Dtum
Login with Facebookk
1944 | December

Olajat jelző állatkák

A modern civilizáció vére a petróleum. Amely nép modern irányban haladni akar, annak petróleumra van szüksége. A belőle lepárolt benzin a robbanómotorok hajtóanyaga, a robbanómotor pedig egyelőre a leghasználhatóbb hajtóeszköz; súlyához képest roppant erőkifejtésre képes, ezért vált lehetségessé a repülés.

Egy kilogramm petróleum elégése alkalmával tízezer kalória meleget nyerünk, míg a legkiválóbb minőségű szén is jóval kevesebb hőt termel. Azonkívül a petróleum, illetve a benzin robbanásszerűen is elégethető I így válik a robbanómotor éltetőerejévé.

A petróleumot a sűrű, feketés, kellemetlen szagú földi olajból nyerik. Keletkezése tulajdonképpen még ma sincs teljesen tisztázva. Legvalószínűbb az az elmélet, miszerint a tengerben élő halak, kagylók és más állatok hullájából, főképpen annak zsiradékaiból alakul. Ezek a hullák összegyűlnek a tengerfenéken, ott a folyók hordaléka rájuk rakódván, befedi őket. Elzárva a levegőtől, a nagy nyomás alatt a szerves tömegek vegyi átalakuláson mennek át, amelynek eredménye a földolaj. Kísérletképpen sikerült is ilyen módon hasonló terméket előállítani. A kutatók utánozták a petróleumképződéshez feltételezett természeti viszonyokat s a szerves anyagból csakugyan keletkezett a természeteshez hasonló olaj.

A szárazföld üledékes kőzetrétegei azt bizonyítják, hogy a föld minden része valaha tengerfenék volt, ezért sokfelé feltételezhető a kőolaj rejtett előfordulása. Természetesen csak ott várható nagyobb tömegű olaj, ahol a földtani viszonyok különösképpen alkalmasak nemcsak a képződésre és összehalmozódásra, hanem az olaj megőrzésére is. Ritkán fordul elő, hogy az olajat tartalmazó rétegek közel esnek a felszínhez, vagy hogy éppenséggel magától buggyan elő a drága olaj. A mélyben kutatni kell a milliárdokat érő folyékony kincs után. A kutatás legköltségesebb része a próbafúrás.

Eleinte a jószerencsére bízták a vállalkozók a próbafúrásokat. Egyesek varázsvesszővel kísérleteztek. Voltak ú. n. petróleumszagolók, akik különleges érzékeiket állították a kutatás szolgálatába. A megsejtésekből azonban csak egy költségesen fúrt mély lyuk lett, ha a jószerencse nem segítette a kutatót. A vállalkozók tehát a földtan tudósaihoz fordultak tanácsért, hátha valamilyen megbízható módszerrel segítségükre lehetnének.

A kőolajkutatás tudományos módszerén dolgozó geológusok egyik törekvése az lett, hogy biztos jeleket kapjanak arról, vajjon a fúró milyen rétegekben jár s azok alatt remélhető-e olaj. Ma tudjuk, hogy az olaj rendszerint homokkő, vagy likacsos szerkezetű rétegek közt van, agyagrétegek közé rekesztve. Az olaj rendesen a rétegek kupolaalakú törésénél gyűlik meg. Sós tengervíz tetején úszik, fölötte pedig gáz gyűlik meg, amely az olajból távozott el.

A kupolaalakú tartómedence megfúrásakor a gáz óriási nyomása sokszor magasra kifecskendezi az olajat, mint ahogy kihajtja a szódavizet a gáz nyomása a palackból. De, sajnos, ez a kedvező helyzet nem áll minden esetben, hanem apródonként kell kimerni, kanalazni az olajat.

A geológusoknak sikerült ugyan összeállítaniok az úgynevezett geológiai oszlopot, amely azt mutatja, hogy a földkéregben milyen sorrendben következnek egymásra a különböző rétegek, de ebből még nem tudják megmondani, érdemes-e folytatni a fúrást.
Itt jött segítségül a mikroszkóp.

Ma is élnek a tengerben parányi véglények, amelyek héja ősidők óta halmozódik a fenéken. Foraminifera a neve azoknak, amelyek jelenlétéből bizonyos jelek mellett a petróleum jelenlétére is következtethetünk. E parányi állatkák héja egy- vagy többkamrás és lyukacsos, úgyhogy könnyen felismerhetjük őket a nagyító alatt. Az ősi korszakok foraminiferái mások voltak, mint t a maiak; héjuk az üledékes kőzetrétegekben található.

Minthogy eléggé kicsinyek (elférnek a varrótű fokában), a földfúró nem roncsolja el őket, próbafúrások alkalmával a törmelékkel épségben kerülnek a felszínre. A törmeléket megfelelő előkészítés után górcsővel átvizsgálják s megállapítják, milyen foraminiferákat hozott fel a talajfúró. Mivel az egyes üledékek keletkezése idején más-más foraminiferák éltek, a felhozott fajtákból következtetni lehet arra, milyen rétegben jár a fúró és remélhető-e alatta és körülbelül milyen mélységben petróleum.

Ime, ezek az apró lények, amelyek elférnek a tű fokában, hathatós segítségére vannak a modern civilizációnak. Nyomra vezetik a kutatót, hogy megleljék a nélkülözhetetlen olajat, amely nemcsak a háborúnak éltető ereje, hanem a békében nagy ütemben lendíti előre a fejlődést.

Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Kapcsolódó cikkek
Cikk-ajánló
A Magyarországi Kárpátegyesület  közgyűlése A Magyarországi Kárpátegyesület közgyűlése
A Magyarországi Kárpátegyesület mult vasárnap tartotta XXXIII....
Agyonvert görög-keleti esperes Agyonvert görög-keleti esperes
Kupsafalva szolnok-dobokamegyei községben a nép meggyilkolta Kupsa...
Budapest nyerte három város „jégversenyét” Budapest nyerte három város „jégversenyét”
Vasárnap reggel hét órakor vonultak fel a versenyzők a kötelező...
Egy huszár halála
Vácz mellett a váczi 6-ik honvéd huszárezred legényeit próbára vitték...
Zavargások Spanyolországban Zavargások Spanyolországban
Nagyon szomoruak a spanyolországi állapotok. Hosszú idők senyvesztő...
Belgium helytáll
Az erődök nagy károkat okoztak a németeknek. Ágyúzták az ostromlókat,...
A szinpad rejtelmei A szinpad rejtelmei
Ha van valami ezen a földön, ami teljességgel leküzdhetetlennek...
Román kegyetlenkedések Erdélyben Román kegyetlenkedések Erdélyben
A berlini Wolff-ügynökség jelenti: Napról-napra szaporodnak azok a...
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98