Dtum
Login with Facebookk
HIRDETÉS
1945 | Július

Baráti beszélgetés a hazatért Zsolt Bélával

Budapest, július 14.
Sápadt arcbőre alatt idegesen mozognak az izmok, a nagy barna szem komolyan, kérdően néz vissza ránk, kezében parázslik a cigaretta, egyik a másik után gyullad meg és hamvad el. Zsolt Béla ül itt velem szemben, a költő és közíró, a harcos és az üldözött, a gondolkodó és az igazság bajnoka.


- Mikor néhány napja svájci földről megérkeztem - kezdi felindultan, rekedt hangon –, egy újság lobogott felém. Nagy szenzáció: Toronyit a munkásszázadok hóhérát felakasztották!


Leveri a hamut a cigarettáról.


- Ő volt az én századparancsnokom. Ő akart meggyilkolni.


Micsoda Shakespeare tollára méltó jelenet lett volna, ha az egy héttel előtt hazaérkező Zsolt oda dobbant volna a tárgyalóterembe, hogy szembenézett pribékjével és vádolja őt. Machbeti pillanat: a meggyilkolt Banquo, akinek nem a szellem tér vissza, hanem ő maga…


- Nem szerettem volna - biggyeszti el a száját. – Nem szívesen álltam volna oda…


Nem akar beszélni a szenvedéseiről. Arról, ami 1941-től egészen a svájci szökésig tartott.


- Akkor már minden megtörtént velem, ami gyötrelem és gyalázat. A nyomorúság és a kín, a megaláztatás és a szenvedés legmélyebb mélységeibe merültem alá. Aztán: Toronyi kiadta a parancsot, hogy élve  haza nem kerülhetek! Azért, mert megtudta, hogy Budán rendelkezés történt: haza kell engem szállítani... Kilenc napig ütöttek, vertek, rugdostak: szerették volna, ha „természetes halállal” múlok ki. Kórházba kerültem. De néhány nap múlva jött egy hadbíró és közölte velem, hogy főbenjáró bűnnel vádolnak: lázadással és függelemsértéssel. Mi várhat rám? Kötél… De megérkezett egy derék vezérkari kapitány: repülőgépen jött a paranccsal, hogy élve találjon rám és vigyen haza, mert otthon az én két barátom, Bajcsy-Zsilinszky Endre és Körmendi Lajos hónapok óta folytatták az ádáz küzdelmet az életemért. Hazakerültem, majd rövidesen a Margit-körútra. Fogságba. Itt már összeköttetésbe kerültem a kommunistákkal.


Látom, hogy nem szívesen beszél az üldöztetéséről. Másra terelem a szót, szabadság…. ez a szó hagyja el az ajkamat és megkérdezem tőle: mit tart az írástudók árulásáról: Azokról, akik író létükre elárulták a világ minden írójának közös eszményét: a szabadságot.


- Író nem fordulhat szembe a szabadság ideáljával - feleli –, de azért most vigyázzunk, nagyon vigyázzunk: nehogy a végsőkig megvalósított szabadságból – kannibálizmus legyen. Én a szabadság kérdésében sem vagyok dogmatikus. Az író? A legnagyobb baj és a legnagyobb árulás az volt, hogy a tehetségtelenek lázadásához csatlakoztak a tehetségesek is…


- Adhatunk ezeknek egykor amnesztiát?


- Nem! Amnesztiát soha. Ők legfeljebb – amnéziára számíthatnak. Arra, hogy az emberek feledékenyek.


- Nagyon vágyódtál haza?


- Nagyon. Azt mondtam gyötrő honvágyamban, hogy: Duna… az után már beértem volna a kis Zagyvával is. Csak magyar folyó legyen, csak magyar föld. Azt mondták, hogy mindent zsidó szemüvegen át nézek. Mit tehettem volna, mikor Magyarországon ez volt a központi téma. Már 1941-ben mondta egyik képviselőházi beszédében Milotay István: „Ha a németek ezt a háborút elvesztik, mi elveszítjük mindazt, amit hat éven át el tudtunk venni a zsidóktól” Ebben az időben hivatkozott, azzal Kulcsár István, az „értelmiségi kormánybiztos”, hogy 58.000 íróasztalt vettek el a zsidóktól. Szembe kellett hát néznem azzal az aljas klikkel, amely ennek az 58.000 íróasztalnak a szemszögéből nézte a magyarság minden életproblémáját. Ebben mentünk tönkre!


A reakcióra terelődik a szó:
- A magyar demokrácia még fiatal, túl fiatal és kezdő. A magyar demokráciának nincsen hagyománya, nincsen múltja. Kérdem a szigorú bírálóktól: hát voltak nekünk demokratikus intézményeink? Könnyű ott demokráciát csinálni, ahol azt csak fel kell támasztani tetszhalálából. Itt, nálunk, nem lehet még klasszikus demokráciát követelni. A könnyelmű bíráknak – a reakciónak! – Moliere-rel felelek:  „Te akartad Dandin György!


- Szovjet és demokrácia – kérdezzük.


- A demokrácia nem lehet el Oroszország nélkül. Mi, baloldali magyarok voltunk az elsők Európában, akik tudtuk, hogy a Szovjet volt a nagy akadály, amely miatt a fasizmus nem tudott teljesen győzedelmeskedni. A demokrácia tehát nem tud megélni e hatalmas ellensúly, Oroszország nélkül! A Szovjet puszta létezése elég arra, hogy az antidemokratikus erőket megfékezze. Az angolok is jól látják ezt. Ime, a liberális párt messze túlment a Beveridge-tervein, radikális gazdasági programot vall, abbahagyja az ortodox szabadelvűséget és a nagyüzemek szocializálása mellett száll síkra!


Tudom, hogy Svájcban egyik felolvasást tartotta a másik után. Zürichben, Genfben, Bernben. Előadásait a svájci kormány tagjai és a diplomaták látogatták. A legjobb amerikai lapoknak dolgozott, keresett cikkírója volt a New York Times-nek. A keze után nyúlok, a szemébe nézek:
- Felelj most: maradsz? Nézz körül a romok között és felelj: maradsz?


Még a cigarettát sem teszi le, nem áll fel az asztal mellől, nem dülleszti ki a mellét, s hangjában sem zendül szónoki pátosz. Egész egyszerűen mondja: ő, akitől elvitatták magyarságát, ő, akiben négy esztendeig vasfurkóval és halálos fenyegetésekkel, megalázással és ütlegekkel akarták beleverni azt, hogy idegen, hogy nem magyar:
- Maradok.


Balassa Imre

Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


HIRDETÉS
Cikk-ajánló
A rákosszentmihályi négyszeres gyilkosság A rákosszentmihályi négyszeres gyilkosság
A rákosszentmihályi négyszeres gyilkosság borzalmasabb, az évtizedek...
Mikor a francziák angol hadihajót sülyesztenek el Mikor a francziák angol hadihajót sülyesztenek el
A Magyar Távirati Iroda az alábbi érdekes jelentést hozza...
Hogy lett Arany János gazdag ember? Hogy lett Arany János gazdag ember?
A szalontai csonkatoronyban levő Arany-múzeumban a sok kedves,...
Az orosz kormány ma már tehetetlen Az orosz kormány ma már tehetetlen
Már katonasága sincs elég otthon, hogy a rendet fegyver tartsa fent....
A Vas- és fémmunkások SC országos versenye A Vas- és fémmunkások SC országos versenye
A Vas- és fémmunkások SC vasárnap délelőtt is folytatólag délután...
Az önkéntesek Az önkéntesek
A régebben bevonult egyévi önkéntesek már a harctérre kerültek s ott...
Lidércek Lidércek
Minden út Rómába és minden büntett egy különitményhez vezet. Nincs...
Kun Béla úgy nézett ki, mint egy megátalkodott, ijedt betörő... Kun Béla úgy nézett ki, mint egy megátalkodott, ijedt betörő...
Harold Nicholson most megjelent Peacemaking című könyvének egyik...
A magyar automobil- és repülőgépgyártás a háboru alatt A magyar automobil- és repülőgépgyártás a háboru alatt
A háboru alatt a magyar automobilipar is nagy mértékben fellendült....
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98