Dtum
Login with Facebookk
1901 | Január

Miért hanyatlik kerékpársportunk?

Nincs emésztőbb a titkolt fájdalomnál. Valljuk be őszintén, hogy sportunk az utóbbi években hanyatlott. A folyó évben a halálharangot is meghuzta a vén robotos, a Pesti Napló. Korán van még! Jőjjünk tisztába a fogalmakkal. Lehet-e temetni azt, a mi még – legalább nálunk Magyarországon - meg se született?

 

Lehet-e egy jó, czélszerű, könnnyű járműnek a sutba dobásáról beszélni, míg helyette jobbat ki nem találtak? Nem hisszük és azért nem is tartjuk czélszerűtlennek a hanyatlás okáról elmélkedni, sőt hisszük és valljuk, hogy a kerékpározás hanyatlásának megszüntetésére irányuló törekvéseinkkel iparunknak, közgazdaságunknak is használunk. Hisszük és valljuk, hogy ez az akcziónk ifjuságunk elpuhulásának megakadályozására is irányul s ezzel faji fenmaradásunk biztosításának, ha kicsi is de munkás tényezői vagyunk.


A hanyatló kerékpár-sport egyik oka, legyünk őszinték, ama faji tulajdonságunkban leledzik, hogy összetartani nem tudunk, az egyesületi élet nekünk nem szükséglet, hanem csak divat és az egyesületi életnek egy nagy összehozó eszmével: a demokratikus eszméjével még nem barátkoztunk meg.


A légtömlős kerékpárok feltalálása után Magyarországot is elfogta a sport-láz. A kinek különleges szórakozásokra volt pénze bőven, az már csak feltünési viszketegből is, de mindenesetre kerékpározott. Külföldi mintákra gombamódra termettek a kerékpár-egyesületek, de csak divatból. Akkor volt tetőpontján a magyar kerékpár-sport, de akkor ki is adta minden erejét, s ma, mikor a gépek hasonlíthatatlanul olcsóbbak, kerékpár-sportról, a régi értelemben beszélni alig lehet.


Jól is van ez így. Csak üdvözölhetjük azokat, a kik a régi rendszerrel szakítani igyekeznek és nem tartják a kerékpárt divatczikknek, hanem olcsó és könnyű közlekedési eszköznek.


A divatból és a külföldi mintára alakult kerékpár-egyesületeknek az irányító eszméje – nem lévén a kiindulás demokratikus alapra fektetve – tisztán a személyi érdekek kielégítése volt. Hanyatlottak volna azok máskülönben a nélkül is, mert a magyar szereti a komédiát nézni, de hogy maga kiálljon a versenypályára (félig pőrén) magát mutogatni, természete ezt be sem veszi.


Ezért nincsen Magyarországon kerékpár-sport, t. i. az a kerékpár-sport, a melyet sportlapjaink támogattak s a melyet most elsiratnak.


A pályaversenyek visszaélései és pőre lovagjai nagy mértékben hozzájárultak, hogy a nagy közönség elhidegült a kerékpár-egyesületektől.

A hanyatlásnak egyrészről elmondottak az okai. Ezeket értjük. Meg tudjuk magyarázni és a megszüntetésre nézve is megtaláltuk az utat a turistáskodó kerékpározásban. Megtanuljuk, hogy a szent természetimádásban nincsen szükség kiváltságokra és érezzük azt, hogy az elernyedt tüdőnek nem divatból kell az üde levegő. Hanem a hanyatlásnak a legfőbb okait: a hatóságok üldözését és a megadóztatást, kimagyarázni sehogy se tudjuk s nem is tudjuk felfogni.


Korlátozni, üldözni a haladás eszközét, valami botorság. Gondolkozzanak csak a kerékpáradót behozó városok arról, hogy a művelődésnek nem voltak-e mindig főkellékei a közlekedési eszközök? Gondolkozzanak csak arról, hogy a kerékpárokra, mint közlekedési eszközre, a kivetett adóval, vajjon nem tettek-e a müvelődés, a haladás, a közgazdaság és ipar egyik tényezőjére a kolonczot.


Az állam az idegen forgalom és turistaság emelésére áldozatot hoz, a vasutakon kedvezményeket ad, ugyanezt teszik a fürdők, szállók ellenben városok melyek jobban rá vannak utalva az idegenforgalomra, üldözik, megadóztatják azt, kit utazási vágya deficzites területükre vitt.


A lapok és törvényhozók a szükölködők felsegélyezésére közmunkát sürgetnek. Félig megsüketültünk az iparpártolási eszmék hangoztatásától. És mit csinálnak a városok? A kerékpárosok üldözésével és megadóztatásával a szépen fejlődésnek indult kerékpár-javító ipart gyökerében támadják meg és kiveszik sok ember szájából a kenyeret.

 

Hogy is van, tanú rá az Első Magyar Fegyvergyár, mely kénytelen volt az adó behozatala után kerékpárgyártási üzemét azonnal beszüntetni.

A vidéki javítással foglalkozó műhelyek, melyek a nagyobbodó forgalom szülte szükségből az összeállítás munkájához is hozzáfogtak, zománczolásra és nickelezésre is már - nagy áldozatok árán – berendezkedtek, kénytelenek most rendre beadni a kulcsot.


Érdekes iparpártolási akczió! Még érdekesebb az, hogy kerékpáradó behozatalának indítványozói azok valának , kik most nagyhangú iparpártolási frázisokat dobálnak a közönség közé.
Ez a magyar kerékpárosságnak igazi képe, története. A rohamos hanyatlásnak utját állandó, alakult meg az Erdélyi Kárpát-Egylet kerékpáros osztálya, mely nem divathóbortból, hanem nemesebb alapon, demokratikus eszméktől áthatottan, minden arravaló polgár egyesült erejével óhajtja a kerékpár-sportot az őt megillető helyre juttatni.


Nem embert mutogatni, hanem látni akarunk s megösmertetni Erdély természeti szépségeit. Lehet tehát fénytelen a mult, sivár a jelen és bizonytalan a jövő, de csüggedni nem fogunk, hanem hisszük és valljuk, hogy a test edzésére, a mozgásra és levegőre szükség van és az eddig elmulásról beszélni sem akarunk, míg a kerékpárnál jobb eszközt fel nem találnak.
Hisszük és hirdetjük, hogy egy jó kerékpáros kirándulás többet használ az egészségnek, mint az egész városi tanács, vagy az egész orvosi fakultás tudománya.

<<
<
1
2
>
>>
Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Mini galéria
Kerékpáros az erdőben A kerékpár szerelése
Cikk-ajánló
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
27.378
Politika:
4.183
Gazdaság:
4.597
Kultúra:
3.840
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.354
Bulvár:
5.022
Kincskereső:
436
Páholy:
64
Blog:
230
Összes kép
37.374
Cikkekhez kapcsolódó képek:
37.010
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
4.183
Fórum témák:
187
Fórum hozzászólások:
847
Cikk hozzászólások:
98