Hanem az ujonc, aki még sohasem bízta magát ejtőernyőre, azért meglehetős szorongással kapaszkodik ki a repülőgép szárnyára vagy lép ki ajtaján, akármennyire tudja is, hogy ernyője biztosan működik. Nem éppen közönséges lelkierő kell ahhoz, hogy valaki önszántából a több ezer méteres mélységbe vesse magát. Az újonc egy pillanatra habozik, aztán behúnyja a szemét, összeszorítja fogát és elereszti a rudat, amibe kapaszkodott.

Rögtön, mintha megbánná, utánakap, de már késő, a gép messze felette száll, ő meg zuhan alá feltartózhatatlanul. Most vagy soha! Nagyot ránt a mellére erősített gyűrűn, mely az ernyőt kiszabadítja a hátán lévő tokból. Ha most nem sikerül!...

Egy tizedmásodpercre talán leszámol élettel, halállal... a föld vészes gyorsasággal közeledik... de egyszerre hirtelen rettentő lökés rándítja meg testét, mintha az égből hirtelen óriási kéz nyúlt volna le mentőn és feltartotta volna esésében... maga fölé néz s ott látja feje fölé domborodni a hatalmas, hófehér selyemkupolát. Minden rendben van! A kibomlott ernyő híven teljesítette kötelezettségét: óriási ellentállásával lefékezte a zuhanás vészes gyorsaságát 15-30 kilométeres, lassú lebegéssé és most már egyenletes, nyugodt ingassál száll lefelé a pilóta.

Olyan ejtőernyő is van, mely még ugrás előtt, a repülőgépen kezd kibomlani. A légáramlat ekkor olyan vad erővel kap a kibontakozó ernyőbe, hogy pehelyként sodorja magával az embert. Kétezer kilóig is nőhet ilyenkor az ernyő húzóereje; a kötélzetnek, de az ugrónak is, van mit ilyenkor kiállania. Háromezer méter magasságból mintegy 10 percig tart az aláereszkedés.

Ma már sok ezer méter magasságból is teljes biztonsággal lehet ernyőugrást végezni. Az ejtőernyőnek a jövő légiforgalmában és légihadviselésében akkora jelentőséget tulajdonítanak, hogy sok országban már rendszeres ejtőernyőgyakorlatokkal képezik ki a pilótákat. Magas tornyokról kell leereszkedniök a növendékeknek, míg megszokják az ugrással járó s eleinte bizony félelmes és kellemetlen érzéseket.

Arra is gondolnak a katonai szakértők, hogy egész csapatokat szállítanak majd repülőgépen az ellenséges arcvonal mögé; az ejtőernyős katonák azután egyenként leugranak és meglepetésszerűen hátbatámadják az ellenfelet. Az ejtőernyő, a levegő mentőöve, tehát még sok meglepetést ígér…