Dtum
Login with Facebookk
1901 | Január

Miért hanyatlik kerékpársportunk?

Nincs emésztőbb a titkolt fájdalomnál. Valljuk be őszintén, hogy sportunk az utóbbi években hanyatlott. A folyó évben a halálharangot is meghuzta a vén robotos, a Pesti Napló. Korán van még! Jőjjünk tisztába a fogalmakkal. Lehet-e temetni azt, a mi még – legalább nálunk Magyarországon - meg se született?

 

Lehet-e egy jó, czélszerű, könnnyű járműnek a sutba dobásáról beszélni, míg helyette jobbat ki nem találtak? Nem hisszük és azért nem is tartjuk czélszerűtlennek a hanyatlás okáról elmélkedni, sőt hisszük és valljuk, hogy a kerékpározás hanyatlásának megszüntetésére irányuló törekvéseinkkel iparunknak, közgazdaságunknak is használunk. Hisszük és valljuk, hogy ez az akcziónk ifjuságunk elpuhulásának megakadályozására is irányul s ezzel faji fenmaradásunk biztosításának, ha kicsi is de munkás tényezői vagyunk.


A hanyatló kerékpár-sport egyik oka, legyünk őszinték, ama faji tulajdonságunkban leledzik, hogy összetartani nem tudunk, az egyesületi élet nekünk nem szükséglet, hanem csak divat és az egyesületi életnek egy nagy összehozó eszmével: a demokratikus eszméjével még nem barátkoztunk meg.


A légtömlős kerékpárok feltalálása után Magyarországot is elfogta a sport-láz. A kinek különleges szórakozásokra volt pénze bőven, az már csak feltünési viszketegből is, de mindenesetre kerékpározott. Külföldi mintákra gombamódra termettek a kerékpár-egyesületek, de csak divatból. Akkor volt tetőpontján a magyar kerékpár-sport, de akkor ki is adta minden erejét, s ma, mikor a gépek hasonlíthatatlanul olcsóbbak, kerékpár-sportról, a régi értelemben beszélni alig lehet.


Jól is van ez így. Csak üdvözölhetjük azokat, a kik a régi rendszerrel szakítani igyekeznek és nem tartják a kerékpárt divatczikknek, hanem olcsó és könnyű közlekedési eszköznek.


A divatból és a külföldi mintára alakult kerékpár-egyesületeknek az irányító eszméje – nem lévén a kiindulás demokratikus alapra fektetve – tisztán a személyi érdekek kielégítése volt. Hanyatlottak volna azok máskülönben a nélkül is, mert a magyar szereti a komédiát nézni, de hogy maga kiálljon a versenypályára (félig pőrén) magát mutogatni, természete ezt be sem veszi.


Ezért nincsen Magyarországon kerékpár-sport, t. i. az a kerékpár-sport, a melyet sportlapjaink támogattak s a melyet most elsiratnak.


A pályaversenyek visszaélései és pőre lovagjai nagy mértékben hozzájárultak, hogy a nagy közönség elhidegült a kerékpár-egyesületektől.

A hanyatlásnak egyrészről elmondottak az okai. Ezeket értjük. Meg tudjuk magyarázni és a megszüntetésre nézve is megtaláltuk az utat a turistáskodó kerékpározásban. Megtanuljuk, hogy a szent természetimádásban nincsen szükség kiváltságokra és érezzük azt, hogy az elernyedt tüdőnek nem divatból kell az üde levegő. Hanem a hanyatlásnak a legfőbb okait: a hatóságok üldözését és a megadóztatást, kimagyarázni sehogy se tudjuk s nem is tudjuk felfogni.


Korlátozni, üldözni a haladás eszközét, valami botorság. Gondolkozzanak csak a kerékpáradót behozó városok arról, hogy a művelődésnek nem voltak-e mindig főkellékei a közlekedési eszközök? Gondolkozzanak csak arról, hogy a kerékpárokra, mint közlekedési eszközre, a kivetett adóval, vajjon nem tettek-e a müvelődés, a haladás, a közgazdaság és ipar egyik tényezőjére a kolonczot.


Az állam az idegen forgalom és turistaság emelésére áldozatot hoz, a vasutakon kedvezményeket ad, ugyanezt teszik a fürdők, szállók ellenben városok melyek jobban rá vannak utalva az idegenforgalomra, üldözik, megadóztatják azt, kit utazási vágya deficzites területükre vitt.


A lapok és törvényhozók a szükölködők felsegélyezésére közmunkát sürgetnek. Félig megsüketültünk az iparpártolási eszmék hangoztatásától. És mit csinálnak a városok? A kerékpárosok üldözésével és megadóztatásával a szépen fejlődésnek indult kerékpár-javító ipart gyökerében támadják meg és kiveszik sok ember szájából a kenyeret.

 

Hogy is van, tanú rá az Első Magyar Fegyvergyár, mely kénytelen volt az adó behozatala után kerékpárgyártási üzemét azonnal beszüntetni.

A vidéki javítással foglalkozó műhelyek, melyek a nagyobbodó forgalom szülte szükségből az összeállítás munkájához is hozzáfogtak, zománczolásra és nickelezésre is már - nagy áldozatok árán – berendezkedtek, kénytelenek most rendre beadni a kulcsot.


Érdekes iparpártolási akczió! Még érdekesebb az, hogy kerékpáradó behozatalának indítványozói azok valának , kik most nagyhangú iparpártolási frázisokat dobálnak a közönség közé.
Ez a magyar kerékpárosságnak igazi képe, története. A rohamos hanyatlásnak utját állandó, alakult meg az Erdélyi Kárpát-Egylet kerékpáros osztálya, mely nem divathóbortból, hanem nemesebb alapon, demokratikus eszméktől áthatottan, minden arravaló polgár egyesült erejével óhajtja a kerékpár-sportot az őt megillető helyre juttatni.


Nem embert mutogatni, hanem látni akarunk s megösmertetni Erdély természeti szépségeit. Lehet tehát fénytelen a mult, sivár a jelen és bizonytalan a jövő, de csüggedni nem fogunk, hanem hisszük és valljuk, hogy a test edzésére, a mozgásra és levegőre szükség van és az eddig elmulásról beszélni sem akarunk, míg a kerékpárnál jobb eszközt fel nem találnak.
Hisszük és hirdetjük, hogy egy jó kerékpáros kirándulás többet használ az egészségnek, mint az egész városi tanács, vagy az egész orvosi fakultás tudománya.

<<
<
1
2
>
>>
Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Mini galéria
Kerékpáros az erdőben A kerékpár szerelése
Cikk-ajánló
Tallián Béla irányt mutat Tallián Béla irányt mutat
Tallián Béla földmivelésügyi miniszter beszédében első sorban az...
Kalászosokból közepesnél jobb termés várható Kalászosokból közepesnél jobb termés várható
Mindennél jobban érdekli most az ország lakosait az immár folyamatban...
Merénylet a spanyol király ellen Merénylet a spanyol király ellen
Alfonzo spanyol király ellen, mint jelentették, a kastély parkjában...
A balti hajóhad nem bir Ázsiába menni A balti hajóhad nem bir Ázsiába menni
A szakemberek általában kétkednek abban, hogy az ú. n. balti flotta...
Az orosz vörös hadsereg charkowi ünnepe Az orosz vörös hadsereg charkowi ünnepe
Az orosz vörös hadsereg alapításának évfordulóját nagy lelkesedéssel...
Hogyan történt a fegyverszüneti szerződés aláirása Hogyan történt a fegyverszüneti szerződés aláirása
Egy résztvevő a Német Távirat Irodának a következőképpen irta le a...
A budai Vigadó A budai Vigadó
Budapest főváros társadalmi életének új és díszes szórakozó helye a...
„Gonddal van tele a handlé batyuja” „Gonddal van tele a handlé batyuja”
Egy Teleki-téri kis vendéglőben tartották közgyülésüket vasárnap...
Országos kongresszust hívnak össze a háztulajdonosok Országos kongresszust hívnak össze a háztulajdonosok
Köztudomásu, hogy november elsejére a lakók ujabb drágulásra...
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98