A Kifaludy-társaság  ülése az új elnök, Beöthy Zsolt vezetésével ment végbe. Nagy hallgatóság jelent meg.
Az első felolvasó Jókai Mór volt, ki az ellen szólalt föl, hogy Munkácsynak *Honfoglalás* képét, melyet az új országház képviselőházi terme számára rendelt meg a kormány, nem fogják ott elhelyezni, mert a terem építési berendezése ily nagy képet be nem fogadhat,

Jókai először a képről magáról szólt, mely gyönyörű jelképe annak, hogy bennünket a nemzetségekkel nem láncz, hanem igaz együttérzés tart össze. A művész a szlávokat nem festette törpe, meghunyászkodó alakoknak, hanem büszkén, fölemelt fővel állanak ott; nem rakják le kardjokat, hanem fölemelik annak jeléül, hogy a magyarokkal együtt akarják megvédelmezni ezt a földet. A kép művészi kivitele, technikája felűláll minden kifogáson.

És most előállanak, azzal, hogy nem helyezhetik el a képviselőház üléstermében holmi góthikus czikornyák miatt, hanem be akarják tenni a később fölállítandó szépművészeti múzeumba. Ha nem fér bele így a kép, hát dobják el a rámáját, de a Honfoglalás képének be kell jutni a képviselőház termébe. Ha az építési czikornya útjában áll a képnek, távolítsák el a czikornyákat, de tegyék a festményt az ülésterembe. A főrendház ülésén is felszólal e miatt, s kívánni fogja, hogy ha nem kell a képviselőháznak, a főrendház termében helyezzék el.

A hallgatók élénk éljenzéssel fogadták Jókai felolvasását.

Ezután Martos Ferencz *Rózsák a hóban* czímű költeményét olvasta föl Kozma Andor.

Végül Schleiminger Bellának a Somogyi-pályázaton jutalomdíjat nyert *Balassa Bálint életrajza* czímű dolgozatát olvasta föl Szász Károly.

A fölolvasásokat megelőzőleg Vargha Gyula főtitkár jelentette, hogy Jánosy Gusztáv 200 koronával az alapító tagok sorába lépett.