Dtum
Login with Facebookk
HIRDETÉS
1946 | Január

Megszületett a magyar köztársasági alapokmánya

Budapest, január 23.
A törvényjavaslatnak, amely tizennyolc paragrafusból áll, különösen fontos része a javaslatnak általános része, a bevezetés. Ebben a részben a legnagyobb magyar alkotmányjogi törvényekre emlékeztető méltósággal és fontossággal fektettek le a demokratikus ország alapelveit, körvonalazza azokat a nagy szempontokat, amelyek szerint az ország alkotmánya kiformálódik és amelyet valóban hosszú évszázadokra útmutatói lesznek az egész magyar életnek.

„Az állampolgárok természetes és elidegeníthetetlen jogai”
- Magyarországon 1918. november 13-án megszűnt a királyi hatalom gyakorlása – mondja a törvényjavaslat bevezetésében. – A nemzetre visszaszállott az önrendelkező jog. Négyszáz esztendős harc, az ónodi gyűlés, az 1849-es debreceni határozat, két forradalom kísérlete és az ezt követő elnyomatás után a magyar nép újra szabadon határozhat államformájáról.


- Az általános, egyenlő és titkos választójog alapján megváltozott nemzetgyűlés most a magyar nép nevében és megbízásából megalkotja azt az államformát, amely a nemzet akaratának és érdekeinek legjobban megfelel: a magyar köztársaságot.


- A köztársaság polgárai számára biztosítja az ember természetes és elidegenítetlen jogait, a magyar nép számára a rendezett együttélést s a más népekkel való békés együttműködést.


- Az állampolgárok természetes és elidegeníthetetlen jogai különösen: személyes szabadság, a gondolat és vélemény szabad nyilvánítása, a vallás szabad gyakorlása, az egyesülést és gyülekezési jog, mentesség az elnyomatástól, félelemtől és nélkülözéstől, a tulajdonhoz, a személyi biztonsághoz, a munkához és méltó emberi megélhetéshez, a szabad művelődéshez való jog s a részvétel joga az állam és az önkormányzatok életének irányításában.


- Ezeket a jogokat a magyar állam valamennyi polgárának minden irányú megkülönböztetés nélkül a demokratikus államrend keretein belül egyformán és egyenlő mértékben biztosítja.


Leszögezi ezután a törvényjavaslat, hogy e cél megvalósítására Magyarország nemzetgyűlése mindenekelőtt az államformáról szóló törvényt alkotja meg.

Minden 35. életévét betöltött magyar állampolgár megválasztható köztársasági elnöknek
A törvényjavaslat első paragrafusa a következőt mondja:
- Az államhatalom kizárólagos forrásai és birtokosa a magyar nép. A magyar nép a törvényhozó hatalmat az általános, egyenlő, közvetlen és titkos választójog alapján megválasztott nemzetgyűlés útján gyakorolja.


A törvényjavaslat második paragrafusa:
- Magyarország köztársaság.
- A köztársaság élén elnök áll. A köztársasági elnököt a nemzetgyűlés négy évre választja.


A harmadik paragrafus:
- Köztársasági elnökké minden magyar állampolgár megválasztható, aki 35. életévét betöltötte.


Ezután a törvényjavaslat negyedik paragrafusában szabályozza a nemzetgyűlés elnökválasztásának technikai módozatait.


Az ötödik paragrafus kimondja, hogy egymásután két ízben köztársasági elnökké senkit sem lehet megválasztani.


A hatodik paragrafus közli a köztársasági elnökének a nemzetgyűlés előtt tett esküjét vagy fogadalmát. Ebben az új elnök kötelezi magát, hogy Magyarországhoz és annak alkotmányához hű lesz, törvényeit, régi jó és helybenhagyott szokásait megtartja és köztársasági elnöki tisztét a nemzetgyűléssel egyetértve a magyar nép javára gyakorolja.


A hetedik paragrafus a választásról és eskü- illetve fogadalomtételről készítendő jegyzőkönyv módozatait szabályozza, a nyolcadik paragrafus pedig kimondja, hogy az első ízben megválasztott köztársasági elnök eskütételével a Nemzeti Főtanács intézménye megszűnt.

Az elnök jogköre
A kilencedik, tizedik, tizenegyedik, tizenkettedik, tizenharmadik és tizennegyedik paragrafus az elnöki jogkört szabályozza. Eszerint a köztársasági elnök tizenöt napon belül aláírja és a kihirdetést elrendelő záradékkal látja el a nemzetgyűlés által alkotott törvényeket. A kihirdetés elrendelése előtt említett határidőben, tehát tizenöt napon belül a törvényt újabb megfontolás végett észrevételeinek közlésével egyízben visszaküldheti a nemzetgyűlésnek, a nemzetgyűlés által hozzá másodízben áttett törvényt azonban tizenöt napon belül kihirdettetni köteles.


A törvénytervezet értelmében a köztársasági elnök a nemzetgyűlést egy ülésszakban harminc napnál nem hosszabb időre, legfeljebb egyízben elnapolhatja. Az elnapolás tartama alatt a nemzetgyűlés elnöke legalább száz képviselőnek írásban előterjesztett indítványára, az indítvány kézhezvételétől számított nyolc napnál nem távolabbi időpontra a nemzetgyűlést összehívni köteles. A köztársasági elnök ugyancsak jogosult a nemzetgyűlést feloszlatni, ha ez iránt a kormány előterjesztést tesz, vagy ha ezt a nemzetgyűlési képviselőknek legalább kétötöd része felterjesztésben kéri. Később a tizenötödik paragrafus azonban kimondja, hogy ha a köztársasági elnök a nemzetgyűlési feloszlatta, a minisztérium köteles a választások megtartásáról olyan időpontban gondoskodni, hogy az új köztársasági elnök a választást szükségessé tevő körülmény bekövetkezésétől számított hatvan napon belül megválasztható legyen.


A köztársasági elnök képviseli Magyarországot nemzetközi viszonylatokban, követeket küld és fogad, konzulokat nevez ki és megadja az idegen konzulok részére a működési engedélyt. A felelős minisztérium útján a külhatalmakkal szerződéseket köthet, ha azonban a szerződés tárgya a törvényhozás hatáskörébe tartozik, a szerződés megkötéséhez a nemzetgyűlés hozzájárulása szükséges.


Kimondja a törvény azt is, hogy a köztársasági elnök hadüzenetre, a hadiállapot beállításának megállapítására, békekötése, a honvédségnek az országon kívüli alkalmazására csak a nemzetgyűlés felhatalmazásával jogosult.


A köztársasági elnököt megilleti az államfő megkegyelmezési joga, úgyszintén a törvényes akadályok alól az államfő részére fenntartott felmentés joga. Általános kegyelmet, valamint a miniszteri felelősség érvényesítéseképpen vád alá helyezett, vagy elítélt miniszternek, illetőleg legfőbb számvevőszéki elnöknek kegyelmet csak a nemzetgyűlés adhat.


Háború vagy mozgósítás esetében a honpolgári kötelékből való elbocsátás felől a minisztérium előterjesztésére szintén a köztársasági elnök határoz.

 

A köztársasági elnök érdemrendeket, kitüntetéseket  adományozhat.

A köztársasági elnök lemondása és felelősségrevonása
A törvénytervezet tizenötödik paragrafusa kimondja, hogy a köztársasági elnök tisztségéről csak a nemzetgyűléshez intézett nyilatkozatban és a nemzetgyűlés hozzájárulásával mondhat le. A nemzetgyűlés tizenöt napon belül kérheti az elnököt, hogy elhatározását fontolja meg, ha azonban az elnök elhatározását fenntartja, a nemzetgyűlés a lemondás tudomásul vételét nem tagadhatja meg.


Ha a köztársasági elnök meghal, a köztársasági elnöki szék más okból megüresedik, vagy a köztársasági elnök tisztségének ellátásra egyéb okból tartósan képtelenné válik, az új elnök megválasztásáig az elnök jogkörét a nemzetgyűlés elnöke gyakorolja, hogy a megalkotott törvényt a nemzetgyűlésnek nem küldheti vissza, a nemzetgyűlést nem oszlathatja fel és a kegyelmezés jogával, csak jogerősen elítéltek javára élhet. Ilyen esetben a nemzetgyűlés elnöke köteles gondoskodni arról is, hogy a nemzetgyűlés az új köztársasági elnök megválasztása végett harminc napon belül összeüljön.


A tizenhatodik paragrafus kimondja, hogy a köztársasági elnök személye sérthetetlen, büntetőjogi védelmét külön törvény biztosítja. Ha azonban a köztársasági elnök az alkotmányt vagy a törvényt megszegi, a nemzetgyűlés őt legalább százötven tag írásbeli indítványa alapján összes tagjai legalább kétharmad részének jelenlétében és a jelenlévők kétharmadának szavazatával felelősségre vonhatja. A bíráskodás a nemzetgyűlés tagjaiból a ma is életbenlévő 1848-as törvény megfelelő alkalmazásával alakított bírósági joga.


Az utolsó előtti paragrafus kimondja, hogy a köztársasági elnök részére a nemzetgyűlés tiszteletdíjat állapít meg tisztének ellátására szükséges hivatalt a minisztérium szervezi, a hivatal költségeiről az állami költségvetés keretében kell gondoskodni.


Az utolsó paragrafus:
- Ez a törvény meghozatalával azonnal hatályba lép.

Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Mini galéria
Csipkerózsika nem halt meg, csak 27 évet aludt Egységben a közös ellenséggel szemben
Kapcsolódó cikkek
Cikk-ajánló
A Matin tudósítója három fölvonásra osztja a frankügyet A Matin tudósítója három fölvonásra osztja a frankügyet
A francia rendőrségnek, amelyet Hollandiában, Németországban és...
Orosz fogolyszállító pánczélozott gépkocsik Orosz fogolyszállító pánczélozott gépkocsik
Az oroszországi közviszonyokra jellemző, hogy a foglyokat már nem...
Gyeplabdázóink gyönyörű küzdelemben legyőzték a németeket Gyeplabdázóink gyönyörű küzdelemben legyőzték a németeket
Másfélezer ember nézte végig a magyar-német válogatott...
Támadások a szászok ellen Támadások a szászok ellen
A költségvetés általános vitájának végén ismét emlegetés tárgyai...
A régi ház A régi ház
Tormay Cécile tehetségéről eléggé meggyőzött már két novellakönyve és...
Kár, kár Poincar… Kár, kár Poincar…
Párisi munkatársunk felkereste Poincarét és megkérdezte, mit...
Mit olvassunk? Mit olvassunk?
Ne így mondjuk: a serdültebb ifjúságnak is, hanem így: különösen a...
Magyarország bekerítése
A szláv áradat egymásba ömlésének egyik legerősebb gátja és akadálya...
Vasár- és ünnepnap Vasár- és ünnepnap
A napokban egy kis mellékutca egyik papirüzletének kirakatában a...
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98