Dtum
Login with Facebookk
1900 | Szeptember

A perzsa sah Budapesten

Muzaffer-ed Din, a perzsák uralkodója szept. 24 –ikén este Budapestre érkezett. A királyok királya – ez a sah czíme – a párisi világkiállítás alkalmából látogatott Európába, mint atyja is tette 1873-ban, a bécsi világkiállításkor. Atyja is időzött Budapesten.

 

Muzaffer-ed Din európai utazásában látogatást tett az orosz czárnál, a kivel jó barátságban van. Aztán Francziaországba ment, a hol hosszabb időt töltött, s Párisban ő volt a kiállítási időszak legszívesebben látott vendége. Innen Ausztriába ment, ott a marienbadi fürdőben üdült, s a mult héten Bécsbe utazott. Ott királyunk, az uralkodó család a legnagyobb szívességgel fogadta a keleti fejedelmet, ki Bécsben is megtekintette mindazt, a miből az országra nézve hasznos tanulságot meríthet.

 

Visszatérőben országába, hová Konstantinápolyon keresztül utazik, Magyarország fővárosát is meglátogatta. Budapesten szintén uralkodónk vendége. A budai királyi palotát azonban most építik ujra, a perzsa sah tehát a dunaparti *Hungária* fogadóba szállt, a hol az udvarmesteri hivatal gondoskodott, hogy fényi kényelmet találjon. Kisérete 73 személyből áll, köztük előkelő perzsa méltóságok. Nyolczvannégy szobát rendeztek be a sah és kísérete számára.


A fogadáshoz a rendőrség szigoru intézkedéseket tett, mert Párisban merényletet követtek el a perzsa fejedelem ellen. Katonaság és rendőrség állt sorba az indóháztól a Hungária fogadóig s a sah kocsija körül lovas rendőrök lovagoltak. A király képviseletében József Ágost főherczeg jelent meg. A magyar miniszterek, polgári és katonai hatóságok szintén az indóházban gyültek össze. Az utakat szorongásig ellepte a kiváncsi sokaság. Sok helyen lehetett látni a zöld-fehér perzsa zászlót, közepén a sárga oroszlánnal. Az indóházat is igy díszítették.


A sahot Bécsből Budapestig tartó utjában is több helyen üdvözölték. Így Pozsonynál, Szempczen, Tarnóczon, Esztergom Nánánál, Nagy-Maroson. A sah franczia nyelven mondott nehány szót.

Budapestre hét óra és nehány perczkor érkezett meg a vonat. Az indóház villamos lámpái nyüzsgő és fényes képet világítottak itt meg. A katonaság zászló-meghajtással tisztelgett, a zenekar a perzsa himnuszt játszotta, mely utközben az utczán többször is felharsant. A sah vonatának érkeztét hatalmas éljen fogadta, a mit a sah a kocsi ajtajában fejbólintásokkal fogadott. József Ágost főherczeg sietett elébe s a király nevében köszöntötte. A sah mindkét kezét elébe nyújtotta. József Ágost főherczeg bemutatta Széll Kálmán miniszterelnököt s ez a többi minisztereket.

 

Nerimán Kán, a bécsi követ bemutatott a sahnak egy polgári öltözetű férfiut is, Vámbéry Ármin egyetemi tanárt, a híres keleti utazót. A sah perzsa nyelven nyájasan szólt a tudóshoz, s meghívta másnapra magához.


A hintóba ülve, a sah együtt foglalt helyet József Ágost főherczeggel. A többi kocsiban perzsa méltóságok együtt ültek az osztrák- magyar hadsereg egy-egy főtisztjével. A menetet mindenfelé harsogó éljenzés fogadta. A szállodába megérkezve, nem sokára nyugalomba tért a sah. A másnapra megállapított terv sok változást szenvedett, a mi különben gyakran megesik máskor is, mert a sah az utazási renden sokat szokott változtatni; vesebajban szenved, a mi meg is látszik fáradt külsején és arczán.


Szeptember 25-ikén az egész délelőttöt lakásán töltötte, s fogadta Széll miniszterelnököt és a tudós Vámbéryt, a kit fölkért, mondaná meg, hogy azért nem tehet látogatásokat, mert ő gyönge beteges ember. Délután három órakor sétakocsikázásra indult s bejárta a város nagy részét. A Ferencz József-hídon ment át Budára s a Lánczhídon tért vissza. Az Andrássy-út elején egy szegény ember előtört a közönség soraiból, kérvényt akart átadni a sahnak. A rendőrök azonnal elfogták;
de a sah megtudván, hogy mi történt, kérte az elfogott szabadon bocsátását.

 

A sah ezután félórát a lóversenyen töltött, honnan a fogadóba tért vissza. Itt hat órakor fényes ebédre gyültek a meghívott előkelőségek. A házigazda tisztjét József Ágost főherczeg teljesíté. a sah mellett a főherczeg és a miniszterelnök ültek, aztán felváltva a perzsa urak, a magyar miniszterek, katonai előkelőségek, a hatóságok képviselői. A sah nem iszik se bort, se pezsgőt, de azért nem hiányoztak a felköszöntők. A sah perzsa nyelven – melyet a tolmács francziára fordított, - a következőket mondta:
*Ürítem poharamat fenkölt barátomnak, Ő Felségének, Ausztria császárának egészségére, a kinek vendégszeretete környezett ugy Bécsben, mint itt is, a melyre mindig hálásan fogok visszaemlékezni. Ferencz József császár és király Ő Felsége sokáig éljen!*

 

Mikor az ulolsó éljen is elhangzott, József Ágost főherczeg franczia nyelven igy válaszolt: * Ő Felsége itt létével nagyon megtisztelt bennünket és nagyon örülünk, hogy Ő Felsége jól érzi magát körünkben. Legyen szabad remélnünk, hogy a sah Ő Felsége, ha -- a mint kilátásba van helyezve – rövid idő mulva visszatér ide, ismét jó benyomásokat fog itt szerezni. Musaffer-ed-Din sah-in-sah

(királyok királya) Ő Felsége sokáig éljen!* Lelkes éljenzés hangzott ismét.

 

Ebéd alatt a sah nagy élvezettel hallgatta a czigány-banda zenéjét. Az ebédről operaszínházba ment a sah. A királyi páholyban a sah és József Ágost főherczeg együtt ültek, s velök volt a tolmács is. A közönség megéljenezte a sahot. Az utczákon is mindig szívesen köszöntötték.

Napközben a sah számos rendjelt osztatott ki. Széll miniszterelnök a legnagyobb perzsa rendjelt kapta. Szeptember 26-ikán a sah a Margitszigetet látogatta meg; este a Park-klubban József Ágost főherczeg ebédjén jelent meg, majd szeptember 27-ikén délben utazott el Konstantinápolyba a szultán látogatására. Innen azonban október 7-ikén ismét visszatért Budapestre, hol két napot töltvén, Oroszországon keresztül majd haza Perzsiába.

<<
<
1
2
3
>
>>
Megosztás:
Szerkeszt?ő kommentár
Perzsia
Szabó Zoltán

Talán megbocsátja a történelemben tájékozottabb olvasó, ha a többiek kedvéért azzal a megjegyzéssel kezdem, hogy a mai Irán az ókori és középkori perzsa birodalmak örököse, Irán és Perzsia azonos. Az ország 1935-ig viselte a Perzsia nevet.


A perzsa a legrégebbi és legfontosabb civilizációk egyike. Perzsia végtelen sztyeppvidék, néhol sivatag, termékeny oázisokkal (ezek némelyike ma több millió embert lát el vízzel és élelemmel) és sok ásványkinccsel.

 

Világvallások találkozóhelye, ahol az ókori perzsa dualista vallás mellett, majd helyett a kereszténység és az iszlám is megjelent – utóbbi ma a többségi vallás, de máig 1 százalék nesztoriánus kersztény. A lakosság etnika-nyelvi szempontból sem egynemű. A perzsa többség mellett azerbajdzsánok, kurdok, galaki és mazandari nép, valamint türkmének és arabok lakják. Igaz, ha figyelembe vesszük, hogy Irán több mint másfél millió km2-en fekszik, ez nem is sok – ugyanekkora területen Európa bármelyik részén több nép él.

Hosszú története során Perzsia hol zsákmányoló volt, hol zsákmány: többször is világbirodalom súlypontja – máskor görög-makedón, arab, mongol hódítók birtoka. Éppúgy évszázadokig ellenáll az oszmán-török hódításoknak, mint hazánk.


1900 körül inkább a zsákmány szomorú helyzetében találjuk. Északról orosz, délről és keletről brit gyarmatosítók szorítják. Az oroszok elveszik Örményországot, Grúziát és Észak-Azerbajdzsánt, az angolok Afganisztánhoz csatolják Herat vidékét. Britek építik ki a perzsa távíróvonalakat. Megszerzik a bankjegykibocsátás kizárólagos jogát, s a dohánytermékek árusításának monopóliumát. Ez utóbbi olyan elemi felháborodást vált ki a helyi lakosságban, hogy vissza kell vonni – az angolok kárpótlásként azzal vigasztalódnak, hogy megszerzik a dél-iráni vámbevételeket. Brit kézre kerül az olajbányászat is, mindössze húszezer angol fontért. (Irán a világ egyik legnagyobb kőolajtermelője napjainkig – de a legtöbb olajországgal ellentétben nem egyoldalúan „olajfüggő” – sokféle ásványkincse van, és számottevő ipara). Az oroszok Észak-Perzsia vámbevételeit szerzik meg. Végül a két nagyhatalom 1907-ben érdekszférákra osztotta Iránt.

Miután 1896-ban meggyilkolták Naszreddin sahhot, a Kadzsar-dinasztia kiemelkedő alakját, a kevésbé tehetséges Muzaffar ad-Din került a helyére. Ő az a perzsa uralkodó, aki híreinkben szerepel. Uralmát 1907-ben söpri majd el egy alkotmányt követelő mozgalom.

 

-y-n


A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Mini galéria
A perzsa sah A perzsa sah Budapesten A perzsa sah kiseretével Europában A perzsa sah kornyezetében Bagdadban
Cikk-ajánló
Százezeréves csapda Százezeréves csapda
Dél-Kaliforniában, Los Angeles környéken, hatalmas aszfalt-mocsarak...
Merénylet Clemenceau ellen Merénylet Clemenceau ellen
A XX. Század nagy imperialistája, Clemenceau György francia...
A san remo-i díj A san remo-i díj
San Remo ősrégi ligur kikötő, feleúton Genova s Marseille közt. A...
Az SS rémtette
Az SS számos rémtette közül egyre véletlenül derült most fény, egy...
Az antant hadicél-politikájának megváltozása
Az Osztrák-Magyar Monarchia felszámolásának terve 1918-ban jelent meg...
Újabb kisérleti vizsgálatok a halak hallóérzékét illetőleg Újabb kisérleti vizsgálatok a halak hallóérzékét illetőleg
Felfogják-e a halak a hangot, vagy nem? Ezt a kérdést tette Henry B....
Egy millió 200 ezer korona évi fizetés Egy millió 200 ezer korona évi fizetés
A rendes mindennapi életben, a hol szegény körmöczi koronákért folyik...
Genf és a gazdasági lefegyverzés Genf és a gazdasági lefegyverzés
Négy szónok, négy államférfi, kettő közülük két nyugati nagyhatalom...
A magyar alkotmányos élet nagy napja A magyar alkotmányos élet nagy napja
Ötnegyed évig felelős kormányzás nélkül vezették egészen felelőtlen...
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98