger-gyári munkásmozgalmak nyomán a képviselőházat is foglalkoztatták.

Információink szerint Kunder Antal kereskedelmi és iparügyi
miniszter rövidesen hazaérkezik és ha a képviselőház nem is lesz együtt, a nyilvánosság előtt kíván választ adni Matolcsy Mátyásnak az állításaira, amelyeket a Goldberger-gyár különböző pontokban már eddig is cáfolt. A miniszter foglalkozni fog e vádakkal, amelyek egyes kiváló főtisztviselők hivatali működését érintették.

Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Kapcsolódó cikkek
Cikk-ajánló
A bombázás utáni Róma képe A bombázás utáni Róma képe
A Magyar Távirati Iroda római munkatársa a bombázás utáni életéről a...
Gyémánt keresők Gyémánt keresők
Néhány hónappal ezelőtt hirül adták az ujságok, hogy Transvaalban uj...
Hazatérő kivándorlók Hazatérő kivándorlók
A nyári munka megkezdődésével számos kivándorló tér vissza hazájába,...
A juta
Csak a háború óta érezzük, milyen komplikált szervezet az emberi...
Rejtélyes robbantószer
A máramarosszigeti rendőrség egyik közelebbi éjjel Pável Mihály...
A lengyel kérdés
1915-ben az eladdig orosz birtoknak számító központi, majd később a...
Sztrache főügyész kijelentette, hogy Zadravetz püspök ellen az eljárás nem szünt meg Sztrache főügyész kijelentette, hogy Zadravetz püspök ellen az...
Munkatársunk vasárnap délután fölkereste dr. Sztrache Gusztáv...
Washingtoni közlemény Roosevelt és Churchill megegyezéséről Washingtoni közlemény Roosevelt és Churchill megegyezéséről
Churchill Londonba való megérkezése után a Fehér Ház közleményt...
Friedrich beszámolója a Benessel folytatott tárgyalásairól Friedrich beszámolója a Benessel folytatott tárgyalásairól
Friedrich István prágai utazásáról és tanácskozásairól a lapunk utján...
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98