Dtum
Login with Facebookk
1901 | November

A romániai zsidók kivándorlása

Romániából egyre tart a zsidók kivándorlása, s a kivándorlók legnagyobb része először is Magyarországot érinti. Ily teljesen vagyon nélkülieknek az országban tartózkodása vagy megtelepedése azonban államrendőri, és közgazdasági szempontból káros lévén, ennélfogva a belügyminisztérium intézkedett, hogy azoknak az országban való tartózkodása vagy letelepülése meggátoltassék.

 

A kivándorlók elegendő utiköltséggel sem rendelkeztek s e miatt a Magyarországon fekvő államokból nagy számban visszautasitották őket, miből a magyar kincstárra indokolatlan kiadások hárultak. Most a belügyminiszter elrendelte, hogy csak oly romániai kivándorlókat bocsássanak át a határon átutazásra, kik az utiköltségekre, ha tiz éven felüliek, legalább 400 korona, ha két-tiz évesek, legalább 200 korona összeget képesek kimutatni, vagy valamely szállítási vállalat által kiállított oly utijegygyel birnak, mely rendeltetési helyükig az összes utazási, ellátási, esetleg gyógyitási és temetési költségek fedezését biztosítja.

Megosztás:
Szerkeszt?ő kommentár
Zsidók a századfordulón
Lóczy István

Közép-Európa egy részén a zsidóság számára kedvező folyamatok zajlottak a 19. században.
A német és az osztrák törvények az 1860-as években befogadták a zsidóságot a polgárok
közé. Magyarországon az évszázad utolsó harmadára-negyedére teljes állampolgári
jogegyenlőséget kaptak, és az állam nem korlátozta gazdasági aktivitásukat sem. Azt, hogy a
társadalom egy része antiszemita, jelezte többek között az európai hírre szert tett tiszaeszlári
per is, de az állami politika ebben nem vett részt. Törekedett ugyan a zsidóság – és minden
más kisebbség – asszimilálására, de nem alkalmazott korlátozásokat vagy erőszakot. Ennek
megfelelően Magyarországon is gazdag városi közösségek fejlődtek ki, részvételük igen
jelentős volt a pénzügyekben és egyes fontos iparágakban is. Fontos szerepet játszottak a
városok kulturális életében is. A zsidóság azonban nem csak gazdagokból állt, megtalálhatók
voltak minden társadalmi rétegben.

Romániában sokkal kedvezőtlenebb volt a helyzet. Az újonnan megalakult állam egyik
legfontosabb célja a nemzetté válás volt, ami nem vált javára semmilyen kisebbségnek sem.
1866-ban az egyesült Moldva és Havasalföld alkotmánya leszögezte, hogy csak a
keresztények rendelkezhetnek állampolgári jogokkal. Hogy ennek alapvető célja nem
feltétlenül a zsidók jogfosztása volt, azt könnyen beláthatjuk ugyan, ha arra gondolunk, hogy
Romániának főként a török birodalommal szemben kellett biztosítania a függetlenségét, de
ettől még a zsidók (is) jogfosztottak maradtak.

1878-ban a berlini kongresszus nyomására Romániának meg kellett változtatnia ezt a
passzust, de még így is csak arra vállalt kötelezettséget, hogy a zsidók egyénileg kérhetik az
állampolgárságot. A mindenható nagyhatalmaknak így már megfelelt az alkotmány, a zsidók
pedig kérték és kérték az állampolgárságot – és meg is kapták, összesen körülbelül 3500
esetben, 1902-ig. Természetesen a zsidóság Romániában is különböző társadalmi és vagyoni
helyzetű csoportokat jelentett, a nagyvárosok vagyonosabb rétegei mellett nagy számban
voltak közöttük szegények is: gyári munkások, vagy a havasalföldi meg a moldvai falvak
boltosai, akik sokszor ugyanúgy éheztek, ahogyan vevőik.

A zsidók kivándorlását Romániából – és más keleti területekről – tehát több tényező is
ösztönözte. A szegényebb kivándorlók sorsa azonban még akkor is bizonytalan volt, ha az
európai zsidó közösségektől kaptak is némi támogatást.


A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Mini galéria
I. Károly román király.  I. Károly román király
Cikk-ajánló
A kvóta-bizottságok megegyezése A kvóta-bizottságok megegyezése
A politikai helyzet képéhez érdekes vonást nyújt az osztrák...
A Budapest-Siófok távverseny A Budapest-Siófok távverseny
A start. A hajnali órákban kezdődött a gyülekezés a fehérvári-úti...
Az egri földrengés Az egri földrengés
1925. januárius 31-én a Bükkhegység alján erős földrengés volt,...
Az aktatolvajok kézrekerítését reméli a rendőrség Az aktatolvajok kézrekerítését reméli a rendőrség
A Reviczky- és Koháry utcai bombamerényletek hét gyanusitottjának az...
Polónyi Dezső válasza Gömbös Gyulának Polónyi Dezső válasza Gömbös Gyulának
A fajvédők, ugy látszik, Andrássy Gyula gróf legitimista...
Gróf Bethlen újból nyilatkozik a magyar-román kibékülésről Gróf Bethlen újból nyilatkozik a magyar-román kibékülésről
Amióta gróf Bethlen István karácsonyi és húsvéti cikkei a...
MTK – FTC 2:1 (1:0) MTK – FTC 2:1 (1:0)
Az áldott májusi eső ellene esküdött a nagy izgalommal várt...
Nemzetközi mérkőzés: MTK – Simeringer SC 5:2 (2:1) Nemzetközi mérkőzés: MTK – Simeringer SC 5:2 (2:1)
Hungária-ut. 3000 néző. Bíró: Schuberth M. Ferenc. Meg kell...
Furfangos koldusfiu Furfangos koldusfiu
Egy newyorki rajzoló vetette papirosra ezt a képet, mely igen...
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98