Dtum
Login with Facebookk
1942 | Május

Háborús közgazdaság és a bürokrácia

Nem múlt el egy emberöltő sem egy-két háború nélkül.
S ha végigtanulmányozzuk a háborúkat, látjuk, hogy a nemzet háború idején is igen hosszú ideig helyt állhat – ha megvannak erre belső tulajdonságai – s nagyobb mértékben vannak meg, mint az ellenfélben. A háborúban előnyt jelent a népnek, ha hazája gazdag természeti kincsekben; ha nagy a lakosság lélekszáma; ha jól van felszerelve, kiképezve a hadsereg. Mindez előnyt jelent, de nem a háború megnyerését.

A háború megnyeréséhez szükséges az egész nép kitartása, lelkesedése, akaraterő
az esetleg évekig tartó nélkülözésekhez – s mindezeknek nélkülözhetetlen előfeltétele: a mintaszerű szervezettség. Nem vitás, hogy hazánk természeti kincsekkel bőven meg van áldva; lakosságának számát tekintve, Magyarország az erős középhatalmak között foglal helyet; hadseregünk kiképzése, felszerelése igen jó. De háborúban ébredhetünk rá arra, mit jelent a polgári lakosság szervezettsége és kitartása. A kitartás fokozását célozza a jól szervezett propaganda is; mindennél jobb propaganda azonban az, ha a lakosság bármely társadalmi osztályának tagjai egyenként is tapasztalják és érzik az állam igazságos és előrelátó gondoskodását. Ha azt látják, hogy mindenkinek egyforma darab kenyér jut: hogy a háborúban senki sem gazdagodhatik meg más áldozataiból.

Mindezeknek alapvető problémája az anyagbeszerzés kérdése.

Az anyaföldben megbízhatunk: amire szükségünk lesz, azt megtermi. Csupán a fölösleges vagy mással pótolható nyersanyagokról kell lemondanunk. Ma elsővonalbeli problémánk a hadsereg ellátása; a polgári lakosság számára ma aránylag kevesebb maradhat, amellett, hogy kénytelen jóval többet termelni. S itt lép fel annak szüksége, hogy a meglévő anyagot igazságosan osszuk fel.

Igazságosan osszuk fel a termelő gyárak között,
hogy minden áruból meglegyen a kielégítendő szükséglet számára a kellő mennyiség; igazságosan a kereskedők között, mert ők az ország közgazdaságának alappillérei s ők nyujtják az államnak aránylag a legtöbb adóbevételt – s mert ők teszik lehetővé, hogy az ország minden részébe, minden emberhez egyformán eljuthasson a szükséges áru. Ők jelentik az áruelosztásban azt a decentralizációt, amelyet az állam saját eszközeivel nem tudna gazdaságosan megvalósítani – amelyre pedig feltétlenül szükség van és mindig is szükség lesz. A kereskedők ellenőrzése – hogy árujukat igazságosan osszák el a vevők között – zárja be az igazságos áruelosztás rendszerét.

Mindez azonban a háborúval, szociális szempontokkal megokolható rendellenes állapot csupán s csak bürokratikus úton tartható fenn.
A kereskedelem természettől fogva irtózik a bürokratizmustól, mert az egyéni felelősség, a kockázat, gyors és praktikus, kevés formasággal járó elintézés merő ellentétei a bürokratikus munka jellegének. Különösen pedig akkor, amikor az állam életbe vágó problémáinak precíz megoldásáról van szó. Ma szükség van a kereskedelmet megterhelő kényszer-bürokratizmusra, a kereskedőkre rótt bürokratikus jellegű teendőknek azonban nem szabad elpusztítaniuk éppen a kereskedőt.

Állandó vizsgálat tárgyává kell tenni, hogyan lehetne a kereskedők munkáját megkönnyíteni – nem pedig megnehezíteni.

A különféle anyaggazdálkodási bizottságok – jól tudjuk – igen nagy munkát végeznek. Az okvetlenül szükséges adatok megszerzéséért természetesen a gyárakhoz és a kereskedőkhöz fordulnak. Ezekhez azonban néha olyan jellegű kérdéseket tesznek fel, amelyek meg sem válaszolhatók felelősség vállalása mellett, vagy pedig megválaszolásukra külön 2-3 embert kellene állandóan csak a kérdőívek kitöltésével foglalkoztatni a kereskedőnek. Elvileg igaz, hogy a kereskedőnek meg kellene tudnia mondani a számláiból, hogy 1941 augusztusában hány vég lenvászont adott el és milyen értékben Békés vármegyében és ottani vevői milyen kategóriába tartoztak.

Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Kapcsolódó cikkek
Cikk-ajánló
Az Újpest nagyszerű játékkal aratott győzelmet Berlinben Az Újpest nagyszerű játékkal aratott győzelmet Berlinben
Újpest – Tennis Borussia, Berliner SV kombinált 4:1 (1:1) A...
Sztálin generalisszimusz fogadóestje Nagy Ferenc miniszterelnök tiszteletére Sztálin generalisszimusz fogadóestje Nagy Ferenc miniszterelnök...
Sztálin generalisszimusz fogadóestje Nagy Ferenc miniszterelnök...
Papíriparunk fogyasztási korlátozásokat kiván Papíriparunk fogyasztási korlátozásokat kiván
Papírgyáraink átverekedték magukat a háborús nehézségeken és most is...
Új bombák Új bombák
A franczia és angol folyóiratok és lapok új bombákról hoznak...
Egy tábornok leányát: öthalmi Ungárd Ilonát, holtan találták Horthy...
Vasárnap a rendőrség befejezte a nyomozást egy előkelő úrilány:...
A Henrik herceg túraút startja A Henrik herceg túraút startja
Korán akartunk a startnál lenni s azért Fiat-kocsink már 4 órakor...
A naptár, a Gergely-naptár A naptár, a Gergely-naptár
Az ókorban a keleti népek és a görögök és rómaiak a nappalt a Nap...
Ma a legelőnyösebb befektetési lehetőség: a búzakötvény Ma a legelőnyösebb befektetési lehetőség: a búzakötvény
A befektetési lehetőségek háború idején rendszerint összezsugorodnak....
Gogoly -  A vőlegény Gogoly - A vőlegény
A világirodalomnak legtragikusabb írója, Gogoly, melankolikus volt és...
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98