Dtum
Login with Facebookk
1942 | Június

Élet és halál titkai a Napban 2.

Boncolóasztalon a napsugár

A toronyteleszkóp vakító sugárkévéje azonban még másról is beszámol a földalatti laboratórium tudósainak. Igaz, hogy nem könnyű a nyelvét megoldani. Különleges „vallatószerszámok” szükségesek hozzá. A laboratórium műszerfala előtt, egy asztalon, különös tárcsaalakú készülék áll. A fizikus megnyom egy gombot, mire az átellenes falon keskeny rés nyílik és a kupolából idevetített sugárkéve egy finom nyalábja a Napkorong vakító, fehér képét varázsolja a tárcsára.

Mozgatható üvegablakocskák segítségével a tudós a Napkorong különböző részeiből fényt enged az egyik műszer, a színképelemző-készülék falból kiálló csövébe. Ez a csodálatos szerszám szinte széjjelhozza, részeire bontogatja a napsugarat. Egy másik csőbe pillantva, egymásután sorakozó színes és fekete vonalakat pillantunk meg. Ezek a szétboncolt napfény rejtjeles üzenetei, vagy ahogy tudósok mondják: színképe. Aki érti titokzatos jeleket, annak elmondják, mily a világ ott, a tőlünk százötven millió kilométer távolságban lebegő Napgömbön.

Minden anyag akár vas, akár réz, hidrogén- és oxigéngáz, vagy bármi egyéb - más és másféle színképet kelt. A Nap színképéből tehát elsősorban azt lehet megállapítani, milyen anyagok vannak rajta. Kiderült, hogy a Földön ismertek közül csaknem valamennyi a Napbolygón is előfordul. De a színkép arról is beszél, hogy a Nap atomjai irtózatos pokoltáncot járnak az ottani melegben. A keletkező hő és egyéb sugarak szakadatlanul bombázzák a Nap testének atomjait s azok ettől úgyszólván darabokra töredeznek. Bomlásuk közben fénysugarakat árasztanak s ezek révén bepillantást engednek belső szerkezetükbe. De ez a szerkezet olyan bonyolult s az atom annyira tele van rejtélyekkel, hogy a tudósok máig sem tudták valamennyit kihüvelyezni. Pedig nagyon sok mulik azon, megoldjuk-e végleg az atomnak titkait.

Hiszen végeredményben minden fém és más anyag tulajdonságai, viselkedése, az öt alkotó atomokban gyökerezik. Ha majd felderítették az atom minden titkát, talán eljutunk odáig, hogy kényünk-kedvünk szerint módosíthatjuk az anyagok minőségét. Ki tudja… akkor talán a mainál erősebb acélokat készíthetünk, új könnyűfémeket s ezekből a mérnök nem álmodott találmányokat, a haditechnikus pedig minden eddigit meghaladó tökéletességű fegyvereket alkothat. Az atomkutatás esetleg megsemmisítő új robbanóanyagokhoz juttat bennünket, a motorok számára pedig új tüzelőanyagokhoz.

De még további jelentősége van az atomkutatásnak. Hiszen végeredményben minden élő szervezet is atomokból áll! És az atomok belsejének világos ismerete esetleg ma még rejtélyes életfolyamatokról lebbenti fel a fátylat. Mennyi rejtély van még az élettudományban! A szaporító-sejtek viselkedése, a kórokozó csírák munkája, a járványok szeszélyei, az öröklődés, a ráksejtek rémületes burjánzóképessége: csak néhány kiragadott példa. Amíg eddig minderről megtudtunk, csak kevéssel több a semminél. És aligha is remélhetünk többet, amíg be nem hatoltunk azoknak az atomoknak a mélyére, amelyek ezeket a sejteket és bacillusokat alkotják. Egészség és betegség, élet és halál is bizonyára ezekkel a végső atomtitkokkal kapcsolatos!

Ez is egyik oka, amiért a tudósok atombombázási kísérletekkel próbálják darabokra zúzni az atomot, hogy megtudják, mi van benne. A Nap azonban, ez a világürbeli laboratórium, maga is bombáz atomokat és a „kísérlet” eredményeiről, sugarai által, hírt is küld nekünk. De ezek a hírek titkos írásban vannak szövegezve! Most tehát csak az emberen és nem utolsó sorban a Napkutató-intézet tudósain múlik, hogy megfejtsék a „ táviratokat”. Ime, ilyen lehetőségek villannak a fizikusok elé, amíg odabenn, a potsdami intézet toronyteleszkópjának pincéjében, a napfény boncolóasztalán, a színképelemző-készülék fölé hajolnak…

Orkánok tűzből

De kötetek telnének ki, ha a Nap valamennyi rejtélyét meg akarnók beszélni. Hadd ragadjanak még ki közülök sebtében egyet. A Nap foltjai, a Nap-gömbön mutatkozó, szabálytalan alakú, szakadozott szélű, sötét területek. Olyan hatalmasak, hogyha valami kozmikus ??? felkapná a Földet és beléejtené a legkisebbe, nyomtalanul eltűnne benne. Hol megszaporodnak, hol megritkulnak s ezt a jelenséget hívják napfolttevékenységnek. Megfigyelték, hogy átlag 11 esztendőnként mindég tetőpontjára hág ez a tevékenység, vagyis ilyen időközökben jelentkezik a legtöbb sötét folt a Napkorongon.

Mik azok a rejtélyes foltok? Számos észlelet valószínűvé teszi, hogy ott, ahol napfolt tűnik fel, a Nap kitörő, fénylő gázburkolata, az úgynevezett fotoszféra, erős örvénylésben van. Valóságos tornádó képződik rajta izzó, tüzes gázokból s a lefelé, a Nap mélységeibe sodródó tüzes vihartölcsért támaszt, amelyen át a Nap belsejéből a sugarak áradata ömlik  a világürbe. Hatásukat, a Föld is megérzi. Élénk napfolttevékenység idején lobbannak fel a legpazarabb sarkifények, és heves háborgások lépnek fel a Föld mágneses tüneményeiben.

Ilyenkor a távíró-, a telefon- és a rádióforgalom is többé-kevésbé zavart szenved. Megállapították, hogyha a naptevékenység a legkisebb, a rádióvétel 50-szeresen javul meg s hogy a zavarok egybe szoktak esni a napfolttevékenység 11 esztendős szakaszaival. A mérnökök abban reménykednek, hogy a napfoltzavarok tanulmányozása idővel rávezet majd bennünket az elhárítás módjára. Vagy, ha ez nem lehetséges, legalább idejében elkészülhetünk rájuk s ez majd mérsékli az üzemben előálló zökkenőket.

Vajjon az időjárást is befolyásolják a napfoltok? Ma még tisztázatlan kérdés ez. De vannak, akik azt tartják, hogy az időnként beköszönő csikorgó telek és egyéb szokatlan természeti csapások, mint az árvíz vagy az aszály, valamilyen ismeretlen módon, szintén a napfoltokkal függnek össze. Sőt némely merész elme úgy véli: a napfoltok láthatatlan sugár-ujjainkkal sokkal mélyebben nyúlnak a földi élet jelenségei közé, mint ahogy elképzeljük.

Ezek szerint a járványok dühöngése, a születések és halálozások arányszáma, a talaj tevékenysége, az emberek hangulata és lelki élete, s ezen át a kereskedelem, a politika és a háborús viszályok gyakorisága is végeredményben a napfoltok gyakorisága is végeredményben a napfoltokból özönlő erők szerint alakul. Persze ebben már majdnem alighanem több a babonás túlzás, mint a tudományos igazság. S hogy mennyi az igazság: azt is a Napkutatásnak kell majd kiderítenie.

Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Mini galéria
A földalatti laboratórium Napfogyatkozás
Kapcsolódó cikkek
Cikk-ajánló
Az új egy angol mértföldes világrekord Az új egy angol mértföldes világrekord
Az északi népek két különleges klasszisú futójának, a finn Nurminak...
Laval és Mussolini római egyezménye Laval és Mussolini római egyezménye
Laval külügyminiszter római látogatásának programja váratlanul...
Kosztolányi Dezső -  Szomory Dezső Kosztolányi Dezső - Szomory Dezső
Szomory Dezső irodalmi alakja egy gyermekkori képet ébreszt...
Rövidek Rövidek
Newyorki távirat szerint a Fehér Ház hivatalos nyilatkozatot tett...
A MAC junior mezei futóversenye A MAC junior mezei futóversenye
Régi gyakorlat szerint a MAC most is a Margitsziget sétányain...
Moszkvával való szakitás Moszkvával való szakitás
A vasárnapi párisi lapok hevesen sürgetik Racovski párisi...
Királyunk hetvenedik születésnapján Királyunk hetvenedik születésnapján
Lelkesült örömmel ülte meg nemzetünk a király hetvenedik születése...
Nagyatádi Szabó István szombaton délben agyvérzésben meghalt Erdőcsokonyán Nagyatádi Szabó István szombaton délben agyvérzésben meghalt...
Szombaton délután nagyatádi Szabó István elhalálozásának...
Angol hangok a magyar sportról Angol hangok a magyar sportról
Azt hisszük, hogy nem lesz érdektelen olvasóinknak, ha rövid...
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98