Dtum
Login with Facebookk
1900 | Szeptember

Egy gyáralapitás története

Weller és Schnitzer bécsi gummikötélgyárosok elhatározták, hogy Magyarországon fióktelepet létesitenek. A gyár létesitésére először Sopron városának tettek ajánlatot, amelytől ingyenes telket 800 000 drb. téglát és 15 évi adómentességet kértek.

 

Ennek ellenében kötelezni akarták magukat, hogy egyelőre 1370 négyzetméter területet beépitenek és 80-100 munkást foglalkoztatnak. A tanácskozások megindultak, de a város a gyárosok követeléseit túlzottnak tartotta, miért is fölszólitotta őket, hogy vagy azokat mérsékeljék, vagy pedig nagyobb kötelezettségeket vállaljanak magukra.

Erre az ajánlattevő gyárosok – anélkül, hogy Sopron városával a tárgyalásokat végkép megszakitották volna – Szombathely városának is ajánlatot tettek, de vele szemben már nem voltak annyira követelők, mert csupán 4 kat. hold ingyentelket és 400 000 drb téglát kivántak. Ezeknek a követeléseknek teljesitése esetén kötelezettséget vállalnának, hogy a gyárat legkésőbb 1901 április 15-én rendeltetésének átadják és hogy a működésének megkezdését követő harmadik évben 100-150 munkásnak ad foglalkozást.

 

A város azonban csak 3000 négyszögöl ingyenes területet volt hajlandó átadni, egyéb támogatást megtagadott. A tárgyalások végre mégis eredményre vezettek, Sopron városának tett ajánlatot a gyárosok visszavonták, úgy hogy a gyár most már Szombathelyt legközelebb fölépül.

Megosztás:
Szerkeszt?ő kommentár
Gyáralapítások és iparpártolás
Lóczy István

Már a középkorban is ismert volt, hogy bizonyos körülmények között kedvezményben részesítették a termelőket. Magyarországon is számos olyan terület van, ahová Nyugat-Európából csalogattak telepeseket, a legtöbb ilyen akcióra a török kiűzését követően került sor. A felvilágosult abszolút uralkodók elvileg is belátták, hogy „etetni kell a birkát, ha nyírni akarjuk”, valamint azt is, hogy saját gazdagságuk országuk gazdagságával szoros összefüggést mutat. Közgazdasági elméletek születtek meg arról, hogy mi okozhatja a gazdagságot egyes országok esetében, és miért szegények más országok. Sok tényező megvizsgálása után az eredmény általában az lett, hogy a termelés, az emberek munkája mindenképpen szükséges a gazdagsághoz és jóléthez. Különösen az ipari termelést látták hasznosnak, ez ugyanannyi idő alatt több hasznot hajthatott, mint a mezőgazdasági termelés.

Megszületett tehát az iparosítás gondolata, amely, minthogy gyorsítani kívánta a maguktól nem eléggé gyors folyamatokat, aktív állami fellépést igényelt. Tanulságos korai példája ennek a Lánchíd esete. Felépítése hatalmas anyagi befektetést jelentett, és bizonyos garanciákat kötöttek ki. Senkinek nem volt szabad a két part között hajókon vagy csónakokon utasokat szállítani, és bár a befagyott Dunán bárki szabadon átgyalogolhatott, a parton például már nem lehetett semmilyen lépcsőt vagy kapaszkodót elhelyezni a séta megkönnyítésére. Az üzenet világos volt: ott a híd, menjetek azon.

Az iparosodást az államok vagy az egyes települések mindig lassabbnak érzik a kelleténél, soha nincs elég munkahely, soha nem fizetnek elég adót. Egyedül termékből van néha több a kelleténél. Érdekközösség alakul ki tehát az iparos vállalkozók és az állami vagy helyi közigazgatási szervek között, és ez támogatások formájában realizálódik. Mint a cikkekből is látszik: ingyen telek, tégla az építkezéshez, kölcsönök, adókedvezmények. A támogatások részint azt ismerték el, hogy az adott ágazat fontos az állam, az ország, az egész társadalom számára (ilyen volt például a vasút), részint magát az iparosítás tényét, a puszta gyáralapításokat próbálták elősegíteni általában helyi szinten. Ebben az utóbbi esetben majdnem mindegy volt, hogy az illető gyár mit is termel, a kedvezmény nem ennek szólt.

A vállalkozóknak juttatott támogatások hozzájárultak a látványos ipari fejlődéshez. Visszaélések persze voltak, de ez egyrészt nem minősíti magát az elvet, részint maga az állam is sokat tett a visszaszorításukért. Az önmagában szintén nem baj, hogy a települések és a vállalkozók egyeztették az elképzeléseiket. Az állami és helyi támogatások egyre elterjedtebb alkalmazása azonban veszélyeket is magában rejtett: a tisztán üzleti, a megtérülést, az elérhető hasznot - végső soron tehát a gazdaságosságot, a versenyképességet és a fenntarthatóságot – figyelembe vevő vállalkozói szempontok mellett megjelent egy másik szempontrendszer, ami az elérhető, megszerezhető támogatásokat vette számításba, és ezzel csökkentette a piaci hatásokat, a termelők alkalmazkodási képességeit.


A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Cikk-ajánló
Mindennapi kenyerünket takarítják be a magyar rónákon szerte az országban Mindennapi kenyerünket takarítják be a magyar rónákon szerte az...
Bár az időjárás késleltette, ma már teljes erővel folyik az aratás...
Súlyos három hónap következik Súlyos három hónap következik
A gazdasági és politikai válság nem nyert megoldást. A megüresedett...
Az első halálos itélet az újvidéki vérengzések ügyében
Belgrádból jelentik: Az újvidéki néptörvényszék most tárgyalta Szőke...
Olcsóbb lesz a czipő Olcsóbb lesz a czipő
Hiú reménység szóval, hogy olcsóbb lesz a czipő, a ruha, meg a...
Összenőtt bükkfák Összenőtt bükkfák
Egymáshoz közelálló fákkal gyakran megesik, hogy a növekedés folytán...
Képviselők fizetése itthon és külföldön Képviselők fizetése itthon és külföldön
Fölmerült a minap a képviselőházban az eszme, hogy a magyar honatyák...
A JAPÁN BIRKÓZÁS A JAPÁN BIRKÓZÁS
A mult napokban sokat írtak a lapok arról, hogy Párisban nagy...
Közel hat millió métermázsával kevesebb tengeri lesz az idén, mint tavaly Közel hat millió métermázsával kevesebb tengeri lesz az idén, mint...
A földmivelésügyi minisztérium legutóbb közzétett termésjelentése...
Tardieu kormánya csütörtökön lép a kamara elé Tardieu kormánya csütörtökön lép a kamara elé
Tardieu uj kormányát, amelyben 16 miniszter és 11 politika...
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98