Dtum
Login with Facebookk
1901 | Április

Vissza Amerikából

Nagy nyomoruságban érkezett márczius 25-ikén 120 kivándorló Fiuméba. Máramarosmegyéből való rutének, a kik az őszszel keltek utra. Elmentek Brazíliába s most irtózatos nyomorúságban tértek vissza. Többen közülük ott vesztek.

 

A Liguria Americana nevű olasz kivándorló-ügynökség emberei azt igérték, a máramarosiaknak, hogy Argentinában ingyen földet kapnak müvelésre. A máramarosi együgyü emberek lépre mentek.

 

Mikor Braziliába megérkeztek, az ígéret földje helyett a kávéültetvényre vitték őket, hol az éghajlattól és a rettenetes nehéz munkától mindaddig szenvedtek, míg a brasiliai osztrák-magyar konzul meg nem könyörült rajtuk és hazájukba vissza nem szállíttatta őket.

 

Négy ember Braziliában halt meg, nyolcz pedig hazafelé jővet a hajón. A belügyminiszterium intézkedésére a fiumei kormányzóság hazaszállításukról. A kormányzó anyja, Szapáry grófné pénzt és élelmiszereket osztott szét köztük.

 

A szánalomra méltó emberek márczius 27-ikén érkeztek Budapestre, s innen folytatták utjokat haza, a hol mint tanuk beszélhetik el mi vár a kivándorlókra.


Ezeknek az embereknek még az őszszel volt egy kis házacskájuk, egy darabka földjük. Legtöbbjük Tercsi-Patakról való. A kis község 28 családja hit a csábításnak, a mit ott nyomtatás utján terjesztettek.

 

A község lelkésze a templomi szószékről is kérte őket, hogy ne higyjenek. De pénzzé tették, a mit lehetett. A hatóság is hiába lépett közbe. Annyi pénzök volt, hogy az uti költséget megfizethették.

 

Gemuában az olasz ügynökség még mindenféle révén követelt tőlük pénzt. Végre elérkeztek Braziliába, San-Paoló-ba. A kávé-ültetvényekben kaptak munkát, s azért 2 korona 40 fillér napszámot.

 

Csakhogy az élet rendkívüli drága, ebből még élelemre is alig jutott. A munka pedig sulyos volt. Hamar belátták, hogy így lehetetlen megélniök. Még szerencse, hogy kegyelemből visszaküldték őket.

Megosztás:
Szerkeszt?ő kommentár
Kivándorlás
Tatár Anita

A kivándorlásban minden társadalmi osztály részt vett, de a kivándorlók túlnyomó többségét az agrárszegénység tette ki.

 

A kivándorlók túlnyomó többsége nem szándékozott végleg letelepedni az USA-ban. Pénzt akart gyűjteni, hogy hazatérve földet-házat vásárolhasson. Azonban csak mintegy 1/4 részük tért haza, a többiek az I. világháború után lemondtak a hazatelepedésről.

 

Az I. világháború kitöréséig a mo.-i kivándorlók száma megközelítette az 1,8 milliót. Kb. 2/3, részük volt magyar anyanyelvű, a többiek a mo.-i nemzetiségek között oszlottak el. A legnagyobb számú kivándorlás 1890–1910 közé esett és 1905–1907-ben tetőzött.


A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Mini galéria
Amerikába induló kivándorlók a fiumei kikötőben Kivándorlókat fogadó állomás New York-ban
Cikk-ajánló
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
27.378
Politika:
4.183
Gazdaság:
4.597
Kultúra:
3.840
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.354
Bulvár:
5.022
Kincskereső:
436
Páholy:
64
Blog:
230
Összes kép
37.374
Cikkekhez kapcsolódó képek:
37.010
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
4.183
Fórum témák:
187
Fórum hozzászólások:
847
Cikk hozzászólások:
98