Dtum
Login with Facebookk
1939 | Október

Általános javulás!

A Magyar Gazdaságkutató Intézet legutóbb megjelent, nagy érdeklődéssel fogadott helyzetjelentése a magyar ipari termelés alakulásáról a következőket állapítja meg:

Az ipari termelés volumenét jelző indexszám 1938 utolsó negyedében 146.8, 1939 első negyedében 149.8 és második negyedében 135.1 volt, az 1937 utolsó negyedévi 140.4-del szemben. Az 1938 utolsó és 1930 második negyed közötti 8%-os csökkenést kizárólag idényszerű okok magyarázzák. Az év első és második negyedévében számos idényipar, mint például a cukoripar, a szeszipar, a gyümölcskonzervipar egyáltalában nem dolgozik.

Az élelmiszeriparok termelése
1939 második negyedében az egy évvel korábbi színvonalat 20%-kal, a két évvel korábbit pedig 9%-kal haladta meg. Az ipari munkáslétszám 1939 májusában 769.000-rel újabb csúcspontot ért el, amelyet júniusban is megtartott. A gyár- és kézműiparban foglalkoztatottak száma az egy évvel korábbinál 9%-kal, azaz 66 ezer fővel volt nagyobb.

A munkapiacon már egy idő óta a feszültség jelei mutatkoznak.
Több szakmában komoly bérmozgalmakra, sőt munkabeszüntetésekre is sor került. A munkabéreket több iparágban felemelték. Szakmunkásokban is hiány mutatkozott. A termelésben azonban fennakadás – a sztrájkoktól eltekintve – nem következett be.

Az ipari termelés kedvező fejlődésében
legfontosabb szerepe továbbra is az ötéves terv keretében kiadott állami megrendeléseknek volt. Az állami szállítások részesedése a legtöbb szakmában nagyjából megtartotta az első negyedévi színvonalat, néhány szakmában azonban még fokozódott is. A termelés növekedésében jelentős szerepe volt a Felvidék árukkal való ellátásának: egyes fogyasztási iparokban, így pl. a textiliparban ez a többlet a Felvidék lakosságának az anyaország lakosságához viszonyított arányszámát is meghaladta. Kárpátalja iparcikkekkel való ellátása 1939 második negyedében még alig jelentett többletet a gyárak számára.

Az 1938/39. gazdasági évben
a mezőgazdaság vásárlóerő többlete 1937/38-hoz képest 12%-os volt. A városi lakosság vásárlóereje is jelentősen fokozódott.

A nagy tömegeket kitevő munkás- és tisztviselőréteg vásárlóereje nemcsak létszámuk szaporodása által nőtt az előző évihez képest, hanem azáltal is, hogy 1939-ben béremelésekre került sor. E néprétegek összes jövedelme 1939 második negyedében 10%-kal volt nagyobb, mint az előző negyedévben. A munkáslétszám emelkedése 9, bérüké pedig 14%-ot tett. A magántisztviselők létszáma 2%-kal, a fizetések összege pedig 7%-kal volt nagyobb, mint egy évvel korábban. A magántisztviselőkén kívül valamelyest az állami tisztviselők fizetése is nőtt, annak következtében, hogy ez év elején a családi pótlékot felemelték.

A városi és falusi lakosság
széles rétegeinek jobb helyzete kitűnik a fogyasztás emelkedéséből is. A Magyar Gazdaságkutató Intézet fogyasztási indexe 1939 második negyedévében 8%-kal volt nagyobb, mint az elsőben és 17%-kal nagyobb, mint egy évvel korábban, de a kedvező 1937. évi színvonalat csak 7%-kal haladta meg.

Ha a fogyasztás alakulására jellemző adatokat vizsgáljuk, a lakosság jobb helyzete még kifejezettebben tűnik elénk. A cukorfogyasztás április-július hónapokban az előző évvel szemben 57 százalékkal emelkedett. Ha tekintetbe is vesszük, hogy a lakosság száma 16%-kal nőtt és hogy a cukorfogyasztásra az árleszállítás, valamint a kitűnő gyümölcstermés is igen élénkítően hatott, a cukorfogyasztás nagy emelkedése mégis kétségtelenül a nagytömegek vásárlóerejének jelentős fokozódását tükrözteti vissza.

A fogyasztás kedvező alakulására jellemző a sörfogyasztás 50%-os emelkedése is.

Budapest élelmiszerfogyasztása
is lényegesen nagyobb, mint tavaly. A szoros értelemben vett húsfélék (marha, borjú, sertés, birka, bárány, lóhús és szalámi) fogyasztása 1939 második negyedévben 11 százalékkal emelkedett. Ebben a negyedévben a fogyasztás fejadagja – felnőtt férfiegységekre átszámítva – 4.03 kg volt az előző évi 3.76 kg-mal szemben. A húsfogyasztás nyáreleji hónapokban való emelkedésének jelentőségét fokozza, hogy ebben az időszakban a hús könnyen helyettesíthető más viszonylag olcsóbb élelmiszerekkel, főzelékfélékkel, zöldségfélékkel, gyümölccsel. Ezeknek az ára pedig a folyó évben nem drágult, sőt a gyümölcsé lényegesen olcsóbb lett. Budapest lakossága húsfogyasztása – Budapest Székesfőváros Statisztikai Hivatalának számításai szerint – 2.6 millió pengővel, 10%-kal költött többet, mint egy évvel korábban.

Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Kapcsolódó cikkek
Cikk-ajánló
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
27.378
Politika:
4.183
Gazdaság:
4.597
Kultúra:
3.840
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.354
Bulvár:
5.022
Kincskereső:
436
Páholy:
64
Blog:
230
Összes kép
37.374
Cikkekhez kapcsolódó képek:
37.010
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
4.183
Fórum témák:
187
Fórum hozzászólások:
847
Cikk hozzászólások:
98