Roskovics rendkívüli munkát végzett a kecskeméti nagytemplom kifestésével. Alapkoncepciójában nagyon érdekes dolog, hogy figuráiban nem az antikvitást modellezte, hanem az itt élő nép arcai, alakjai költői módon épülnek be a falképek „ábrázoló szövetébe”.

Több tájrészleten érződik a Kecskemét környéki táj szépséges világa. A virágzó gyümölcsfa, a szelíd, lankás, buckás táj, az Alföld jellegzetes flórája. Amikor Lotz Károly Kecskeméten járt, igen nagy elismeréssel szólt falképekről.

Egyértelmű volt Lotz számára, hogy az általa alapított falfestészeti nagydíjat Roskovics fogja megkapni kecskeméti falképeiért. Amikor megtudta a döntést, Roskovics levélben köszönte meg a város vezetőinek a díjat. „Nagy örömömre van, hogy Kecskemét derék magyar népe megért engem: mert kell, hogy Isten imádása és a hazaszeretet egy szívből fakadjon, egy oltáron együtt ápoltassék” A májusi fölszentelést Gróf Csáky Károly váci püspökre bízták.