Dtum
Login with Facebookk
1940 | Október

10.000 holdon meghonosítják a hazai rizstermelést

Nagymagyarország délibb részein már a háború előtt termesztettek rizst.
A Ferenc József-csatorna mellett a pusztapéklai gazdaságban 1000 kat. holdon folyt a rizstermelés. A Délvidék elvesztése után abbamaradt minden kísérlet, hogy az ország más részén is meghonosítsák a rizs termesztését. Komolyan 1930 óta foglalkozott a szegedi m. kir. növénykísérleti állomás a rizstermesztés újbóli meghonosításával és a világ minden tájáról beszerzett 103 féle korán beérő fajtából kettő tényleg bevált.

Az egyik a turkesztáni eredetű „Dunghan Shali”, a másik a Bulgáriából származott és a varsányhelyi uradalomban kitermesztett „Varsányhelyi I” számú, bőventermő, korai fajta.
A hazai kísérletek eredménye szerint, ennek a meghonosodott két rizsfajtának a teljes beéréséig összesen 3000 C° melegre és 1400-1600 napsütéses órára van szüksége. A meteorológia adatai alapján megállapítható, hogy a fenti korai rizsfajták teljes biztonsággal termeszthetők az Alföldön, a Baja-, Csongrád-, Mezőtúr-, Szeghalom-, Berettyóújfalu-vonaltól délre eső területeken.

Tíz esztendő alatt 9 esetben rendelkezésre áll a kívánt melegmennyiség és a napfénytartam a Dunaföldvár-, Kecskemét-, Hortobágy-, Debrecen-vonaltól délre eső országrészen is. Az öntözésügyi hivatal a Hortobágyon 100 kat. holdon termesztett rizst, további 7 kísérleti telepen pedig újabb 50 holdon: jelenleg az országban összesen 320 kat. hold áll müvelés alatt, ez a terület azonban néhány év alatt 8-10.000 kat. holdra lenne fokozható.

Hazai termelési viszonylatban kb. 4 kat. hold termése ad 1 vagón rizst. 1939-ben 258.640 q rizst hoztunk be, amiből Budapestre 54.500 q jutott. Ennek alapján bízvást mondhatjuk, hogy holdankénti 25-30 q átlagtermelés mellett kb. 10.000 kat. holdon kitermeszthető volna az ország rizsszükséglete!

A meleg és a napfény azonban csak akkor érleli meg a rizst, ha annak gyökere és alsó szára a termelési idő nagyobb része alatt vízben áll. Érdekes, hogy amíg a rizs a talajban nem válogatós, – hiszen Tiszaugrán szikes talajon is megtermett, a hortobágyi glaubersós szikesen pedig igen szép termést ad, – vízszükséglete annál nagyobb. A vetőmagot vagy a palántát vízzel borított iszapban kell elhelyezni, ahol gyorsan gyökeret ereszt. Ettől kezdve legalább 100 napon át állandóan vízzel árasztott talajban gyarapodik a növény és csak közvetlenül a beérés előtt eresztik le a vizet.

Keleten, különösen Kínában keskeny gátakkal elrekesztett parcellákban termesztik a rizst, így a vízmennyiséget állandóan szabályozni lehet. Ez a rendszer Magyarországon is beválik, különösen ott, ahol a talaj egyenetlensége miatt összefüggő, nagy sík terület nem árasztható el.

A növény 1 kg szárazanyag felépítéséhez (amiben a magon kívül a szár és a levélzet is benn foglaltatik) 1000 liter vizet párologtat el. Ez alapon 1 kat. hold évi szükséglete kb. 10.000 mł víz. Ez pedig igen nagy mennyiség. Budapest székesfőváros 1 millió lakosa nyári melegben sem fogyaszt naponta 60.000 köbméter víznél többet, amennyit 60 kat. holdnyi rizsültetvény igényel.

E számítás alapján a Körös-folyók vidékén kb. 2500-3000 kat. holdat lehetne rizstermesztésre berendezni.
Érthető, hogy az öntözésügyi hivatal rizstermesztési kísérleteket végez, mert a kárpátaljai víztárolók megépítése, az Alföldi hajózó csatorna elkészülte, a tiszafüredi, a szentesi és hódmezővásárhelyi öntözőrendszerek kiépülése után elegendő és szabályozható vízmennyiség áll majd rendelkezésre. Ennek a vízmennyiségnek célszerű fölhasználása a rizstermelés kiterjesztésében ígéri a legnagyobb hasznot.

Az ország szükségletének megfelelő mennyiség termesztése valutáris megtakarítással jár, de belátható időn belül a várható kivitel cselekvőleg is megjavíthatja a kereskedelmi mérlegünket. Mellékes jövedelemnek a víziszárnyasok tenyésztése válik be, különösen a nagybani kacsatenyésztés ígér nagy hasznot. A kínai rizsföldeken megszámlálhatatlan mennyiségben nyüzsög a kacsa. A városok húsellátásán nagyot lendítene ez a kacsa-tömegtenyésztő rendszer.

Helyes a földmívelésügyi kormány kezdeményezése a hazai rizstermelés minél szélesebb körben való terjesztése érdekében. Bármennyire háborús légkörben élünk, előre kell gondolni és fel kell készülnünk a békeidők rendes kereskedelmi forgalmára. 1938-ban 180.000 q-át tett ki az ország rizsbehozatala. Ez azt jelenti, hogy évenkint legalább öt millió pengőt lehet itthon tartani és a rizstermelés révén a magyar föld dolgozóinak juttatni.
s. n. dr.

Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Kapcsolódó cikkek
Cikk-ajánló
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
27.378
Politika:
4.183
Gazdaság:
4.597
Kultúra:
3.840
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.354
Bulvár:
5.022
Kincskereső:
436
Páholy:
64
Blog:
230
Összes kép
37.374
Cikkekhez kapcsolódó képek:
37.010
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
4.183
Fórum témák:
187
Fórum hozzászólások:
847
Cikk hozzászólások:
98