A béke-alkudozások soká tartottak a boer vezérek közt, hogy mibe nyugodhatnak bele. Április 12-én Angliában már az a hir terjedt el, hogy a békét megkötötték. Ezért több angol városban lakomát rendeztek, de a hir nagyon korai volt. Tudják, hogy a király türelmetlen. A boerok jól állnak a harcztéren. Az afrikai tél is közeledik. Még 40 millió font sterling költséget kell kérni a kormánynak s minden eshetőségre segitő erőt küldeni.

Kronstadt nem volt alkalmas arra, hogy a boer vezérek ott könnyen érintkezhessenek, tehát Klerksdorpba mentek, a hová április 8-án érkeztek. A taranszváli köztársaságot Schalk-Burger alelnök, Reitz, Ceogh, Jakob, Faulemdon, továbbá Botha, Delarey és Mayer Lukács tábornokok, Oranje államot pedig Steyn, Herzog, Olivier és három volt miniszter képviseli. Oranje állam katonai képviselője Dewett tábornok.
Az angol kormány a boer államok függetlenségét elismerni nem hajlandó. De – hir szerint – kész bizonyos idő mulva, ha a rend helyre áll, önkormányzatot adni, s a boer foglyokat is bizonyos idő mulva haza bocsátani. A fokföldi lázadók kegyelmet kapnának. Az elpusztult tanyák és házak és házak fölépitésére a boeroknak előlegeket engedélyeznének.

A boerok békeföltételei
Állitólag a boerok hajlandók lemondani a függetlenségről és angol felső hatóság alá helyezkedni a külügyi dolgokban, de az angol zászlót állami jel gyanánt nem fogadják el. A dél-afrikai gyarmatok (Fokföld, Natál, Transzvál, Oranje) szövetségét kivánják angol védnökség alatt, mint ez Ausztráliában van. Ez a szövetség szabadon választaná parlamentjét s az összes dél-afrikai államokat Anglia által kinevezett kormányzó igazgatná, a ki bizonyos jogokkal ruháztatnék föl.

A béke-alkudozások haladása
A boer megbizottak Klerksdorpból április 12-ikén Pretoriába érkeztek, a mi azt jelenti, hogy a boer vezérek egymás közt megállapodtak a föltételekben. Az ujabb hirek szerint a békekötéshez a remények nagyobbodnak.