Dtum
Login with Facebookk
1900 | Július

Honnan ered a hajdú szó?

A "hajdu" szót nyelvészeink eddig általában a rablót jelentő török hajdud vagy szláv hejduk-ból származtatták, most azonban azt bizonyítja Takács Sándor a "Nyelvtudományi Közlemények" legújabb füzetében, hogy ez a származtatás téves s a "hajdu" a régi "hajtó" szóból alakúlt. Erre nézve a kövezkező érdekes dolgokat mondja el: A magyar marhakereskedés már a XIV. században az országnak egyik legfőbb jövedelmi forrása volt.

 

A XV. században a kedvező viszonyok között meg oly erőssé fejlődött, hogy a külföldiek szinte hihetetlen dolgokat irtak Magyarország kiterjedt marhakereskedéséről és kiterjedt marhaállományáról. Nagy erőre kapott marhakivitelünket még a XVI. század zavaros viszonyai sem bírták gyöngíteni vagy megrontani.

 

Ma már szinte mese számba megy, ha azt állítjuk, hogy a XVI. században, mikor az ország javarészét a török uralta, egy-egy heti vásárra négy-ötezer magyar marhát hajtottak fel Bécsbe. Olyan kis határvároskák, mint Himberg, Laxenburg, Neustadt már a mohácsi veszedelem előtt azzal dicsekedtek, hogy vásárjukon egy-egy évben húsz-húszezer magyar marha elkel.

 

Morva- és Csehországot is jórészt Magyarország látta el; ezért kellett Auspitzban (a magyar marhahajtók Pusztapécs-nek mondották) magyar kamarai tisztviselőket tartani. Velencze városa és vidéke állandóan magyar marhát vágott.Mondanunk sem kell, hogy a rengeteg marhát lábon hajtották ki. Míg Erdélyből vagy Dél-Magyarországból Bécsbe értek, épen három hó telt el.

 

De azért, a mint az idő enyhülni kezdett, megnépesedett királyi utaink, s egész késő őszig ezer meg ezer bokor és folt marhát hajtottak külföldre. Minden bokornak, minden foltnak, megvoltak a maguk hajtói és botos legényei. A hajtók dolga volt a marhák megvédelmezése.


Az utak bizonytalanok voltak, főleg a hódoltság idején; nemcsak rablók, hanem urak és parasztok is lesték a vonuló marhacsordákat, s ha csak egy harapást tettek a vetésben, vagy ha az útról csak egy lépést letértek, bírságolták a gazdákat. Ilyenkor aztán nagyon is elkeltek a jó markos hajtók vagy hajdúk, a mint őket később nevezték.

 

Száz és száz okirat szól azokról a valóságos csatákról, a melyeket ezek a hajtók vívtak a támadóikkal, vagy azokról, a melyeket harczvágyból ök maguk idéztek elő. Fegyverök kezdetben rengeteg nagy, csomós husáng volt, a XVI. században azonban már puskát és kardot is hordtak.


Érdemes megemlítenünk, hogy már a XVI. században sok hajtó végleg abbahagyta mesterségét s a katonáskodásból élt. A marhahajtók adták az anyagot a hajdúsághoz mint gyalog katonasághoz még a tizenhetedik százdban is. Volkra gróf pl. panaszkodik 1671-ben a király előtt, hogy lipótvárosi őrségben sok a hajdú (egyszerűen Ochsenknechtnek írja), elég lesz abból úgymont 80 darab.

 

A németek a hajtókat saját kiejtésük szerint hajtuknak hívták és írták. A bécsi marhakereskedők és mészárosok maguk is tartottak egy csomó magyar hajtót, a kik a magyar vásárokon megvett marhákat fölhajtották.

 

Sőt - a mi szinte hihetetlen - már a XVI. században olvassuk, hogy az összes bécsi marhakereskedők és mészárosok tudnak magyarul. A birodalmi városok kereskedői pedig magyar tolmácsokat tartottak, s azokkal jöttek a bécsi marhavásárra. A bécsi vásárok felügyelőjének és hivatalnokainak kinevezésénél meg föltétel volt a magyar nyelv tudása. Meg kell jegyeznünk, hogy a bécsiek, habár fizették a hajdúkat, azért meglehetősen féltek a marczona néptől.

 

A XVI. század közepén már a városba sem bocsátották a magyar hajdúkat, hanem úgynevezett magyar úton, a városon kívül két csárdát nyitottak számukra. S a hajdúk itt ittak, míg a tőzsérek- így nevezték magukat a magyar marhakereskedők - a városban az adás-vevéssel elkészültek. Ausztriában a törvény azt is tiltotta, hogy valaki Bécsben vásárolt marhákat magyar hajdúkkal hajtassa tovább a birodalomba. A hajdúk Bécsből csak az el nem kelt marhát hajthatták vissza Magyarországba.

Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Cikk-ajánló
Vihar és jégeső Vihar és jégeső
A nagy hőségnek, mely majdnem az egész országot gyötörte, hirtelen...
Gömbös miniszterelnök beszéde Gömbös miniszterelnök beszéde
- Aki ismeri az állam gépezetét, tudja, hogy máról holnapra nagy...
A balatoni vasút A balatoni vasút
A multkoriban sokat emlegetett, építendő balatoni vasútnak úgy...
A háboru A háboru
Az oroszországi események jelentékeny mértékben csökkentették azt az...
Az akrobata betörő Az akrobata betörő
Keserves dolog ám éhesen, korgó gyomorral ödöngeni, mikor egy fillér...
Az olasz Chiavacci nyerte Európa tőrbajnokságát Az olasz Chiavacci nyerte Európa tőrbajnokságát
A Margitsziget Buda felé eső partján a remekül fellobogózott...
A Tarnowszka-pör A Tarnowszka-pör
Óriási érdeklődés között folyik Velenczében a szenzácziós...
Boszniai magyar érdekek Boszniai magyar érdekek
Kállay Béni közös pénzügyminiszter arról a vádról szól, hogy...
A vakbélről, az ember vakbele A vakbélről, az ember vakbele
Az ember vakbele a vastagbél kezdetének lefelé irányuló széles, vak...
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98