Dtum
Login with Facebookk
1900 | Augusztus

Khina háborúra készül

Kvang-Szu császár a hatalmakhoz és a pápához táviratban azt a kérelmet intézte, hogy a rendes állapotok visszaállításához járuljanak hozzá. A német császárhoz külön üzenetet intézett, melyben mély sajnálkozását fejezi ki a német követ meggyilkolása miatt, s a gyilkosok megbüntetését igéri.


Francziaország ridegen válaszolt az üzenetre s biztos értesítést kívánt követe és a pekingi keresztények sorsáról. Bülow német külügyminiszter egyszerűen annyit mondott a berlini khinai követnek, hogy nem is terjeszti császárja elé Kvang-Szu császár táviratát, a míg a pekingi követek nincsenek megmentve s Khina Ketteler meggyilkolásáért elégtételt nem adott. Az sem volt bizonyos még akkor, hogy a khinai császár állítólagos táviratai csakugyan a törvényes uralkodótól származnak-e, vagy vagy pedig annak az aláírását hamisították.
Mac Kinley köztársasági elnök értesítette a khinai követet, hogy kész közbenjárását fölajánlani.


Khina háborura készül. Míg a khinai császár az európai hatalmakat a barátságos viszony fenntartására kéri, addig a khinai kormányzókhoz parancsot intézett, hogy a birodalom védelmére készüljenek. Kantonban a helyettes alkirály, Takszu, az idegenek elkeseredett ellensége, felhívást intézett a lakossághoz. A felhívás egy császári parancsot hoz nyilvánosságra, mely elrendeli a fegyverkezést, s utasítja a kormányzókat, hogy háborura készüljenek.

Megosztás:
Szerkeszt?ő kommentár
Keleti óriás – az erősebbek vadászterülete
Szabó Zoltán

Kína a legrégibb civilizációk egyike – bár az európányi nagyságú terület történelme korántsem volt olyan folytonos, mint pl. az ókori Egyiptomé vagy a modern Nagy-Britanniáé: a virágzó korszakokat az anarchia vagy a külföldi uralom hosszabb időszakai választották el egymástól. A 19. század és a 20. század első fele inkább ez utóbbihoz sorolható.


A mandzsu császárok hatalma Kína fölött a han (etnikai-nyelvi értelemben kínai) lakosság szemében eleve idegen uralomnak számított. Ehhez jött az európai hatalmak agresszív behatolása az elzárkózással kísérletező Kínába.


A két ópium-háború, a tajping-felkelés, a francia-kínai háború és a boxerlázadás rendre idegen hadseregek Kína feletti győzelmét és a belügyeibe való beavatkozást eredményezte. Katonai kudarcot hozott az 1894-es japán-kínai háború is. Mindehhez képest sovány vigasznak számított a „mennyei Birodalom” északkeleti terjeszkedése. Az európaiak ugyanis nem csupán rendre győztek. De előnytelen szerződéseket kényszerítettek a birodalomra; területen kívüliséget harcoltak ki maguknak. Egyes területek a szó szoros értelmében gyarmattá váltak (Hong-Kong, Macau, Tajvan). Kína más részei külső hatalmak érdekszférájává lettek. (A Jangce-völgy angol, Santung német, Dél-Kína francia érdekszféra, Mandzsúriában oroszok és japánok vetekedtek a befolyásért, az elsőbbségért.)


A megalázottság érzése, a korábbi eszmékbe vetett hit megrendülése szinte súlyosabb volt, mint a katonai kudarcok – noha e kettő természetesen össze is függött. A nemzeti megaláztatás új típusú nacionalizmust szült. Korábban a kínai „nemzeti” érzés a civilizált Kína, a mennyei „Közép” és a barbár környezet ellentmondásán, egyfajta kultúrfölény-elméleten alapult. Most a sorozatos sérelmek és kudarcok egyrészről, az európai eszmékkel való megismerkedés másrészről új, modern kínai nacionalizmust szült. Középpontjába az ország megmentése és nemzeti önbecsülésének helyreállítása került.


Az előző évszázad belső és külső háborúi, a háborúkhoz és természeti csapásokhoz kapcsolódó ínség temérdek áldozatot szedett. A háborús halottak számát a 19. század folyamán legalább húszmillióra, az éhen haltakét minimum kilencmillióra becsüli Kína-történetében Jordán Gyula kutató.

Nem csoda hát, ha az 1890-es években a forrpontig hevültek a feszültségek. Az idegengyűlölet már 1896-tól jelentkezett. „Támogasd a Ch’ing dinasztiát és üldözd el az idegeneket!” – hirdette a politikai jelszó. Az idegenellenes közhangulat sajátságosan kereszteződött a mandzsu dinasztián belüli trónviszállyal: az anyacsászárné félreállította, házi őrizetben tartotta a reformokra és európaiakkal való együttműködésre hajlamosabb fiát.

 

A boxerek spontán népi mozgalma és a császárné szövetsége az idegengyűlöletben forrott össze. A keresztényellenes és idegenellenes tömeghisztéria során elpusztítottak mindent, ami idegen: nem csak a német nagykövetet és a megkeresztelkedett kínaiakat, de templomot, vasutat, bányát is. A boxerlázadás leverése Kínát végképp félgyarmattá tette.

 

-y-n


A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Mini galéria
Pekingi utca, 1900 Sanghai, 1900 Sanghai hivatalnokok, 1900 Az európai diplomaciai kar bemutatkozása a kínai császárnak Tiencsin - utczakép, 1900.
Cikk-ajánló
Gamaufné Budapest női tornászbajnoka Gamaufné Budapest női tornászbajnoka
Vasárnap délelőtt a BBTE Attila utcai tornacsarnokában rendezték...
Külföldi hírek Külföldi hírek
Az angol football liga 72,000 koronát adott az Angol-Skotország...
Kvótatervek osztrák módra Kvótatervek osztrák módra
Az osztrák kvótaküldöttség – mint Bécsből jelenik –...
Van Zeeland jelentése Van Zeeland jelentése
Január huszonhetedikén – nem lehet tudni, nem jelentős dátum-e...
A rádióaktív alfa-sugarak töltése A rádióaktív alfa-sugarak töltése
Eddigi ismereteink szerint az alfa-sugarak két elemi pozitív...
Bethlen István tanácskozásai a takarékossági bizottság megalakulásáról Bethlen István tanácskozásai a takarékossági bizottság...
A szanálással kapcsolatosan takarékossági bizottság felállitását...
Világkonjunktura Világkonjunktura
Kilenc esztendővel a háboru után most kezd először egy széles körre...
A száj- és körömfájás okozójának és a betegség gyógyításának mai ismerete, a ragályanyag A száj- és körömfájás okozójának és a betegség gyógyításának mai...
Waldmanné és Papeé, továbbá Hobmaieré az érdem, kiknek sikerült kis...
A főváros költségvetése A főváros költségvetése
A főváros 1913. évi költségvetési előirányzatában a kiadások és...
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98