Az osztrák képviselőház február 19-iki ülésében a katonai javaslatok tárgyalásánál a legnagyobb seznvedélylyel fordult Magyarország ellen.
Schreiter: a magyar országgyűlésen Ausztria ellen intézett támadásokról beszél és azt tartja, hogy ideje volna végre, hogy Ausztriát szabaditsák fel a magyar befolyás alól. A legfőbb ideje, hogy szembe szálljunk a magyar betyároknak, a hunnok és avarok utódainak féktelenkedéseivel.

Lueger Károly, Bécs város polgármester, egész vádbeszédet mond Magyarország ellen.
Kesergett, hogy Magyarországon német hazafiakat elitéltek (a német izgató szerkesztőket értette) még pedig sulyos büntetések mellett, bár semmi mást nem vétettek, mint hogy német anyanyelvük mellett helytállottak. A szlávoknak sem folyik jobban a dolguk Magyarországon, mint a németeknek. Valamennyiünknek össze kellene tartani, tehát akár németek, csehek vagy lengyelek vagyunk. Mi mindnyájan a hadseregben osztrákok vagyunk. (Élénk tetszés és taps.)

Ha önök olvassák, miképen gyalázzák Magyarországon a mi hadseregünket, miképen gyalázzák ott Ausztria lobogóját, hogyan követelik a zászlók és jelvények megváltoztatását csupán azért, hogy minden hadnagy is tudatában legyen annak, hogy ő elsősorban magyar, vagy helyesebben zsidó-magyar és hogy a többiek csak türt emberek; ugy kötelesség gondoskodni arról, hogy itt ebben a házban ily törekvésekkel a leghatározottabban szembeszélljunk. Hadseregünknek nem szabad egyoldalu magyarrá válnia. Hadseregünknek meg kell maradnia közösnek, a császár hadseregének, a mi eddig volt.