Dtum
Login with Facebookk
1902 | Február

Japáni színészek

Sajátságos és a maga nemében érdekes szinházi különlegességben van most a budapesti közönségnek része az Uránia szinházban. Egy japáni szintársulat játszik benne japáni drámákat, a miénktől teljesen elütő mivelődés termékeit, olyan művészi eszközökkel, melyek nekünk teljesen idegenszerűek. Az előadások február 22-ikén kezdődnek.


A társulat megjárta már Európa legtöbb fővárosát s mindenütt érdeklődésre talált. Az 1900-iki párisi világkiállításon tünt fel s nemcsak idegenszerűségével, hanem a játékban feltünő s minden idegenszerűség mellett is érvényesülő ritka művészetével is.

 

Főszereplőjét, Szada Yakko-t mint első rendű nagy művésznőt dicsérték, a kik akkor látták, a ki európai mértékkel mérve is igazi művészi tehetség s nagy hatást tud, különösen játékának realizmusával, elérni.


Szada Yakko az első nő, a ki japáni szinpadon szerepelt. A japáni szinészet, mint maga a japáni mivelődés is, nagyon régi már, de a legújabb időkig a nők ki voltak zárva gyakorlatából s a női szerepeket is, mint az ókori görög és római szinpadon, férfiak játszották.

 

Nem lévén e tekintetben elődei, Szada Yakkónak önmagából kellett művészetének eszközeit kialakitania s e tekintetben az úttörők közé kell sorozni. Egyuttal ő alakította az első japáni társulatot, mely európai szinpadokon is bemutatta művészetét; eddigelé legfeljebb ha czirkuszokban láttak japáni bohóczokat, erőművészeket, a keleti szigetország komoly művészete teljesen ismeretlen volt.


Szada Yakko kicsiny, sovány, fekete asszony; a feje aránylag nagynak tünik fel, szintúgy nagyok a kezei is. A szinpadon teljesen fehérre és pirosra festett arczának sajátságos merevsége az első pillanatban szinte ijesztő, különben is ferde állású japáni mandolaszemei a festés által még ferdébbnek látszanak, szája édeskés kerekre van csucsoritva, hogy hosszú fogai kilátszassanak. Igy jelen meg a szinpadon, egy sereg groteszk külsejű szinész kiséretében, a kiknek arcza úgy van festve, hogy akár álarcznak is lehetne nézni.


Már a külsejük is különös hatást tesz a nézőre, szokatlanságánál fogva is. Ép oly idegenszerű az is, a mit játszanak. A japáni komoly dráma, a mi fogalmaink szerint, véres kegyetlenségek halmaza. A középkor borzalmai jutnak eszünkbe láttára: szörnyű viadalok, kegyetlen öldöklések, bősz gyilkosságok.


Az egyik darab példáúl, melynek czime „A gésa és a lovag”, arról szól, hogy egy gésa (afféle japáni „Kaméliás hölgy”) bújában lovagja hűtlensége miatt egy véres verekedésbe keveredik s ott megölik. A másik dráma Japán történetéből, a tizennegyedik századból veszi tárgyát.


Mindezeket a dolgokat szinte hihetetlen realizmussal játszszák. Különösen a halálkint, a végső vonaglást adják úgy, minden részletében, legapróbb jelenségeiben a valósághoz híven, a maga teljes borzalmasságában. Ezt látni, különösen eleinte, hátborzongató dolog, de hogy művészettel s a megfigyelés rendkívüli hűségével van megcsinálva, az kétségtelen.


Európai útjukban a közönség kedvéért egy európai darabot is vettek fel műsorukba: Shakspeare „Velenczei kalmár”-ának hires nagy törvényszéki jelenetét. A jelenetet természetesen lényegesen átdolgozták számukra; a japáni ruhájú és külsejű alakokban nehezen ismer rá az ember Shakespeare alakjaira, de a játékban – bár idegenszerű – kétségkívül igen magas fokú realisztikus művészet nyilvánúl.


A japáni szinészek játéka nem olyan természetű, hogy valami hatást lehetne tőle várni az európai művészet fejlődésére. A felfogás és az izlés egész világa választja el ezt a kettőt egymástól.

 

Azért mégis nem csupán a kuriózum kedvéért érdekes Szada Yakko és társulata, érdekesnek kell találnunk őket, mint a mienkkel ugyan ellentétben álló, de bizonyos irányban rendkivüli fejlettségű művészet képviselőit is, a kik a maguk nemében nagy dolgokat csinálnak s nagy hatást tudnak elérni. Mutatja ezt az az érdeklődés is, melyet eddigi körútjukon Európaszerte keltettek.

<<
<
1
2
>
>>
Megosztás:
Szerkeszt?ő kommentár
Japáni dráma
Szabó Ágnes

A korán kifejlődött japán feudalizmus ősi shinto és a kontinensről érkező buddhista vallás egyaránt kedvezett a különböző művészetek fejlődésének, a különböző költői műfajok is kibontakoztak, de szoros értelemben vett drámairodalom nagyon sokáig nem alakult ki.


A vallásos szertartások egyik - másika táncjátékká, pantomimmé világiasodott, a vásárokon és mulatóhelyeken megjelent az álarcos alakoskodó bohócféle is, csak éppen az a konfliktusbonyolító dialógusokon át haladó cselekményes játék maradt ismeretlen, amelyet drámának nevezhetünk.

 

Csak a XIV. században született meg az addig szöveg nélküli táncjáték és az addig drámai cselekmény nélküli, de jelmezes énekmondás összekapcsolásából a nogaku-játék, amelyet később lerövidítve no-játéknak nevezzük (A japán szó készséget, ügyességet jelent).

 

Ez már dráma. A jelmezes színészek stilizált mozdulatokkal énekelve, zenekíséret mellett mondják szerepeiket. Rendszerint rövid, fordulatos cselekményt játszottak. Dialógusaiknak olykor karének is kíséri a no-játékban. Színpada előreugró építmény, amelyet a nézők három oldalról ülnek körül, a zenekarok és az énekkórus az emelvény bal oldalán helyezkedik el.

 

A háttérben mindig valamilyen selyemre festett fa látható. A szereplők álarcot viselnek. Minden darab hajdan volt hősöket idéz föl hasonló szerkezettel: megérkezik egy vándor. Találkozik a helybeliekkel, akik fölidéznek a hely szelleme segítségével egy régi mondát. (Nehéz nem észrevenni Beckett Godot-ra várva című drámájával való formai hasonlóságot.)


A no-játék már színház és dráma. Végleges formáját esztétikai elveit a híres színész, Kanami nyomán fia, Zeami mester (színész, drámaíró) rögzítette a XIV-XV. század fordulóján titkos hagyatékként örökítve családjára. Zeami mester szerint a "színész a dolgok mögé lát" és láttat. Ezt segíti a végtelen lassúság is, melynek külön esztétikai értéket biztosítanak.


Később alakult ki, de sokkal ismertebbé vált a kabuki. Fő célja, hogy szórakoztasson és szép legyen. Ezért eszközei a színpadképek, jelmezek és a kellékek - sokkal látványosabbak, mint az életben. Teljesen alárendeli a realizmust a formai szépségnek.

 

Ennek a színháznak a megteremtője O Kuni, akiről nehéz lenne megmondani, hogy papnő vagy kéjnő volt-e. O Kuni fekete papi talárba öltözött, és nyakába kis gongot akasztott. Ezt ütögetve olyan dalokat énekelt, amelyek tele voltak tűzdelve könyörgésekkel.

 

Eleinte csak nők léptek fel, de ezt később betiltották, mert úgy vélték, hogy hatása ( a nézők beleszerettek az előadókba ) káros a közerkölcsre. Szerepét a fiú-kabuki vette át, de hasonló okok miatt azt is hamarosan betiltották, s végül már csak abban az esetben engedélyezték, ha fejük tetejéig kiborotvált felnőtt férfiak játszottak.

 

A japán színházi hagyományok termékenyítőleg hatottak Európa és Amerika színházművészetére is. Olyan meghatározó egyéniségek tanultak tőlük, mint Jean-Luis Barrault, Peter Brook, Jerzy Grotowski, Samuel Beckett


A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Mini galéria
Szada Yakko egyik szerepében Szada Yacco Japán színész női jelmezben
Cikk-ajánló
A helyes takarékosság néhány példája A helyes takarékosság néhány példája
Takarékosság legyen a gazda jelszava és ezt juttassa is kifejezésre...
Magyarország 1921. évi tőrvívó bajnoksága Magyarország 1921. évi tőrvívó bajnoksága
A magyar vívósport legnagyobb eseménye, a bajnokság ezen a héten a...
A mi karácsonyunk A mi karácsonyunk
A szeretet születésének magasztos ünnepén megelégedéssel és...
Friss víz – Jó egészség 2. Friss víz – Jó egészség 2.
A jó ivóvíz szagtalan és átlátszó. Ha mégis van szaga, az valamely...
Spanyolországnak trónörököse született Spanyolországnak trónörököse született
Május 10-én délelőtt Viktória spanyol királynénak fiúgyermeke...
A királyság hívei döntő győzelmet arattak a görög választáson A királyság hívei döntő győzelmet arattak a görög...
Vasárnap képviselőválasztások voltak. Görögországban, amelyek a...
Jeruzsálemet karácsonyra
Lloyd George brit miniszterelnök azt az utasítást adta Allenby...
Empire State Building nevű felhőkarcoló Empire State Building nevű felhőkarcoló
New-Yorkban látható a világ új csodája, az Empire State Building nevű...
Betörők az éjszakában Betörők az éjszakában
Valóságos Nick-Karter-fejezet játszódott le a minap egy sötét,...
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98