Ezzel a névvel illetik az oroszok a Krim-félszigetet, Oroszország egyik legfestőibb és legjobb klímájú táját. Pedig ez a békés, napsütötte, vadregényes hegyes-völgyes természetű, elbűvölő, dús növényzetű azúrkék tengerű félsziget, hosszú, több mint harminc évszázadra visszanyúló történelme folyamán, gyakran a legvéresebb küzdelmek színtere volt. Birtokáért már az ókorban viaskodtak a legkülönbözőbb népek: a szkíták, a szarmaták, a gótok, a hunok a rómaiak és a görögök.

Később a tatárok, a törökök, az oroszok és a Krimi-háború idején az angol-francia-olasz szövetségesek bőségesen öntözték vérükkel a félsziget gyönyörű tájait. A legutóbbi évtizedekben, szemtanui voltunk az 1918-1920-i orosz polgárháborúnak, illetőleg a Krimben lejátszódott utolsó véres szakaszának. Pontosan két évvel ezelőtt pedig a németek törtek be a Krimbe és ismét több hónapig tartott a minden elképzelést felülmúló elkeseredett, véres ostromuk a félsziget legfontosabb városa: Szevasztopol hadikikötője ellen.

Az idén pontosan százhatvan esztendeje annak, hogy az oroszok elhódították a Krimet a széthulló tatár-kánságtól, és Nagy Katalin ukáza értelmében a birodalomhoz csatoltak. Azonban az oroszokat sokkal régebbi, ezeresztendős multra visszatekinthető, történelmet formáló kapcsolatok fűzik a Krimhez: 986-ban Vladimir, kijevi orosz nagyfejedelem, az oroszok Szent Istvánja, egy hódító hadjárat alkalmával, keresztelkedett meg egész seregével együtt, a félsziget déli csúcsánál, a mai Szevasztopol helyén álló Korszuny régi görög városban. Bevétele után a bizánci császárok megváltoztatták eddigi álláspontjukat, hajlandónak mutatkoztak rokoni kapcsolatba lépni az orosz nagyfejedelmekkel.

Vladimir megkeresztelése után a császár a hugát, Annát, feleségül adta hozzá. Ez az esemény megszabta Oroszország egész jövőjét, miután az oroszokat Bizánc kultúrkörébe kapcsolta. A sorsdöntő történelmi epizód kilenc évszázados évfordulójára a cárok, Korszunynak ma is látható romjain, óriási méretű székesegyházat építettek. Szevasztopol két év előtti ostroma alkalmával ez a templom erősen megrongálódott.

Amikor Krim az oroszok kezébe került, mint már említettük, tatár-kánság volt itt. A tatárok a 13. században alapították meg a félszigeten Arany-hordájukat és közel ötszáz esztendőn keresztül állandó támadásaikkal veszélyeztették Oroszország határait, sőt egy alkalommal még Moszkvát is felperzselték. Ezért az oroszok sokszor szerveztek hadjáratot ellenük, de vállalkozásaikat csak 1783-ban koronázta siker, amikor Dolgorukij herceg vezetésével az orosz hadsereg két hét alatt végleg birtokába vette az egész félszigetet.

Patjomkin herceg rendelkezésére a kán megtarthatta az udvarát és hogy az új rend ne zavarja meg a félszigetnek akkori sajátságosan mohamedán hagyományokon felépített életét, az új fővárost, Szimferopolt, a régi tatár fővárostól, Bachcsiszarajtól, távol alapította meg. Az oroszok előrelátó politikája meghozta a gyümölcsét: a krimi tatárok a cárok hű alattvalóivá váltak és az orosz hadseregben a krimi tatárezred csakhamar dicső helyet foglalt el.

Krim igen fontos szerepet töltött be Oroszországnak a tengerszorosok megszerzésére irányuló évszázados politikájában, amely főleg Szevasztopolnak erős hadiflottabázisként való kiépítésében öltött testet. De nagy volt a félsziget jelentősége gazdasági téren is. A krimi gyümölcs, bor és dohány kiváló minősége nagy hírnevet szerzett ezeknek a cikkeknek az egész birodalomban, sőt külföldön is. Állattenyésztése és halászata is igen fejlett volt. Azonkívül északi részében Oroszország legnagyobb sóbányái voltak, Kercs félszigetén pedig nagymennyiségben ércet és földgázt fedeztek fel s ezek segítségével hatalmas olajfinomító- és más ipartelepeket működtettek.

Mégis, természeti szépségei révén, a Krim főként mint nyaraló- és üdülő-, illetve gyógyhely a leghíresebb. Gyönyörű tájat ihletet adtak még a klasszikus kor nagy költőinek: Homerosnak és Euripidesnek, akik Tauris néven tették halhatatlan emlékűvé a félsziget szépségeit. A jelenkor nagy költői - Puskin, Racine, Goethe - valamint kitűnő írók - Tolsztoj, Csehov, Claude Farrére, Mark Twain és mások - műveiben szintén sokszor találunk elragadtatott hangú megemlékezéseket krimi élményeikről.

Legszebb vidéke a déli tengerparton terül el, amelyet észak felől magas hegység zár el. Meteorológiai megfigyelések szerint ennek a vidéknek évente több napsütötte napja van, mint a francia Riviérának. Végig a tengerparton kétszáz kilométer hosszúságban, közvetlenül egymás szomszédságában, sok szépnél-szebb festői városka nőtt ki, amelyben számtalan szanatórium és üdülőtelep található. A régi világban itt számos cári birtok terült el, amelyek közül Massandra, Orianda és Livadia volt a legszebb. A legdivatosabb nyaralóhelyszámba ment Jalta, ma Krasznoarmejszk, ahol pompás természeti miliőben elragadó villák sokasága sorakozik fel körben a tenger kék öble körül.

A többi nagyobb városa: Kercs, ahol igen gazdag és érdekes ásatások folynak, Jevpatoria, amely a világ egyik legnagyobb és legszebb strandjáról híres, Feodozia, ahol az ókorban nagyobbszabású rabszolgavásár volt; a krimi háború egyik véres csatájáról hírneves Balaklava városa; azonkívül érdekességei közé tartozik a már említett Bachcsiszaraj is, amelynek nevezetessége a pazar keleti pompájú régi káni palota. Mint már számtalanszor, ma ismét a háború pusztító vihara tombol a békés természetű krimi tájak felett.

Zsukovszky-Volinszky Gleb