Nálunk igazi kávét szinte már lehetetlen kapni, a tengerentúli kávétermelő országokban pedig a termelők nyakán vész a rengeteg kávékészlet. Ott tehát azzal akarnak a bajon segíteni, hogy a kávét más, ipari célokra felhasználható anyagokká alakítsák át. Az a kényszermegoldás, hogy a fölösleges kávét tengerbe öntsék vagy mozdonyfűtésre használják, nagyon költségessé teszi a termelést. A legutóbbi évek vegyészeti kutatásai azonban mutatják, hogy szükségből fel lehet a kávét használni gazdaságosabban is.

A zöld kávébabból egy bakelithez hasonló, de annál előnyösebb tulajdonságokkal rendelkező műanyagot gyártanak. Az új anyag gyenge savnak, olajoknak és más vegyi anyagoknak jól ellenáll és különféle tetszetős színekben készül Az anyag gyártása során értekes melléktermékek is keletkeznek, amelyek az egész gyártási költséget fedezik. A gyártás egyik legértékesebb mellékterméke a kávéolaj, amely dús D-vitamintartalmú, tehát jól pótolja a csukamájolajat. A kávéolaj emellett főzésre, festékek keverésére és más ipari célokra is felhasználható.

A melléktermékek között értéket festőanyagok is szerepelnek. Kerekszámban 60 kilogramm kávéból több mint négy négyzetméter területű 12 milliméter vastag műanyagtábla készül, a mellektermék pedig öt liter D-vitamint tartalmú kávéolaj és az említett festékanyagok. Az így feldolgozott kávé majdnem ugyanolvan jól jövedelmez, mintha fogyasztási célokra adták volna el.
.
Fából készült cukor

Németországban már régen foglalkoznak az úgynevezett cellulóze, vagyis a faanyag elcukrosításával. Az eddig használt eljárást nemrég Ant-Wuorinen finn vegyész tökéletesítette, úgyhogy a Finnországban felállított első facukorgyár már a mindennapi élet számára is jelentős eredménnyel működik. A facukor gyártásának lényege az, hogy a fa cellulóze-anyagát megfelelő hőmérsékleten vizes kéndioxid-oldattal elcukrosítják.

Az oldat besűrítése után kilencszázalékos cukortartalmú oldatot kapnak, majd ezt az oldatot bepárolják. Az így készült facukor már tisztítás nélkül is értékes állati takarmány, megfelelően tisztítva pedig emberi táplálkozásra is jól használható. A finn kutató vizsgálatai szerint egy métermázsa száraz fából 50-55 kilogramm cukrot lehet gyártani. A gyártási eljárás a jelek szerint sokkal olcsóbb, mint a répacukor gyártása.

Ha ehhez még azt is hozzászámítjuk, hogy a répacukor nyersanyagát, a cukorrépát bonyolult és költséges termelési eljárások útján állítják elő, a fa viszont aránylag igen kis költséggel termelhető és szinte korlátlan mennyiségben áll rendelkezésre, túlzás nélkül elmondhatjuk, hogy a facukornak az emberiség élelmiszerellátásában nagy jelentősége lehet.