Montenegró trónörököse, Daniló herczeg a minap Plamenácz Éliás vajda ötvenéves szolgálati jubileuma alkalmával Cettinyében felköszöntőt mondott, a melyben több rendbeli czélzást tett Albániára és Ausztria-Magyarországra. Szerb lapok szószerint közlik a beszédet, a melyből idézzük a következő részeket.

"A fenyegetést, úgymond, melyet bizonyos részről hallunk, számba sem veszszük. Mulatunk rajta, mert a gyülölségnek és a rosz lelkiismeretnek kifejezését látjuk benne.

Ha ismét rosz napok virradnának ránk, akkor a véres hegyek között ismét száz meg száz katonacsapat fog keletkezni, s mi megint ott fogjuk látni fővárosunkat, a hol urunk és parancsolónk lesz.

Ne aggódj vajdám! Ha kis nép vagyunk is, de vitézek vagyunk, s szorgalmasak is vagyunk s a jog ami részünkön van.

Mindenféle hátsó gondolatot tulajdonitottak nekünk Albániára nézve s ezt oly időben, a midőn talán más valaki kinyujtja kezét az országért, abban a hiedelemben, hogy Montenegró valami szőnyeg, a melyen egyszerűen, baj nélkül át lehet menni.

Pedig ha magára maradna is ez a vitéz és szabad gondolkodó nép, akkor is bizonyára fölemelné kezét a szabadság tűzhelye felé, túl a tengeren, a hol még eddig a népeknek minden szent törekvése támasztékot talált…"

Olaszország legtekintélyesebb lapja, a római „Tribuna” a montenegrói trónörökös beszédét nagyon érdekes megjegyzésekkel kisérte, s nagyon örül, hogy a trónörökös jól odamondogatott Ausztria-Magyarországnak. A „Tribuna” ezeket írta:

„Az osztrák lapok egy idő óta állandó hadjáratot folytatnak Montenegró ellen, melynek hitelét és tisztességét a legfeketébb szinekkel mocskolják. De Danile beszéde nemcsak a lapoknak volt válasz, hanem Ausztria-Magyarország fenyegetéseire is."