Dtum
Login with Facebookk
1900 | Május

A khinai nők lába

Ismeretes szokása a khinaiaknak, hogy a nők lábait még gyermekkorukban mindenféle módon megakadályozzák a növésben, úgy, hogy aztán egészen elcsenevészednek.

 

Egy franczia orvos megvizsgálta egy alsóbb osztályból származó khinai leány lábát s azt találta, hogy 17 centiméter hosszu. Az előkelő nők lábát azonban legfeljebb ha 13-14 centiméternyire engedik megnőni.

 

Az ilyen elcsenevészett láb olyan, mint egy derékszögű háromszög: az újjak le vannak hajtva a talpra, köröm alig van rajtuk. Kis lábuk miatt a khinai nők alig tudnak járni, az öregek csak úgy, ha a botra támaszkodnak, a fiatalok pedig óvatos, lassu lépésekkel, karjaikkal tartva egyensulyt a levegőben.


A khinai monda szerint a női lábaknak ezt az elnyomoritását Krisztus előtt 1100 évvel rendelte el egy Ta-Ki nevű királynő, a kinek természettől hibás lába volt s ezért azt követelte női alattvalóitól, hogy példáját ebben is kövessék. Mások ellenben a khinai férfiak féltékenységének tulajdonitják ezt az embertelen divatot, melynek czélja, hogy az asszonyok ne járhassanak ki sokat a házból.

 

Ezt a czélt ugyan kevéssé érik el, mert az ügyesebb fiatal nők azért vigan tudnak ugrándozni, tánczolni s ha el esnek is, nem valami nagyon bánják.

 

Az európaiak, de a felvilágosultabb khinaiak is különféle módon küzdöttek e szokás ellen, de sikertelenül.  Némely helyen a keresztény hittéritőknek sikerült legalább korlátozni. Az amerikai hittéritők meg épen feliratot szerkesztettek a császárhoz, a melyet hazájuk nagykövete által nyujtottak be szép ezüst dobozba foglalva a mindenható uralkodónak, kérve őt, hogy e barbár szokást tiltsa el a mennyei birodalomban.

 

Az ügy a Csung-li-Jamen elé került véleményadás végett s a válasz az lett rá, hogy a császár meghagyja alattvalóinak azt a jogot, hogy tegyenek, a mit akarnak. A feliratot ez okból a legfőbb tanács nem is terjesztette az uralkodó elé, hanem az értékes ezüst dobozt szivesen fogják őrizni a császári levéltárban.

 

Bármi kegyetlennek és nevetségesnek látszik is ez a szokás mi előttünk, a khinaiaknak tetszik.

Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Cikk-ajánló
Madarász Viktor kiállítása
NEMCSAK a tudósok és költők, de igen sokszor a művészek is megelőzik...
Vizvári Gyula (1841-1908.) Vizvári Gyula (1841-1908.)
Karácsony első ünnepnapja mély gyászt hozott a magyar színművészetre....
Egy szemtanú a pétervári merényletről Egy szemtanú a pétervári merényletről
Passano marquia, mint szemtanu a következőket beszéli. „Mint...
A ki anyjával vonult be katonának A ki anyjával vonult be katonának
Megható és mégis mulatságos jelenet játszódott le a minap Budapesten...
A fejlődés mesterséges irányítása A fejlődés mesterséges irányítása
Alig három évtizeddel ezelőtt Roux párisi orvos - világhírű Pasleur...
Rippl-Rónai kötet a karácsonyi könyvpiacon Rippl-Rónai kötet a karácsonyi könyvpiacon
Örvendetes, hogy a karácsonyi könyvpiacra zúdult tömérdek magyar...
A mi trónörökösünk A mi trónörökösünk
Feltünően fiatalon lett a trón várományosa. És rögtön belekerült a...
A katonai posztószállítások monopolizálása A katonai posztószállítások monopolizálása
A katonai posztószállítások monopolizálásának terve kínos benyomást...
A béke apostola A béke apostola
1889-ben világszerte szenzációt keltett egy könyv, a melynek...
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98