Dtum
Login with Facebookk
1939 | Október

A láthatatlan írás

Áprily Lajos versei - Révai-kiadás

A férfi, aki Áprily Lajos verseiből ránk tekint, nemesen konzervatív egyéniség. Mindazok az ideálok, melyeket vall, tiszta és átérzett élményei. Nem csökönyösségből konzervatív hát, hanem következetességből - és nem is egy újabb fény elől fordul el. Egész lelki habitusa, méltósága, fojtott szenvedelmessége tegnapi, valahogyan úgy, mint a Krúdy Gyuláé, csakhogy ő nem egy elmerült kor hangulatától, hanem az eszményeitől nem tud szabadulni. Rejtőző, szemérmes lélek; akármelyik versét üsse föl valaki: sehol egy elhamarkodott szó, egy elsietett mozdulat.

 

Nincs benne lázadás, mert kipróbált eszményekért hevül, melyeknek a vers megszületésének első pillanatában sincsenek örvényei. Sohasem kapja el egy hevesebb lendület, és egyetlen aktivitása a nosztalgia. Ami után sóvárog, inkább szelíd, mint erőteljes álom, inkább illúzió, mint forradalom. Bárhol tesz próbát ennek a nemes magatartású lírának kedvelője, akár egy 1920-as, akár egy 1930-as dátumú versét olvassa - ez az Áprily-kép semmit sem változik.

Arany János híres Őszike-korszakának szelíd férfihangja - amely Vargha Gyula és Bárd Miklós verseiben mintha utoljára csendült volna föl, hogy kicsit elkésetten, nemes költőiségű kódával zárja le a tizenkilencedik század líráját - most Áprily Lajosban folytatódik. A különbség csak annyi, amennyi az Arany János öregsége körüli és a háborút követő kor vérmérséklete között van. A témák ugyanazok, a rezignáció ugyanaz - a képek merészebbek, az allúziók bátrabbak, a nyugtalanság idegesebb. A költő egy vaskor első perceiben él, mindaz, amit korából kihall, már egy rideg idő dübörgése, s ha a mát tekinti, nem hallgathatja el a változást.

 

Áprily Lajos menekülő költő, aki nem akar tudni mindarról, ahonnan menekült, nem veti magát korának, az idegen életnek szenvedelmei közé, mint olykor Babits, ostorozva, utálkozva, tragikusan - hanem elfordul, és líraisága menhely lesz, egy szép illúzió, tájképek ligete, erdeje, vágyódások földje. Nem támad, hanem bizonyít, képtelen akkora nyerseségre a kisebbségi sors nyomása alatt, mint Reményik Sándor, képtelen a merészebb allegóriára.

 

Bizonyításának olyan felejthetetlen versek az eredményei, mint a Tetőn, ez a klasszikus tartású, nemes líraiságú apológia Erdély, és ami Erdély: a humánum, egység, béke mellett. Nem támad - de megráz, kiugrik pártatlanságából, átszakítja a rezignáció pókhálószövevényét, és megírja a Fegyverszünet-et, egy időtlen tegnap versét, melynek sorai, borús ősz elejei képei, egyetlen vakmerően disszonáns rímpárja ennek a rejtőző, félénk, támadástól, csupasz őszinteségtől óvakodó léleknek egyetlen lehetséges aktivitását árulják el: az idill szüntelen, elkeseredett hirdetésének vakmerését.

Az idill hirdetése! Ezzel fordul Áprily Lajos a ma felé. Ez a lázító, hangos, egyébként olyannyira csendes, formájában is nyugodt verseiben. Az idill: Erdély - ha a férfi, az apa érzelmei tolulnak a szívébe, az ismerős arcok mögött mindig Erdély tündérkertje jelenik meg, át- meg átfonva a pesti-visegrádi számkivetésben élő költő témáit. Az irtózó, menekülő költő Erdélyben és az erdélyi idillben a méltó élet képét látja, minden kor költőinek Árkádiáját.

 

Fussunk végig versein - az egyetlen lényegesebb változás, hogy kezdeti verseinek oly szívesen használt klasszikus allúziói, képei helyébe egyre inkább Erdély nyomul, hogy a századvégi iskolás hasonlatkincs, minden parnasszien költő bőségszaruja teljesen eltűnjön Áprily saját Erdély-jelentéssora mögött.

 

Erdély kiemelkedik, mind erőteljesebb, sarkalatosabb jelentést kap, s a költő, aki a táj egységét és benne a három nép egységét foglalta versbe, mindjobban Erdélyben látja az egyetlen lehetőséget, a költő hazáját, a humanitás eszményét. Az erdélyi élmény átüt mindenen, s az "ötven erdő" mögé lépő költő versei már kettős tükrök: Erdély látszik bennük és az egyre borulóbb férfilélek nyugodt tépődése. Erdély a "láthatatlan írás", amely nem szűnik meg égni a szeme előtt:

"Az erdőn tul,
valaha igy neveztek -
A köd mögött
akkor is igy idéztek és kerestek?
Én a neved
mindig halkabban ejtem,
elhallgatom
s tán nemsokára tengerszembe rejtem
Pedig tudom:
te vagy a Hang, a Hívás,
szívó Delej
s szemembe sajgó Láthatatlan Írás."

A férfi arcképe misztikusan eggyészövődik Erdély képével, az elvesztett, visszahozhatatlan, nosztalgikus idill képével, s ez az azonosulás egy táj történelmi, emberi, földrajzi arculatával Áprily legsajátabb újdonsága költészetünkben.

Szelíd, nemes, konzervatívan férfias lélek. A hazát: Erdélyt, az idill bensőségét, a család nyugodt problémáit, a fiúi szeretet halhatatlanságát, a hitvesi szerelem békéjét foglalja a fölényes formák, tiszta, nemes költőiségű képek aranykeretébe. Aki olvassa verseit, egyetlen zavart, hiányt érez csak: ez a költő mintha nem tudna kioldódni magatartásának személyes tartózkodásából.

 

Amennyire megejtőek tökéletesen csiszolt versei, a versbe foglalt közölnivalók hibátlan kifejtései, annyira kívánhatnánk, hogy ez a költészet egyszer hiánytalanul felszabaduljon, egyszer teljes hanggal, talán hamisan, talán vakmerően sikoltson. A szenvedély, a borzongás, a titok artikulátlan iszonyatát várjuk hiába tőle, amely a hozzá hasonlatosan gyengéd kortársakat, Kosztolányi Dezsőt vagy Tóth Árpádot költészetük legszebb titkaihoz vezette.

 

Egyetlen szó hiányzik sokszor, hogy a versekből felkiáltson a végső lendület és szenvedély, amely az Esti dal utolsó sorában már-már torkon ragad, a Fekete kő-ben már-már felzaklat. Áprily nem ismeri a Szeptemberi áhítat velőtrázó iszonyodását, életvágyát - s ez a szemérem az, amely a kései Arany János jobbján nyújt neki helyet. Pedig ez a velőtrázó "hang" benne van, mint az énekesben, aki Wagner hívásai helyett Wolff dalait énekli örökkön.

 

Képei, tájrajzai tele vannak misztikummal, babonássággal, hallatlanul érdekes makabreszk díszítésekkel - mindezt azonban csak a második erdélyi nemzedék pattantja ki belőle, saját javára hasznosítva. A kicsit gyermeteg, kicsit morbid játék a halállal, pusztulással, végzettel, babonával, amely a mai húszévesek legfőbb izgalma és újdonsága, Áprily Lajos verseiben kifejtetlenül éppúgy - sőt talán jobban - benne van, mint Kosztolányiban.

Változtathat-e a költő értékén, hogy nem ismeri a végső szenvedélyt? Nem hiszem, hiszen a végső szenvedély árnyalata végig ott kísért verseiben, ha erőtlenül is, s Verlaine óta tudjuk jól, hogy talán az árnyalat is elég. Növelheti-e értékét, ha dicsérjük tökéletes verselését, lírájának egyöntetű karakterét, képeinek, ízeinek, színeinek szemléletességét, s ha megmondjuk, hogy néhány verse mai magyar költészetünk legszebb versei közé tartozik? Áprily Lajos egyedülálló, mindinkább társtalan költő, a hiányzó láncszem Arany János magyar klasszicizmusa és a Nyugat forradalma közt - ez adja meg szerepének legfontosabb, legértékesebb jelentőségét.

 

Thurzó Gábor

<<
<
1
2
3
>
>>
Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Kapcsolódó cikkek
Cikk-ajánló
Magyarország elismerte Mussolini római birodalmát Magyarország elismerte Mussolini római birodalmát
Mussolini rádiószózata után ágyúdörgés, harangzúgás, hálaadó ünnepi...
Rudnyánszky Gyula - Verőfényes hangulat Rudnyánszky Gyula - Verőfényes hangulat
De jó, hogy nem nézek én már a tükörbe! Nem látom arczomon, hogy...
Chelsea F. C. – Ferenczvárosi T. C. 3:1
A húsvéti matchekhez hasonlóan a Chelsea F.C. ellen is a F. T. C....
Ady-nótákat költ és alispáni engedéllyel kántál Erdélyben egy érmindszenti asztalos Ady-nótákat költ és alispáni engedéllyel kántál Erdélyben egy...
Alispáni engedéllyel a zsebében, faluról-falura jár és a házak...
Tisza beszéde és a horvátok Tisza beszéde és a horvátok
Örvendetes megnyilatkozások hangzanak Horvátországból, nemcsak a...
Veszedelmes birtokba helyezés
A Békési Népbank márczius elsején elárvereztette Lengyel Lajos békési...
Vilmos császár doorni kastélyában megszűnt az udvari etikett Vilmos császár doorni kastélyában megszűnt az udvari etikett
Ebéden Vilmos császárnál címen Annie Quensel cikket írt a Presse...
Magyarország 1940. évi műkorcsolyázó bajnoksága Magyarország 1940. évi műkorcsolyázó bajnoksága
Kemény hidegben rendezték Magyarország műkorcsolyázó bajnokságait....
Babits Mihály -  Karinthy: Holnap reggel Babits Mihály - Karinthy: Holnap reggel
1. Míg a drámaírás egész Európában egyre jobban eltávolodik az...
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98