Az állatfajok modern kori tömeges kipusztulása a XVIII. században kezdődött, és ebben az időszakban 11 faj halt ki. Ezt a XIX. században újabb 27, a XX. század első 80 évében pedig további 67 faj követte. Közülük néhányat – a tudomány és a természetvédelem fejlődése jóvoltából – viszonylag pontosan is feljegyzett a krónika.

A moa (Dinornis maximus) - Új-Zéland, a fehér ember bejövetele előtt ;
A huja (Heteralocha acutirostris) - Új-Zéland: vadászat;
A madagaszkári strucc (Aepyornis maximus) - kihalt az 1600-as években;
Az őstulok (Bos primigenius) - Eurázsia, +1637: vadászat (újratenyésztették);
A dodó (Raphus cucullatus) - Mauritius, +1685: vadászat és háziállatok ;
Steller tengeri tehene (Rhytina gigas) - Bering-tenger, +1768: vadászat;
A fekete lóantilop (Hippotragus niger leucophaeus) - Dél-Afrika, +1800: vadászat;
Az óriás alka (Pinguinus impennis) - Antarktisz, +1844: tojásgyűjtés;
A Labrador-réce (Camptorhynchus labradorius) - +1875, vadászat;
A kvagga (Equus quagga) - Dél-Afrika, +1878: vadászat;
A tarpán (Equus ferus) - Kelet-Európa, +1879 (házilóból újratenyésztették);
A karolinai papagáj (Conuropsis carolinensis) - USA, +1914: vadászat;
A vándorgalamb (Ectopistes migratorius) - Észak-Amerika, +1914: vadászat.
  

Megmentett állatok:
Az arab bejza (Oryx leucoryx);
Az ázsiai vadló (Equus przewalskii);
A berber oroszlán (Panthera leo leo);
A David-szarvas (Elaphurus davidianus);
Az eurázsiai bölény (Bison bonasus);
A fehérfarkú gnú (Connochaetes gnou);
A hawaii liba vagy nene (Branta sandvicensis);
A kőszáli kecske (Capra ibex);
A zerge (Rupicapra rupicapra ornata);