Dtum
Login with Facebookk
1941 | December

Az árrögzítés: a stabil jövő aranyfedezete

Az árkérdést nem lehet beszorítani egy hivatal vagy egynéhány minisztérium hatáskörébe: nincs ember és intézmény az országban, amelynek jövő sorsát, sőt egzisztenciáját nem érintené az ár alakulása. Emlékezetes még az 1918-as világháború befejezése után kitört káosz, amely az árak kaotikus eliramlásával, a milliárdokkal dobálódzó inflációval mérhetetlen kárt okozott a gazdasági életben. Ezért fogadta a közvélemény egyöntetű helyesléssel Reményi-Schneller Lajos pénzügyminiszter költségvetési expozéjának a következő bejelentését: „… kialakítjuk a jelenlegi európai viszonyoknak megfelelő új magyar árszintet, amely organikus egész lesz és azt minden eszközzel tartani fogjuk.”

Rendkívüli hordereje van a pénzügyminiszter kijelentésének.

A háborús viszonyok, egyes fontos nyersanyagok, élelmi cikkek kínálata és kereslete körül mutatkozó eltolódás napról-napra jobban kiélezték a nagy elvi kérdést: szabad utat enged-e a kormány azoknak az erőtényezőknek, amelyek a mindennapi élet szükségleteit hol ezen, hol azon a frontszakaszon törik át újabb és újabb drágulással, vagy pedig szembeszáll ezeknek a feszítő erejével és egyszersmindenkorra beszünteti a további áremelkedés lehetőségét, a polgári élet valamennyi vonatkozásában.

A kormány nem tért ki a felelősségteljes kérdés elől
és – mint a pénzügyminiszter szavaiból kitűnik, a szilárd, stabil árszínvonal mellett döntött. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a most rövidesen lebonyolítandó kiegészítő rendelkezések után semmiféle címen nem engedik meg a további áremelkedéseket és ezt a most kialakítandó árszintet minden eszközzel megtartják és megtartatják. Az ország egész területére, valamennyi termelési ágára és minden egyes lakosára kiterjedő árrögzítés igazi jelentőségét csak az a nemzedék tudja kellően értékelni, amely végig élte az előbbi világháborút követő bomlott esztendők haláltáncát, szemtanuja volt az egyes társadalmi osztályok rohamos hanyatlásának, a lelkiismeretlen spekuláció tombolásának és annak a morális hanyatlásnak, amely lelkileg is koldússá tette a milliókkal dobálódzó társadalmat.

Az árrögzítést Reményi-Schneller pénzügyminiszter közlése szerint „megelőzi a munkabérek és fizetések bizonyos mérvű emelése.”
A pénzügyminisztérium ki is dolgozta ennek a rendezésnek az irányelveit. A közgazdasági közvéleménynek ezek után tisztán kell látnia abban a tekintetben, hogy az árrögzítés megvalósítása milyen gyakorlati következményekkel és milyen gazdasági előfeltételekkel jár.

Az árrögzítés nem képzelhető el a fogyasztás racionalizálása nélkül.

Ezért az árrögzítésnek egyik előfeltétele, hogy mindenki megkaphassa azt, ami a háborús igényeihez mért szükségletét kielégíti. A hangsúlyt itt a háborús igényekre kell vetni. „Szállítsa le igényeit és takarékoskodjék, ne üljön fel különféle tendenciózus híreszteléseknek és viselje fegyelmezetten azt a lemondást, többé-kevésbbé csak kényelmetlenséget, amelyet viselnie kell – mondotta Reményi-Schneller pénzügyminiszter beszédében. – Én tudom t. Ház, hogy ez mélyen belenyúl az egyén életébe, de ez mindenütt így van, sőt merem állítani, hogy másutt fokozottabb mértékben van így.”

A fogyasztás racionalizálására vonatkozóan ennyit mondott Reményi-Schneller Lajos:
„A meglévő jegyféleségek organikus összefogása, a folyamatban levő közellátási intézkedések szigorú végrehajtása, termelésünk megfelelő emelése és szervezése esetén semmiféle baj nem lehet a közellátás terén.”

Ezzel a kérdéssel összefügg a harmadik feladat: A zugkereskedelem megakadályozása.

Ha a kormány energikusan megakadályozza mind a spekulációs, mind pedig a hisztérikus, mértéktelen készlethalmozást, akkor az árrögzítés áldásos hatásainak az érvényesülését nem húzhatja keresztül semmiféle nyiltan vagy burkoltan jelentkező erőtényező. Mindenki tisztában van azzal, hogy sem a fogyasztás racionalizálása, sem a zugkereskedelem kiküszöbölése nem sorolható az egyszerűbb feladatok közé. Az is természetes, hogy az árrögzítésnek a körét csak azokon a területeken építik ki, amelyeket az elsőrendű életszükségletek, továbbá a folyamatos termelés érdekében feltétlenül biztosítani kell.

A fizetések, munkabérek rendezését a mai viszonyok között nem lehet kizárólag családvédelmi alapra helyezni.
Mind a közalkalmazottak, mind pedig a magánalkalmazottak és a munkásság körében olyan rendezést várnak, amely a pénzügyminiszteri expozé szellemében igazítja ki a fizetéseket, munkabéreket, egyben pedig érvényesíti a családvédelem szempontjait is. A pénzügyminiszter világosan megmondta, hogy „a teljes áremelkedés nem vihető át a bérekre és fizetésekre és ez az az áldozat, amelyet valamennyiünknek viselni kell.”

A kormány az előrelátó, szerves árrögzítés megvalósítására irányuló elhatározása
nagy megnyugvást jelent általában a fogyasztók számára, de különösen a termelés valamennyi ágára. Lehetetlen helyzetekbe sodorja, szinte megbénítja a termelést az a bizonytalanság, amely a szükséges anyagok beszerzése és a produktumok értékesítése tekintetében újabb és újabb kérdőjelek elé állítja az üzemeket, kizárja a nyugodt, előrelátó kalkulációt, és elvonja az energiát az érdemi munkától. A rögzített árszínvonal, a bér és árfejlődés rendezése és lezárása az ország mai viszonyai között a háborús igényekhez mért, itt-ott lemondásra kényszerülő, de feltétlenül stabil, biztonságos jövő aranyfedezetét jelenti.

Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Kapcsolódó cikkek
Cikk-ajánló
A párisi konferencia legújabb eseményeiről A párisi konferencia legújabb eseményeiről
Párisban egész csomó fontos kérdésen következett be válságos fordulat...
Népipari kiállítás a régi országházban Népipari kiállítás a régi országházban
Érdekes kiállítás nyílt meg a napokban a régi ideiglenes...
Csaták Asiágónál és az Isonzónál Csaták Asiágónál és az Isonzónál
Cadorna olasz vezérkari főnök eredetileg az Isonzónál tervezett...
Óriási leadóállomások Óriási leadóállomások
Hugo Gernsback, newyorki mérnök részletes tervet készített öt óriási...
A fűthető fiakker A fűthető fiakker
Hiába, nem tagadhatjuk keleti fajtánkat. A kényelmünk szolgálatában...
Milyen volt az idei nyár? Milyen volt az idei nyár?
A juliusi rekkenő hőséget augusztus elején nagy zivatarok, jégesők...
1900-1906 Tallózó
POLITIKA: Európai politika; GAZDASÁG: Szövetkezetek, egyesületek;...
Pesti kis tükör Pesti kis tükör
Bocsánat, hogy komoly ügy helyett egy pesti természetrajzi...
Az igazság a népiesség körül 1. Az igazság a népiesség körül 1.
Ideges emberek, ha a népiesség sárkányának többször levágott s a...
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98