Dtum
Login with Facebookk
1901 | November

A romániai zsidók kivándorlása

Romániából egyre tart a zsidók kivándorlása, s a kivándorlók legnagyobb része először is Magyarországot érinti. Ily teljesen vagyon nélkülieknek az országban tartózkodása vagy megtelepedése azonban államrendőri, és közgazdasági szempontból káros lévén, ennélfogva a belügyminisztérium intézkedett, hogy azoknak az országban való tartózkodása vagy letelepülése meggátoltassék.

 

A kivándorlók elegendő utiköltséggel sem rendelkeztek s e miatt a Magyarországon fekvő államokból nagy számban visszautasitották őket, miből a magyar kincstárra indokolatlan kiadások hárultak. Most a belügyminiszter elrendelte, hogy csak oly romániai kivándorlókat bocsássanak át a határon átutazásra, kik az utiköltségekre, ha tiz éven felüliek, legalább 400 korona, ha két-tiz évesek, legalább 200 korona összeget képesek kimutatni, vagy valamely szállítási vállalat által kiállított oly utijegygyel birnak, mely rendeltetési helyükig az összes utazási, ellátási, esetleg gyógyitási és temetési költségek fedezését biztosítja.

Megosztás:
Szerkeszt?ő kommentár
Zsidók a századfordulón
Lóczy István

Közép-Európa egy részén a zsidóság számára kedvező folyamatok zajlottak a 19. században.
A német és az osztrák törvények az 1860-as években befogadták a zsidóságot a polgárok
közé. Magyarországon az évszázad utolsó harmadára-negyedére teljes állampolgári
jogegyenlőséget kaptak, és az állam nem korlátozta gazdasági aktivitásukat sem. Azt, hogy a
társadalom egy része antiszemita, jelezte többek között az európai hírre szert tett tiszaeszlári
per is, de az állami politika ebben nem vett részt. Törekedett ugyan a zsidóság – és minden
más kisebbség – asszimilálására, de nem alkalmazott korlátozásokat vagy erőszakot. Ennek
megfelelően Magyarországon is gazdag városi közösségek fejlődtek ki, részvételük igen
jelentős volt a pénzügyekben és egyes fontos iparágakban is. Fontos szerepet játszottak a
városok kulturális életében is. A zsidóság azonban nem csak gazdagokból állt, megtalálhatók
voltak minden társadalmi rétegben.

Romániában sokkal kedvezőtlenebb volt a helyzet. Az újonnan megalakult állam egyik
legfontosabb célja a nemzetté válás volt, ami nem vált javára semmilyen kisebbségnek sem.
1866-ban az egyesült Moldva és Havasalföld alkotmánya leszögezte, hogy csak a
keresztények rendelkezhetnek állampolgári jogokkal. Hogy ennek alapvető célja nem
feltétlenül a zsidók jogfosztása volt, azt könnyen beláthatjuk ugyan, ha arra gondolunk, hogy
Romániának főként a török birodalommal szemben kellett biztosítania a függetlenségét, de
ettől még a zsidók (is) jogfosztottak maradtak.

1878-ban a berlini kongresszus nyomására Romániának meg kellett változtatnia ezt a
passzust, de még így is csak arra vállalt kötelezettséget, hogy a zsidók egyénileg kérhetik az
állampolgárságot. A mindenható nagyhatalmaknak így már megfelelt az alkotmány, a zsidók
pedig kérték és kérték az állampolgárságot – és meg is kapták, összesen körülbelül 3500
esetben, 1902-ig. Természetesen a zsidóság Romániában is különböző társadalmi és vagyoni
helyzetű csoportokat jelentett, a nagyvárosok vagyonosabb rétegei mellett nagy számban
voltak közöttük szegények is: gyári munkások, vagy a havasalföldi meg a moldvai falvak
boltosai, akik sokszor ugyanúgy éheztek, ahogyan vevőik.

A zsidók kivándorlását Romániából – és más keleti területekről – tehát több tényező is
ösztönözte. A szegényebb kivándorlók sorsa azonban még akkor is bizonytalan volt, ha az
európai zsidó közösségektől kaptak is némi támogatást.


A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Mini galéria
I. Károly román király.  I. Károly román király
Cikk-ajánló
Hirdetmények a papírkorona-bankjegyek kivonásáról Hirdetmények a papírkorona-bankjegyek kivonásáról
A Magyar Nemzeti Bank hirdetményt bocsát közzé, amely szerint a...
Szövetségi dolgok Szövetségi dolgok
Élénk vita tárgyát képezi sportkörökben MASz. athletikai...
Hitler nem mond le a Saar-vidékről Hitler nem mond le a Saar-vidékről
A Saar-ünnepségen, amelyet a niederwaldi emlékműnél rendeztek, a...
A százesztendős elektromótor-Jedlik Ányos emlékezetére A százesztendős elektromótor-Jedlik Ányos emlékezetére
Napjainkban van 100 esztendeje annak, hogy a győri bencés-gimnázium...
A Wiener Athletik-Sport-Club viadala A Wiener Athletik-Sport-Club viadala
Az osztrák atlétikának egész programmját kiforgatták az idén...
Füst Milán huszonöt éve Füst Milán huszonöt éve
Füst Milán huszonöt éve dolgozik, ír, alkot. Ezt ünnepeljük. Az...
Nemzetközi ping-pong verseny Berlinben Nemzetközi ping-pong verseny Berlinben
Márczius 29, 30 és 31-én rendezte a „Sport-Club 1905....
Kihaló népfaj Kihaló népfaj
A veddák Ceylon őslakói. Harczos, hatalmas nemzet volt valaha,...
Uj pamutárugyár Aradon Uj pamutárugyár Aradon
Hungária aradi pamutárugyár rt. céggel alakul Aradon az az uj...
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98