Dtum
Login with Facebookk
1945 | December

A Tildy-kormány programja

Budapest, november 29.

Viszonyunk a Szovjetúnióhoz, a nyugati nagyhatalmakhoz és szomszédainkhoz
Beszéde elején a miniszterelnök általános politikai kérdésekkel foglalkozott. Mindenekelőtt rámutatott a választások nagy kül- és belpolitikai jelentőségére, majd méltatta és elismerte az ideiglenes nemzeti kormány nagy munkáját.


A kormányprogram részletes ismertetésénél a miniszterelnök mindenekelőtt a külügyi vonatkozású kérdésekről szólott. Leszögezte a miniszterelnök, hogy az új magyar kormány külpolitikája továbbra is azon az alapon áll, amelyet az ideiglenes nemzeti kormány még Debrecenben lefektetett. Ennek a külpolitkának első feladata a Szovjetúnió bizalmának megszilárdítása és a Szovjetúnióval való gazdasági, valamint kulturális kapcsolatok továbbfejlesztése. Éppen ezért a kormány és az egész nemzet minden erejével eleget kíván tenni a fegyverszüneti egyezményben vállalt kötelezettségek hiánytalan teljesítésének, mert ezek teljesítése a két nép közötti kapcsolatok előfeltétele. Meleg szavakkal emlékezett meg a miniszterelnök a Szovjetúnió segítségéről, amellyel a diplomáciai kapcsolatok felvételén át kiemelte hazánkat diplomáciai elszigeteltségéből. Utalt arra, hogy ezzel kapcsolatban a Szovjetúnió hivatalosan is megállapította, hogy Magyarország kivette részét a német fasizmus elleni háborúból és hogy fegyverszüneti kötelezettségeit erejéhez mérten lojálisan teljesíti. Ugyancsak hasonló hálás, elismerő szavakkal szólott a két állam között kialakuló gazdasági és kulturális kapcsolatok örvendetes fejlődéséről is.


Hasonló meleg baráti szavakkal fejezte ki a miniszterelnök, hogy ugyancsak nagy súlyt helyez a magyar kormány a nyugati demokráciákkal való kapcsolatok kiépítésére, mert tudatában van annak a jelentőségnek, amellyel ezek a kapcsolatok a fiatal magyar demokráciára úgy kultúrális, mint gazdasági téren bírnak. A magyar kormány reméli, hogy az Egyesült Államokkal való diplomáciai kapcsolatok felvétele egyebek között a tengerentúli magyarsággal való összeköttetést is újra lehetővé teszi.


A szomszéd népekkel való külpolitikai viszonyunkkal foglalkozva, a Romániával jelenleg fennálló kapcsolatokat fejlődésképeseknek nevezet a miniszterelnök. Kiemelte a Groza-kormány megértő magatartását, azonban sajnálattal állapította meg, hogy a jóindulatú rendelkezséek az alsóbbfokú közigazgatási szervek miatt gyakorlatban sokszor nem érvényesülnek megfelelően. Ennek ellenére gazdasági és kulturális téren igen jelentős és örvendetes közeledés tapasztalható a két ország között. Jugoszláviáról a legmelegebb dicséret hangján emlékezett meg Tildy Zoltán. Magyarország a jugoszláv magatartást a komoly baráti jóviszony kialakulása zálogának tekinti.  Ausztriával kívánatosak a kapcsolatok felvételei és erre minden remény meg is van.

A magyar-csehszlovák viszony
Ezután a Csehszlovák köztársasággal fennáll viszonnyal foglalkozott Tildy Zoltán. Kifejtette, hogy a demokratikus Magyarország jószomszédi viszonyt igyekszik teremteni a Csehszlovák Köztársasággal is, azonban ez az igyekezetünk eddig nem járt eredménnyel, mert a jószomszédi viszonyt a Szlovákiában végbemenő és az ottani magyarságot súlyosan érintő esermények miatt megegyezni nem tudtuk.


A csehszlovák magyarságot – mondotta Tildy Zoltán – megfosztották politikai jogaitól, kulturális életlehetőségeitől, sőt különböző vagyonkobzó és jogfosztó intézkedések után ma már az életfenntartás lehetősége is kétséges számukra. Mindezeken az intézkedéseken felül a legutóbbi időben megkezdődött a magyarlakta vidékek férfilakosságának tömeges visszaszállítása. Sajnálattal kell megállapítanunk, hogy Szlovákia egyes vidékein csak az elszállítások erősen a múlt fasiszta rendszerére emlékeztető módon történtek. Reméljük, hogy a csehszlovák kormány józan belátása az elvakult szenvedélyek fölébe kerekedik és véget vet ennek a véleményünk szerint saját demokratikus meggyőződéseivel is élesen szembenálló visszaéléseknek.

 

Éppen ezért nem nyúlt a magyar kormány a nemzetközi jog által megengedett olyan ellenrendszabályokhoz, melyeknek végrehajtása demokratikus meggyőződésével és az emberi szabadságjogok tiszteletbentartásával ellenkezőnek tartja. A magyar kormány őszintén reméli, hogy a csehszlovák kormánnyal egyerértésben javítani tudja a csehszlovákiai magyarság helyzetét.


A külügyminiszter úr a közeli napokban Prágába látogat és azt reméljük, hogy a látogatás eredményeként az országaink közötti súrlódási felület eltüntetését kövnyvelhetjük el. Mindenesetre kívánasonak látná a magyar kormány, már ezek a tárgyalások sikerének előmozdítása érdekében is, ha a csehszlovák korány a tárgyalások megindulásával nem teremtene további befejezett helyzeteket, sőt az eddigi jogfosztó rendeletek és intézkedések végrehajtását is felfüggesztené.


Kifejtette ezután a miniszterelnök, hogy Franciaországgal, Olaszországgal és Lengyelországgal kívánja Magyarország a diplomáciai kapcsolatokat, gyors helyreállítását, törekszik a Bulgáriával és a semleges országokkal, elsősorban Svájccal és Törökországgal a kapcsolatok újrafelvételére és bejelentette, hogy Svédország Budapestre küldendő ügyvivőjének személyét már meg is nevezte. Ezenkívül kívánatos a Szentszékkel való kapcsolatok helyreállítása is.

A békekötés kérdése
A diplomáciai kapcsolatok után Tildy Zoltán a békekötés kérdésével foglalkozott:
Nemcsak a magyar kormány, hanem az egész nemzet is várja, hogy a békekötés minél előbb valósággá váljék. A békekötésnél a kormánynak az az óhaja, hogy a megkötendő békeszerződések a magyar kérdést a világbéke ügyének és valamennyi középeurópai nép érdekeinek figyelembevételével összhangban legyen.


A kormány magyar nemzeti szempontból is azt a békét tekinti a legjobbnak – mondotta Tildy Zoltán - , amely a háborúban megsanyargatott népeknek megnyugvást hoz, minél tágabb körben elégedettséget teremt és az összes külállamokkal, különösen pedig szomszédainkkal a békés együttműködés biztos alapját teremti meg. Ebből az alapelvből kiindulva, a magyar kormány kész a dunai térségben élő nemzetekkel a legszorosabb és a béketervezetekben intézményesen is biztosított gazdasági együttműködésre. A demokrata Magyarország egyszer s mindenkorra szakított mindenféle imperialista politikával, nem igényel magának a Kárpátmedencében előjogokat. Egyenlő munkatársa akar lenni valamennyi dunai népnek a boldogabb és biztonságosabb jövő felépítésénél abban a reményben, hogy szomszédai is hasonló politikát folytatnak.


Ezután a miniszterelnök a belső kérdésekre tért át. Utalt a kezdeti nehézségekre, majd kijelentette, hogy most már minden erővel biztosítanunk kell a teljes rendezettség állapotát. Erős központi kormányzat mellett jól és fegyelmezetten működő állami közületi és rendészeti apparátus biztosíthatja egyedül az újjáépítő munka sikerét. A kormány a legteljesebb céltudatossággal fogott hozzá, hogy ezen a téren mutatkozó feladatait megoldja.

A belső rend és a közbiztonság megszilárdítása
A belügyminisztérim munkájával foglalkozva, bejelentette a miniszterelnök, hogy a belügyminisztérium az igazságügyminisztériummal együttesen közjogi és alkotmányjogi reformok kidolgozásával foglalkozik. A belügyi kormányzat legfontosabb feladata reakció elleni kíméletlen harc. A kormánynak az az álláspontja, hogy minden reakciós próbálkozást lehetetenné kel tenni, úgy a közéletben, mint az államgépezetben és a közületek életében, elsősorban a vidéki közigazgatási apparátusban. A közélet egész vonalán feltétlenül biztosítani kell a kormányrendeletek és intézkedések pontos, gyors és igazságos végrehajtását. A közigazgatás egyszerűsítésével egyidejűleg meg kell teremteni és erősíteni a fegyelmet, ami előfeltétele az erős központi hatalomnak.


Éppen ezért a belügyi kormány legsorsdöntőbb diadala megszilárdítani a belső rendet és példás közállapotokat teremteni, olyan közbiztonságot, amely az ország minden polgára számára biztosítja a nyugodt, békés termelő munka lehetőségét, az élet- és vagyonbiztonságot.


A belügyi kormányzat az igazságügyminiszterrel együtt kíméletlen eréllyel fogja letörni a feketézők, árdrágítók és spekulánsok mesterkedéseit. A nagy feladatok elvégzése azt a követelményt támasztja, hogy a végrehajtó szervek és közegek feladaok magaslatán álljanak. Fokozni kell a közigazgatási apparátusban a kötelességérzetet és szigorú munkafegyelmet. A korrupciót gyökeresen le kell irtani az államgépezetből, mindenekelőtt a rendőrségből és mindazokból a szervekből amelyeknek elsősorban az a feladata, hogy ellenőrzést gyaloroljanak az államgépezet morális és politikai tevékenysége felett.


A demokratikus átalakulás kezdeti érthető nehézségei után olyan mintaszerű rendőrséget kell teremteni, amely szervezettségével és erélyével, pontosságával és vasfegyelmével, a törvények szigorú és igazságos végrehajtásával komoly tekintélyt szerez magának és kiérdemli a nép szeretetét és rokonszenvét. A kormány tudatában van az eddigi hibáinak, ismeri a túlkapások és visszaélések adatait, de kötelességének érzi, hogy a rendfenntartó szervek eddigi komoly érdemeit is megállapítsa és kötelezést érez arra, hogy a rendőrség zavartalan munkájáról minden vonalon a lehetőség végső határáig gondoskodjék.

Új törvények
Ezután Tildy Zoltán a honvédelmi minisztérium kérdéseivel foglalkozott, majd áttért az igazságügyi kormányzat munkájára. Az igazság-ügyminisztérium a belügyminisztériummal együtt máris hozzákezd egy új választójogi törvény kidolgozásához. Előkészítik a családi és öröklési jog reformját, a munkajog kiépítését, a szövetkezeti és részvényjog reformját, a földreformmal kapcsolatos további kérdések rendezését, büntetőjog terén a személyi jog hatályosabb védelmének biztosítását, a demokratikus rendszer védelmére szóló törvény megalkotását, a sajtóeljárás, a sajtó helyreigazítási jog és a sajtószabadság intézményes biztosítását. Állandó munka folyik a népbíróság intézményének megerősítésén és a bírói szervezet kiépítésén.


A közoktatásügyi minisztérium kérdéseivel foglalkozva kifejtette a miniszterelnök, hogy az új magyar műveltséget a legszélesebb néprétegekre kell felépíteni. Éppen ezért elkerülhetetlen feladat, hogy a magyar nevelői rend műveltségét elmélyítsük, kiegészítsük és józanabbá tegyük.

Egymillió elhurcolt magyar kérdése
Ezután a miniszterelnök külön megemlékezett a hadifoglyok és deportáltak kérdéséről. Kijelentette, hogy mintegy egy millióra tehető azoknak a száma, akiket a fasiszták hurcoltak el ágyútöltelékként vagy deportáltként, beleértve ebbe a számba a nyilas propaganda következtében nyugatra költözötteket is. A kormány tudja, hogy több százezer magyar esett a fasiszta őrület áldozatául, akik soha többet nem jönnek haza.


A kormány mély hálával fogadja a Szovjetúnió nagylelkű gesztusát, amellyel hadifoglyaink szabadonbocsátását rendelte el és ugyanilyen hálával fordul Jugoszlávia felé, mivel Jugoszlávia Genfen keresztül közölte, hogy az összes Jugoszláviában lévő magyar hadifoglyokat haladéktalanul hazaengedik. A közelgő tél küszöbén még igen nagyszámú magyar van idegenben. Németországban és Ausztriában még mindig hatvanezer, nagyrészben 13-18 éves gyerek van. Vannak köztük olyanok, akiket mint leventéket 11 éves korukban hurcoltak el a németek családjuktól, hogy ágyútölteléknek használják fel őket. Ezek most elviselhetetlen körülmények között szenvednek és pusztulnak, a helyzetükről kapott jelentések megrendítőek.

Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Kapcsolódó cikkek
Cikk-ajánló
Magyar tudós sorstragédiája - Apáthy István emlékének Magyar tudós sorstragédiája - Apáthy István emlékének
Látom Apáthyt, a tudóst. Fehér boncköpenyében a górcső fölé...
Az olasz diákok Ausztria ellen
A tavasz óta egész Olaszországban sok tüntetésre ad okot, hogy az...
Márai Sándor: Blériot Márai Sándor: Blériot
Anzani, a mótor építője, pitymallatkor ébredt. Megnézte az órát:...
Jegyzetek az evezősversenyről Jegyzetek az evezősversenyről
Ismét egy evezősverseny, amelyről sajnos kevés jót lehet elmondani....
Vass - szemtől szemben Vass - szemtől szemben
Lelkében demokratikus volt és nem csinált titkot abból, hogy egyszerü...
Villamos vasut Debrecenben Villamos vasut Debrecenben
Debrecen város törvényhatósága már régebben elhatározta, hogy...
Háboru vagy álarcosbál? Háboru vagy álarcosbál?
Háboru vagy álarcosbál? Az uszitó szónoklatok és az entente által...
Professzionátus birkózók Délamerikában Professzionátus birkózók Délamerikában
Míg Európában a háboru teljesen elfeledteti a hivatásos birkózóknak...
A csodás hatású Elsa-Fluid A csodás hatású Elsa-Fluid
A pénz visszaadását igérte a mult évben Feller V. Jenő gyógyszerész...
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98