Dtum
Login with Facebookk
1943 | Április

A kenyér legendája, az ősember kenyere

Imáinkba foglaljuk, a költő megénekli, a dolgozó ember legszentebb szimbólumaként tiszteli. A kenyér jelkép, amely az emberi fejlődés egyes fokain külsőleg átalakulhatott, de belső fénye változatlan maradt. A kenyér tisztelete megvolt az ősnépeknél és meglesz a romantikamentes jövő nemzedékeknél is, éljenek bár akármilyen életforma keretében.

Az ősember kenyere


Mert átalakulni valóban átalakult a kenyér az évezredek folyamán, nem is egyszer. Az ősember, igaz, halászattal és vadászattal szerezte táplálékát, de - időrendben talán hamarább - gyakorolta a gyűjtögetést is. Edward Hahn szerint a gyűjtögetés a táplálékszerzés legősibb módja, legkezdetlegesebb formája. Az első ember gyűjtött magot, gyökeret, gyümölcsöt, vizinövényeket, makkot, szóval mindent, amit talált s amit ehetőnek vélt.

Tanítómesterei, a gyűjtögető állatok, ott éltek körülötte, csak meg kellett figyelnie gyűjtögető szokásaikat. Az is valószínű, hogy nem állt meg a puszta megfigyelésnél, hanem az erősebb jogán rátette kezét felásott raktáraira. A Dakota-beli indiánusok még ma is felkutatják bizonyos mezeiegér-fajta fészkeit és kiszedik belőlük a télire gyűjtött földimogyorót. Kedvenc csemegéjükért azután kukoricával kárpótolják a kifosztott egér-társadalmat.

A gyűjtögető gazdálkodás sokféleségére következtethetünk a svájci cölöpépítmények hulladékrétegeiből, amelyek tömérdek fű-, gyökér-, gumó-, mag-, tapló- és gyümölcsmaradványt őriztek meg a kíváncsi utókorok számára. Különösen a makkfélék játszottak az ősember étrendjében fontos szerepet; bizonyítékaink vannak arra, hogy például a neolit-kor embere szorgalmasan gyűjtögette a mogyoró, a bükk, a dió és sulyom terméseit.

Főként a bükkmag volt előtte becses, mert abból olajat tudott ütni. A lisztes makkokat egyébként nemcsak az ősember fogyasztotta főve, sülve, porráőrölve, tehát kezdetleges kenyérré gyúrva, hanem a későbbi évezredek fia is. Plinius, a nagy latin természettudós feljegyezte, hogy a makklisztből sütött kenyeret sokfelé ették a római birodalomban, mégpedig nemcsak ínséges időkben, hanem a béke napjaiban is. Ugyanilyen fontos néptáplálék volt az ugyancsak lisztes gesztenye, amely az újkőkorszakban Közép-Európában is honos volt.

Az ősember ismerte a tüzet, de az őskorszak idején csak sütni tudott, főzni nem. Feltehető, hogy a gyűjtött növényi termékeket tűzhatásnak tette ki és így nyerhette első lisztjét pörkölt makkokból, gyökerekből és magvakból. A sütés legkezdetlegesebb módja a megsütendő anyagnak hamubarejtése volt. A következő lépésnek a megtüzesített kövön való sütést véljük; csak évezredekkel később, az első agyagedény elkészítése után kezdődött a főzés korszaka. Ezek után valószínű, hogy az ősember első elkészített tápláléka a sülthúson kívül a forró kövön megszárított lisztespép, tehát az őskenyér volt.

A búza útja

Számunkra, magyarokra a kenyér egyet jelent a búzával. Őse, az úgynevezett kétszemű vagy kétsoros búza, már a neolitkorban is ismeretes; bizonyítják ezt a Svájcban és Dél-Németországban talált leletek. Közép-Európába Kis-Ázsián keresztül jutott el. A mai búzát ebből a válfajból vezeti le a kutató tudomány, de vannak kísérleti eredmények, amelyek arra engednek következetni, hogy búzánk a kétszemű búza és a rozs keresztezése folytán állt elő. Annyit azonban bizonyosan tudunk, hogy a mai búza Közép-Ázsia délnyugati részéből, körülbelül Bokhara és Afganisztán földjéről indult el világhódító útjára; bár vannak olyan tudósok is, akik szerint a kemény búza és az árpa őstermőhelye Abesszínia volt.

(folyt. köv.)

Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Mini galéria
A kenyér górcsövi vizsgálata. Németországban jól felszerelt tudományos intézet foglalkozik a kenyér ellenőrzésével.  A lisztosztály munkája. Nemcsak a kész kenyeret kell vizsgálatra beküldeni, hanem a lisztet is, amelyből a kenyér készül.
Kapcsolódó cikkek
Cikk-ajánló
A prakfalvai vasgyár A prakfalvai vasgyár
A prakfalvai vasgyár a szepesmegyei kies Gölniczvölgyben fekszik,...
G. Bogáthy Erna 11-edszer is megnyerte a női tőrbajnokságot G. Bogáthy Erna 11-edszer is megnyerte a női tőrbajnokságot
A magyar vívóbajnokságok sorában vasárnap bonyolították le a női...
Babits Mihály: Irók két háború közt Babits Mihály: Irók két háború közt
Mostanában nem sok ujat tudok irni. Az a boldog szellemi feszültség...
A dán királyi pár Berlinben A dán királyi pár Berlinben
Dánia és a vele szomszédos Poroszország között az utóbbi hónapokban...
Osztályozó mérkőzés – Osztályozó mérkőzés – "33" FC – NSC 3:0 (0:0)
Izgalmakban bővelkedő, kemény küzdelem után győzött a "33"-asok...
Mesterséges életrekeltés Mesterséges életrekeltés
Három párisi orvosnak évekkel ezelőtt állitólag sikerült volna egy...
Vitéz Uhlyarik Jenő dr. győzött a Nagy Béla emlékversenyen Vitéz Uhlyarik Jenő dr. győzött a Nagy Béla emlékversenyen
A vívószövetség megalapítójának, dr. Nagy Bélának az emlékére az idén...
Krisztus temetése. Feszty Árpád hármas képe Krisztus temetése. Feszty Árpád hármas képe
A Műcsarnokban január 25-ike óta látható Feszty Árpádnak sokat...
A villamos A villamos
A mint hogy Budapestet el sem lehetne képzelni a várpalota, a...
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98