Dtum
Login with Facebookk
1943 | Augusztus

Csillagnézők Olaszországban

A Castel-Gandoljóban, a pápa nyaralóhelyén, működik a Vatikán csillagvizsgálója, ahol nemrégiben ezt a kolosszusi nagyságú új teleszkópot állították fel. Jobboldali csövén át közvetlenül figyeli a csillagász az égitesteket; a baloldali pedig fényképezőgéppel van egybekötve, úgyhogy a megfigyelt csillagokat le is fényképezheti. Az óriás műszert villanyerő állítja be a kívánt irányba; alatta, a falon látni a villamos berendezés kapcsolótábláját.

- Mi van a csillagok mögött, mester?
- Más csillagok, más világok, fiam, amelyeket mi nem látunk.
- De hát azok mögött?
- Megint mások.
- De a végen, a legeslegvégén?
- Nincs vége sehol.

Ez a párbeszéd folyik Mereskovszkij orosz író egyik nagy regényében, Leonardo da Vinci, középkori híres olasz művész és tudós meg egyik fiatal tanítványa között. Leonardo da Vinci nemcsak halhatatlan művészeti remekeket alkotott, hanem korának egyik legnagyobb tudományos elméje is volt; művelte a legszebb és legmélyebb tudományok egyikét, a csillagászatot is és minden műszer, segédeszköz nélkül megdöbbentő látnoki erővel állapította meg az égitestek igazi mivoltát. Még egyszerű messzelátója sem volt. Csak több mint félszáz esztendővel később született meg egy másik világhírű olasz csillagnéző Galileo Galilei, aki az emberiség történetében elsőül fordított távcsövet a csillagos égbolt felé és felfedezte a mai csillagászat alapigazságait.

Nemrég volt a nagy felfedező halálának háromszáz esztendős évfordulója, amikor az egész művelt emberiség, háborúban, fegyverek dörgése közepette is, kegyeletes bensőséggel is, meg a nagy olasz csillagászról emlékezett meg a nagy olasz csillagászról. Legelsősorban persze maga Olaszország, a csillagnézők klasszikus hazája.

Mi az oka annak, hogy az első, nagy csillagászati felfedezéseket éppen Itáliában tették? Talán az olasz éjtszakáknak szinte örökké derült, ragyogó világossága, amelyet ritkán borit el felhő, s a tengertől körülvett félszigetnek éterien tiszta levegője, amelyben éjjelente töretlen fényben tündökölnek a csillagok? Vagy talán az olasz nép ősi vonzódása a tudomány mélységes titkai, az ég, a világűr elérhetetlen szépségei és rejtélyei után? Akárhogy van is, tény, hogy Olaszország ma is, mint valaha régen, vezet ebben a csodálatos tudományban. Talpig páncélban vívja történelmének legnagyobb harcát, de azért nem hagyta abba a tudományos munkásságát sem, sőt az olasz csillagászok hatalmasabb felkészültséggel kutatják az ég titkait, mint valaha.

Nemrégen történt csak, hogy Kulin György dr. magyar csillagász érdekes új üstököst fedezett fel. Vele egyidőben azonban Bernasconi olasz csillagász is „elfogta” a rejtélyét égi vándort és finom műszereivel pontosan megvizsgálta. Olaszországban az időjárás felettébb kedvez efféle megfigyeléseknek; sokkal jobban, mint például nálunk s általában északabbra fekvő, borultabb egű országokban. Ehhez hozzájárul azonban az olasz csillagvizsgálók pompás tökéletességű felszerelése is, amely párját ritkítja a világon.

Kevesen tudják például, hogy Castel-Gandolfóban, a pápa híres nyaralóhelyén, nagy csillagda működik, amely évente számos felfedezéssel gyarapítja a tudományt. Ennek az intézetnek a felszerelése a közelmúltban hatalmas új műszerrel gazdagodott. Németországból egy óriási tükrös távcső érkezett a csillagvillába, amelynek tükre 600 milliméter átmérőjű s rajta keresztül a csillagűrök mérhetetlen távolságait repülheti be a csillagász szeme. De ez az eszköz nemcsak közvetlen megfigyelésre alkalmas. A teleszkóp csövéhez egy asztrográf is van szerelve, olyan műszer, amellyel fényképezni lehet a csillagokat.

Manapság a legtöbb csillagászati megfigyelést fényképészeti úton végzik, mert a fényképezőgép lencséje és lemeze érzékenyebb, mint az emberi szem. Azonkívül az eszköz felfogja és lemezre rögzíti a csillagok színképét is; ebből pedig meg lehet állapítani, milyen anyagok vannak a megfigyelt égitesten. Izgató, érdekes kutatásokra nyujt alkalmat, mert így olyan dolgokat, jelenségeket veheti észre a csillagászok, amilyenek eddig a Földön ismeretlenek voltak. Finom villamos óramű mozgatja a kolosszusi alkotmányt, olyan pontosan, hogy minden igazítás, állítgatás nélkül követi a csillagok mozgását az égen.

A csillagfényképezéshez ugyanis gyakran órákon át kell a lemezt exponálni (megvilágítani), hogy még halvány égitestek képe is megrögződjék rajta. Ez a távcső pedig akár egész éjtszaka is szakadatlanul fényképez, mert a csövébe „fogott” csillag nem szökhetik meg belőle. Amint lassan tovasiklik az égen, úgy siklik, fordul utána, zajtalanul a nehéz acélcső, a tudománynak ez az értelmes gépszeme.


Még ennél is nagyobb és csodálatraméltóbb az „Osservatorio di Roma” berendezése, azé a hatalmas csillagvizsgálóé, amelynek építési munkálatai most folynak, 20 kilométernyire Rómától. Négy legnagyobb műszere közül az egyik egy milliméter átmérőjű lencsés távcső; a másik egy rengeteg méretű, 1.25 méter átmérőjű tükrös teleszkóp; a harmadik egy három távcsős aszrográf; a negyedik pedig egy „passage-műszer”-nek nevezett kényes és drága eszköz, amellyel csillagászati idő- és helymeghatározásokat lehet végezni. A műszerekhez tartozó két kupola közül az egyik 14 ½, a másik pedig 7 ½ méter átmérőjű, villanyerővel nyitható és zárható, mint ahogy villamos áram emeli és süllyeszti azt az állványszerkezetet is, amelynek segítségével a távcsöveket a csillagok magassága szerint beállítják.

Méltó helyet választottak a „Római Csillagvizsgáló” számára: az Örök város közelében, egy 450 méter magas domb tetején, festői környezetben emelik az intézet épületeit. Nem használnak fel benne egyetlen darab idegen eredetű eszközt sem, hanem teljes egészében a most érkezett anyaggal rendezik be. Egybehangzó nemzetközi vélemény szerint, a csillagászati tudománynak ebből az új fellegvárából még sok meglepetést várhat az emberiség.
T. A.

Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Kapcsolódó cikkek
Cikk-ajánló
A só története és bányászata 1. A só története és bányászata 1.
A konyhasó, ez az életünk fenntartásához nélkülözhetetlen ásványi...
Az 50 esztendős telefón multjából Az 50 esztendős telefón multjából
Érdekességek az 50 esztendős telefón multjából. - 1881 május 1: az...
Olasz mentalitású magyar művészet? Olasz mentalitású magyar művészet?
Az idei velencei nemzetközi művészeti kiállításra vonatkozóan a...
A tramofon A tramofon
Érdekes ujitást vezetett be a londoni villamos-társaság a forgalom...
Halottak bálványai Halottak bálványai
Indiában, a bálványok országában, szokás volt régente, hogy a...
Sp. C Germania – FTC. 4:1 Sp. C Germania – FTC. 4:1
A zöld-fehérek csapatát nagyon régen láttuk ily kezdetleges...
Az FTC országos atlétikaversenye Az FTC országos atlétikaversenye
Megérezte az FTC vasárnapi versenye, hogy közvetlenül a bajnokságok...
Uszóverseny Berlinben Uszóverseny Berlinben
Mult vasárnap a Poseidon és Anion berlini uszóegyesületek kitűnően...
Budapestre érkezett Yvette Guilbert Budapestre érkezett Yvette Guilbert
Amig budapesti hotelje előcsarnokában várok Yvette Guilbertre –...
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98