A budai Krisztinaváros kies vidékén minden fővárosi ismeri azt a szokatlan alaku kupolás nagy épületet, mely a Naphegy dombos oldaláról messzire el látszik, a napfénytől csillogó üvegoldalaival. Ez volt Fadrusz műterme. Itt élt és dolgozott. A csöndes városrészben kevesen ismerték az erős termetű férfit, a ki ha levette kalapját, hatalmas boltozatú homlokával, gesztenyeszinű dús hajjal boritott szép fejével azonnal feltűnt. A műtermet azonban jól ismerték, tudták rendeltetését és érdemeit a lakójának. Október 26-án nagy fekete zászlót tűztek ki a kupolás épületre.

Fadrusz október 25-én este hetedfél órakor halt meg. A művész a tavaszszal, áprilisban kezdett betegeskedni, alkalmasint meghülés következtében. Még gyöngélkedve is dolgozott, de juniusban már sokszor ágyban kellett pihennie. A nyáron fölment Stoósz fürdőbe, jó levegőre, hidegviz kurára. De jobbulást nem talált.

Mikor visszatért, tüdőgyulladást kapott, ehez mellhártyagyuladást. Féltek a tüdőbajtól és ez be is következett. Veszélyes betegségéről szeptemberben terjedtek el az első hirek. Gyöngédség vette körül betegágyát. Neje, Deréky Anna, Deréky volt kuriai biró leánya, (maga is szép képességű szobrász), kivel Fadrusz nyolcz évig élt boldogan, továbbá öreg özvegy anyja, Fadrusz Jánosné nagy szeretettel ápolták. A vastermészetű ember egészsége azonban gyorsan fogyott.

Az orvosok október 23-án már aggasztónak találták állapotát. De ekkor még elbeszélgetett övéivel. Október 25-én már sokkal roszabbúl lett, sokat szenvedett s déltájt ágyában felülve így sohajtott föl: "Bárcsak már meghalnék." Bágyadtan feküdt vissza ágyába, elaludt, aztán megkezdődött a haldoklás. A gyorsan előhívott orvos már nem birta eszméletre hozni s a beteg művész esti hetedfél órakor megszűnt élni.

A művész holtteste egyelőre a hálószobában, a halottas ágyon maradt spanyolfallal körülvéve. A szoba teli van művészi alkotásokkal. Ott díszlik a művésznek László Fülöptől festett arczképe; az ágy fölött Stőhr Ernő bécsi festőnek emlékűl adott s Krisztus sirbatételét ábrázoló képe. Az éjjeli szekrényen, virágtartóban állt a szentelt viaszgyertya és mellette a művész órája, melyen oly sokszor leste a fájdalmas perczek tünését. Kezébe egy kis faragott keresztet adott a felesége. Ezt a művész a pozsonyi koronázási emlékszoborról törte le, észre vévén, hogy rövid idő alatt úgy is le fog válni onnan.
Halálának hire megrenditett mindenkit úgy Budapesten, mint az ország legmesszebb részeiben. Pozsonyban azonnal összegyűlt a városi tanács s elhatározta, hogy ha Budapesten más intézkedés nem történik, a halottat a város költségén haza viteti és eltemetteti. Egyszersmind a temetésen Brolly Tivadar polgármester vezetése alatt küldöttségileg képviseltette magát.

A városházára fekete zászlót tűztek. Kolozsvárt a szomorú hir vételére szintén hatósági intézkedéseket tettek a temetésen való részvétel iránt. A Mátyás-szobor talapzatát bevonták feketével. Az egyetem is, melynek Fadrusz dísz-doktora volt, küldöttséget küldött. Kecskemét városa nevében, mely csak egy héttel ezelőtt rendelte meg Fadrusznál Kossuth és Rákóczi szobrát. Kada polgármester küldött részvéttáviratot az özvegyhez. Szeged városa is elhatározta, hogy küldöttséggel vesz részt a temetésen.

A halottas házban az elsők közt megjelent Wlassics Gyula közoktatásügyi miniszter a kormány koszorújával, Hegedűs Sándor, a kolozsvári szobor-bizottság elnöke és még sokan az irodalom, művészet, társadalom kiválóságai közűl, részvétöket fejezvén ki. A budapesti egyetemen Beőthy Zsolt tanár eszthetikai óráját a művész emlékének szentelte.

A kolozsvári egyetemen Márki Sándor tanár emlékezett meg művészetünk veszteségéről. Az országos képzőművészeti társulat igazgatósága a temetés intézkedései végett jött össze s ekkor K. Lippich Elek közoktatási miniszteri osztálytanácsos bejelentette, hogy Fadruszt az állam költségén temetik. A felügyeletet a képzőművészeti társulat vette át.

A részvéttáviratok, koszorúk csaknem perczről-perczre érkeztek a halottasházhoz, a jóbarátok, a tisztviselők is nagy számban fejezték ki személyesen részvétüket. A miniszterek közűl többen küldtek részvétnyilatkozatot.

Október 26-án délután állították föl a ravatalt a műteremben. A koporsót azokra az állványokra helyezték, a melyeken a mester a kolozsvári Mátyás-szobrot készítette. A halott feje fölött a kereszten függő Krisztus hatalmas szobra állt, Fadrusznak először feltűnt alkotása. A művész egyéb kész és félbemaradt alkotását is elrendezte a ravatalos szobává alakított műteremben a művész tanítványa és segédje, Rollinger Rezső szobrász. Pálmák és örökzöld közt nyugodott a halott.