Dtum
Login with Facebookk
1941 | November

Gulliver utazása Kazohiniában

Szathmári Sándor szatirikus regénye Bólyai Akadémia

Régi ismerősünknek, Gullivernek ez újabb utijegyzeteiről sok jót, de még több rosszat lehet mondani. A könyv egy tehetséges ember sok helyen ötletesen, frissen elgondolt, de hanyagul megírt munkája.

Gulliver barátunk, hajótörés után, egy ismeretlen szigetre vetődik. A szigeten a hinek laknak, a bölcs és ésszerű élet, a kazo birtokosai. Van még e szigeten, a hin város szomszédságában egy körülkerített telep, itt élik a behinek a maguk zavaros és tébolyodott életét.

A két részből álló regény első részében a szerző a hinek, a másodikban a behinek életmódját írja le. Szathmári meglepően következetes, fegyelmezett és iskolázott gondolkodó, rendkívül ügyesen építi fel a kazohin társadalmat, amely noha egyik-másik vonásában emlékeztet Huxley Szép új világ-ára, egyáltalán nem ennek az utánzata. Szándékosan a "felépítés" és nem a "leírás" szót használtam, a leírás ugyanis nyomába sem ér az elgondolásnak. Szerzőnk túlságos előszeretettel részletezi a külsőségeket, úgyhogy a lényeges mondanivalót úgy kell kibányászni a sokkal inkább szemetszúró, de másodrangú érdekességek tömegéből.

 

Az olvasónak igen gyakran az az érzése, mintha az író maga sem tudná, mit tart fontosnak, csak a regény végén derül ki, hogy nagyon is jól tudja, sajnos, a közlés vágya olykor annyira elragadja, hogy se lát, se hall, csak beszél, beszél. Azzal sincs mindig tisztában, hogy mikor üdvös, ha a szerző közbeszól, ezért olyankor is kommentál, midőn a tények önmagukban sokkal beszédesebbek volnának. Másfelől magyarázataiba nem igyekszik semmi változatosságot vinni, magyarázatait minden zavar és szégyenkezés nélkül többször egymásután is elismétli, olykor csaknem szóról szóra.

A hinek társadalma afféle tökéletes társadalom, az emberek elrettentően tárgyilagosak, ízetlenek, egykedvűek. Gulliver sehogyan sem érzi jól magát közöttük, a lélek, az érzések melegségére szomjazik, művészetre, egyénisége, amin nem igen lehet csodálkozni, ha elgondoljuk, hogy a hinek még mosolyogni sem szoktak s ha valaki sírva fakad, szemorvoshoz, ha énekel, idegorvoshoz viszik. Mindaz, amiket a hinek által alacsonyabbrendű népnek tartott és mélységesen lenézett behinekről hall, oly rokonszenves színben tünteti fel előtte e népet, hogy közéjük kívánkozik. De alig tölt egy-két napot a behin-telepen, szegény Gulliverünknek rá kell eszmélnie, hogy borzalmas tévedés áldozata.


Ez a második rész, a behinek társadalmának és szokásainak leírása a regény sikerültebb része. Szellemes ötletek követik egymást. Ott, ahol nem esik a bőbeszédűség vétkébe, mint például a behinek történelmének rövid ismertetésénél, Voltaire-hez méltó élességgel és tömörséggel ír. E sajátságos társadalomban az evés szégyenletes művelet, amelyről nem illik beszélni. Az ötletet ugyan ismerjük Bontempelli egy parányi remekművéből, Szathmári azonban teljesen önállóan használja ki ezt a szerencsés irodalmi trouvaillet.

 

Szellemes és hatásos egy másik fogása is: behin szavakat kever a magyar szövegbe, így könnyedén eléri azt a célját, hogy bizonyos fogalmak ürességére és tartalmatlanságára felhívja az olvasó figyelmét. Egyébként ez az ötlet sem új, egy angol tudós egészen hasonló módszerrel iparkodott bebizonyítani, mennyi üres fogalmat használ az ember beszéd közben. Mindez azonban semmit sem von le Szathmári humorának értékéből.

A behin társadalom természetesen az európai kultúra szatirája, mégpedig oly bátor, helyenkint vakmerő szatira, hogy az olvasónak olykor könnyek gyűlnek a szemébe a meghatottságtól, hiszen ily bátor és emberséges hangot jó ideje nem hallott már. Sajnos, e sikerültebb részt megzavarja egy szerkesztési fogás, amit - noha később kiderül, hogy szándékos s az író bizonyos célokat akart elérni vele -, mégis hibáztatnunk kell. Gulliver ugyanis, miközben egyik rémületből a másikba esik a behinek szörnyű esztelenségei láttán, állandóan hangoztatja, hogy odahaza, Angliában, mennyire más az élet és mások az emberek.

 

Ennek a fogásnak az volna a hivatása, hogy a szatirát még maróbbá, még kegyetlenebbé tegye, mégpedig azzal, hogy Gulliver - azaz mi - sehogyan sem eszmél rá saját fogalmainak ürességére, saját őrültségeire, amelyek csak forma tekintetében mások, lényegében azonosak a behinek őrültségeivel. Az eredmény éppen az ellenkezője a megkívántnak. Gulliver e megjegyzései élét veszik a szatirának, mert azt a hiedelmet keltik az olvasóban, hogy a szerző valóban a behineket gúnyolja ki - egy képzeletbeli népet - s nem pedig ezeken keresztül minket.

 

Kolozsvári Grandpierre Emil

<<
<
1
2
>
>>
Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Kapcsolódó cikkek
Cikk-ajánló
Marie Antoinette Marie Antoinette
A világban lépten-nyomon égető mai problémára bukkanunk s ime mégis...
Máttis Teutsch János a Ma folyóirat első kiállításán
Abszolút festői eszközökkel dolgozik a művész, ha tisztán színnel,...
Stereokopikus Röntgen-képek Stereokopikus Röntgen-képek
Ha az emberi test egy részét Röntgen-sugarakkal átvilágítjuk, akkor a...
A rádió és a távbeszélő háborúja A rádió és a távbeszélő háborúja
A huszadik század merőben újszerű hadviselési módját – a...
A király névaláirása a háboru hőseinek A király névaláirása a háboru hőseinek
A király legfelsőbb kéziratot bocsátott közre, mely elrendeli, hogy a...
Királyság lehet Bulgária?
Sok jel mutatja, hogy Ferdinánd bolgár fejedelemnek a czárnál tett...
Zombory Ödön törött bordával is győzött a birkózóbajnokságban Zombory Ödön törött bordával is győzött a...
Az amsterdami olimpián remekül szerepelt birkózógárdáink újabb...
Meghalt Tetrazzini Lujza, a világhírű olasz operaénekesnő Meghalt Tetrazzini Lujza, a világhírű olasz operaénekesnő
Római távirat jelenti, hogy Tetrazzini Lujza, a híres olasz...
Az élet meghosszabitása Az élet meghosszabitása
A modern orvostudomány ismételten foglalkozott már azzal a...
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98