A jóegészség naptára

Ezt tanácsolja az Országos Közegészségügyi Intézet:

Miskolc környékén történt, hogy néhány ember „pokolvart” kapott. - Valami megcsíphetett - mondották, - bizonyosan mérges légy, attól van ... - A fertőzést idejében észrevették, a megfertőzöttöket kigyógyították. Ha az orvosi segítséggel elkésnek, a megfertőzött emberek elpusztultak volna lépfenében. A pokolvar a csípés helyén jelentkezik - kullancs vagy légy okozza a csípést - és első jele a lépfenés fertőzöttségnek. Gyógykezelés híján a lépfene kórokozója, az anthrax-bacillus, elszaporodik az egész testben és a beteg meghal baktériumvérűségben.

A nagyközönség úgy tudja, hogy a fertőzést csak állat kaphatja meg. Ez tévedés, mert az állat betegsége nemcsak a közvetlen környezetre, hanem a távolabbi lakosságra is veszedelmet jelenthet, viszi a fertőzést a légy, a juhokról a kullancs. Az anthrax-bacillusról tudnunk kell, hogy a levegőre jutva spórákat termel és hosszú ideig megtartja életképességét.

A spóra rendkívül ellentálló, szinte hihetetlen életerő van benne. Százfokos hőmérsékletet 10-15 percig is elbír, ami azt jelenti, hogy tízperces forralás után is él még. 10-15 százalékos, tehát erős szublimátoldatot félóráig elbír, csak azután pusztul el benne. Kedvező életkörülmények között esztendőkig megél. Kísérletképpen lépfenebacillus spóráit selyemfonálra szárították és esztendőkig elraktározták. Még tíz esztendő multán is szaporodásnak indultak és fertőző-képesek voltak.

Nagyon kell tehát vigyázni a lépfenés fertőzésre. A közegészségügyi ellenőrzés révén lépfenés hús közfogyasztásra már nem kerülhet. A gazdaságokban lépfenében elhullott állatokat pedig el kell földelni. Sem szabad őket megnyúzni - hogy legalább a bőrüket mentsük, - mert a lépfenében elhullt állat bőrével millió és millió bacillust indítunk útnak fertőzésre. A bacillus a legelőn is megmarad spórájával, esztendők multán is fertőzött lehet a legelő. Régen, amikor még nem ismerték az emberek az anthrax-bacillust, az ilyen fertőzött legelőket, amelyekről újabb és újabb járványok indultak útba, elátkozott mezőnek nevezték.

Pasteur kísérletei óta a védekezés a lépfene ellen is a védőoltás, amikor a tudomány gyengített anthrax-bacillust használ fel arra, hogy a testben kitermelődjenek a védekező ellenanyagok. Pasteur első kísérlete az volt, hogy újságírók, állatorvosok, földbirtokosak előtt a gyengített bacillust tartalmazó védőoltással beoltott huszonöt birkát, másik huszonöt pedig oltatlanul hagyott. A be nem oltott birkák - miután bizonyos idő eltette után Pasteur mind az ötven birkát megfertőzte lépfenével, - mind elpusztultak, a beoltott állatok viszont életben maradtak.

A védőoltás végez a lépfenével is, de a veszedelmes betegség ellen a védekezés minden rendszabályát pontosan be kell tartanunk, nehogy magunkat vagy embertársainkat hanyagságunk révén pokolvaros halállal büntessük.