Dtum
Login with Facebookk
1940 | Július

Magyar-német kerékpárverseny a Millenáris-pályán

A Millenáris-pálya nézőtere háromnegyed nyolckor még üres volt. Csúnya esőfelhők gomolyogtak az égen. De mert a verseny kezdetén, negyed kilenckor még mindig nem esett, a közönség önbizalma megjött s rövid néhány perc alatt 3-4000 nézőt nyeltek el a pálya kapui.

Ott láttuk a lobogókkal ékesített díszpáholyban dr. Eyssen Tibort, dr. Prém Lorándot az OTT elnökét és Arató Gézát, az OTT igazgatóját. Képviseltette magát a budapesti német követ és a MKSz társegyesületeinek nagy része is.

Egyik sem bánta meg, hogy kijött a Millenárisra. Szép este volt. A magyar válogatott legénység huszáros akarással vetette magát a küzdelembe, s amit szinte senki sem gondolt volna előre: döntetlent ért el a nyolcvanmilliós Németország legjobb válogatott csapata ellen.

S ez a döntetlen is győzelem lett volna, ha a kétüléses versenyben láncszakadást szenvedő németek kívánságára a magyar szövetség nem egyezik bele a verseny két futamban való lebonyolításába.

Mi azonban a döntetlen eredménnyel is elégedettek vagyunk. Mert az első két repülőfutam a után még erre a döntetlenre sem lehetett reményünk: mindkét futamot a német fiúk nyerték.

De Nagy Béla, Éles, majd később Nótás önmagát múlta felül, s ami még több: nemcsak önmagát, de a németeket is. A közönség dörgő, lelkes tapsokkal kísérte végig a versenyt s a végén a magyar Himnuszt együtt énekelte megafonnal.

Szép este volt. Tetszett a magyar-német mérkőzés, tetszettek a közbeiktatott „kísérő műsor”számai, tetszett a motorvezetéses verseny Budapest bajnokságáért (Szekeres nyerte), tetszett a jól pergő rendezés, a megjavított megafon és tetszettek az esőfelhők is, mert komorak, feketék és fenyegetőek voltak, de a mérkőzés kezdete után diszkréten és feltűnés nélkül elvonultak.

És eszünkbe jutott, hogy a magyar kerékpáros sport milyen nehézségekkel küzd, nincs semmi anyagi háttere, hogy minden egyes verseny megrendezése elé mily súlyos akadályok tornyosulnak, és hogy évek óta hiába panaszkodnak, siránkoznak, jajveszékelnek, nem találnak meghallgatásra.

A sportcsarnokból is kiszorultak. Legalább egyelőre. De ne adják fel a reményt, tartsanak ki és dolgozzanak tovább. Rendezzenek ezentúl is ilyen és ehhez hasonló versenyeket. Hogy a közönség végre a szeretetébe fogadja ezt a szép sportágat. És hogy velünk együtt ő is elmondhassa a versenyek után: Szép este volt…

Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Mini galéria
A németek Mirke, Woggenreitter, Lorenz, Trost, Kappey, Schertle Éles gumiszélességgel veri Schertlet Az üldöző-csapatversenyben győztes magyarok Éles, Nótás, Nagy, Liszkay
Kapcsolódó cikkek
Cikk-ajánló
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98