Dtum
Login with Facebookk
1903 | November

Jantyik Mátyás 1864-1903

Festőművész volt és még csak 39 éves, mikor meghalt. Rövid idő annak, a ki folytonosan tanúl, készül, hogy becsvágyához méltán tökéletesítse magát és szellemi erejét. Talán az önbirálatot keményebben is alkalmazta és tépelődő természete fékezte az előretörésben. Ám bízott az életben, melynek ifjú részét hasznosan töltötte, bízott tehetségében.

 

Anyagi gondok sem háboritották. Szerény, egyszerű életmódjában a nyugalom soha sem hagyta el. Párisban is megmaradt magyaros természetében. – szemlélődött és terveket alkotott igen szép feladatokhoz. Nem dolgozott gyorsan. Sokáig készűltek nagyobb képeit. Konczepczióival, vázlataival azonban hamar végzett, hirtelen vászonra vagy papirra vetette. Illusztrációit rendkivűl könnyen készítette, pedig mindig művészi felfogással, erőteljes stilben.


Itt, a szomszéd asztalnál, a hol e sorokat irjuk, sokszor rajzolt a "Vasárnapi Ujság"-nak. Egy deszkára, vagy vastag kéregpapirra szögezett lapon egymásután bontakozott ki a kép, igazán megrajzolt kép, festői hatásokkal, rajzolási biztossággal. A nép életében látott alakokat czeruzájával azonnal a legjellemzőbben átvitte a papirra. Az "Osztrák-Magyar monarchia irásban és képben" vállalatnak készitett illusztrácziói a legkitünőbbek közűl valók. Ezek a népies jellemzés iránt való érzékről és könnyű előadásról tesznek tanúságot.


A rajzolásban már a budapesti mintarajz-iskolában feltűnt a fiatal tanítvány. Jeles tanárai, Lotz Károly, Székely Bertalan szeretettel kisérték figyelemmel az egészséges képű, zömök alföldi fiút, ki nem igen barátkozott, egy kissé nehézkes is volt, de mindig egyenletesen derűlt és lelkesedő, s félreismerhetetlenűl művészi lélek.


Az alföld felséges rónáján, Békésmegye végtelen síkjain eltelt dallal, természettel, a nép lelkének egyszerűségével, szokásainak érdekességével. S e benyomások hatása az lett, hogy festő akart lenni. Jómódú családja eleinte nehezen egyezett ebbe bele, de ő megmaradt szándéka mellett s a testvérfiúknak is, kik őt nagyon szerették, tetszett, hogy egy közülök művész lesz.


Békés városának régi és nagyrabecsült polgár családjai közül való a Jantyik-család. A festőnek nagyatyját, szintén Jantyik Mátyást 1858-ban a király a közügyekben szerzett érdemeiért arany érdemkereszttel tüntette ki; atyja: Jantyik Mihály pedig, mint kiváló gazda és polgár, a megye első emberei közé tartozott.


Jantyik Mátyás (szül. 1864-ben Békésen) mint gyermekifjú jött föl Budapestre, s itt a mintarajziskola tanítványa lett. Nemsokára népéleti képeket kezdett rajzolni a "Vasárnapi Ujság"-nak, torzképeket az "Üstökös" és "Bolond Istók" élczlapoknak. 1884-ben Párisba ment, a hol éveken keresztűl tanult, részint a hires Julien-iskolában, részint Munkácsynál és Lefebre műtermében.

 

A párisi Salonban két életképet állított ki, ezzel kezdődött művészi pályája. A mikor hazatért, több alföldi életképe keltett élénk figyelmet a Műcsarnokban. Most már fölváltva Budapesten és Békésen lakott. Az utóbbi helyen műtermet is rendezett be, s leginkább itt dolgozott, az alföldi népről készítvén életképeket.

 

Egyszersmind sok illusztráczióval kereste fel a "Vasárnapi Ujság"-ot. De a történelmi festészethez vonzódott voltaképen s ehez készűlt egész tehetségével. Mégis e közben egy nagy életképet is festett Békésen, a "Buzaszentelést", mely életnagyságú és kitünően jellemzett magyar alakokban azt a mély áhitatot tünteti föl, mikor a magyar ember Isten szabad ege alatt, az egyház szertartása mellett könyörög tavaszkor jó termésért.

 

Szabadka város az 1896-iki ezredéves ünnepélyre nagy képben akarván megörökíteni annak emlékét, hogy Mária Terézia szabad királyi várossá emelte, a kép megfestését Jantyikra bízták, a ki érdekesen dolgozta föl a tárgyat s a milleniumi kiállitáson sok elismerést szerzett a történeti felfogás és stil előkelőségével.

 

Tehetségének maradandó emléke az országház főrendiházának termében két fali képe: "Az aranybulla kihirdetése" és "Mária Terézia a pozsonyi országgyűlésen". Ezeknek már pályázati vázlatai is nagy figyelmet keltettek. Az életnagy alakú freskóképek festésében komoly, tartalmas és határozott erő nyilatkozik; mely a tovább fejlődés bizonyosságáról is meggyőz.

 

Kitüntették e műveket a Lotz-dijjal is. A két kép után még egy nagyobb festményt fejezett be: "Krisztus a keresztfán". Ez az idei kiállítás egyik kiváló darabja volt. Készűlt egy nagyobb történeti festményhez is, melynek tárgya Martinuzzi megöletése. A vázlat, melyet erről festett, már mutatja, hogy történeti festészetünk egy kiváló műve maradt abba a művész korai halálával. Másik szép vázlata "Krisztus sirba tétele", és az ősmagyar időkből "A táltos".

 


Jantyik csak egy kis részét állította ki műveinek. Kisebb életképeivel nem állt a nyilvánosság elé. Sok vázlat és tanulmány is maradt utána békési műtermében. Tanulmányait most készűlt feldolgozni s e czélból a gellérthegyi művészházban műtermet bérelt, hová az őszszel szándékozott beköltözni. De a nyár elején egyszerre elkezdett betegeskedni, haza ment Bkésra anyjához és testvéreihez.

 

Nem sokára komor hírek érkeztek állapotáról, megdöbbentvén ismerőseit, kik alig birták elhinni, hogy az erős testalkatú, egészséges férfi veszedelmes beteg lehet. Vesebaj szakította meg életét, október 16-án.


Hagyatékát összegyűjtik testvérei és kiállítják a tél végén a Műcsarnokban. Közte van a "Búzaszentelés" is, melyet valószinűleg a szépművészeti muzumnak vásárolnak meg. Az olajvázlatok mellett becsesek a nagyobb képekhez készűlt szénrajzok, kartonok, Jantyik rajzolási tehetségének megannyi tanúi. Összegyűjtik a kiállitásra a lapok számára készűlt illutszráczióinak eredetijeit is.


Munkácsy hatása meglátszott Jantyikon, kivált a rajzban, az alakok, a kifejezések megfigyelésében, de csak a legszükségesebbnek és a legjellemzőbbnek feltüntetésében. Az aprólékos részleteket mellőzte; a formát és a festői hatást emelte ki.


A korán elhunyt művész temetése mély részvét mellett ment végbe október 18-án. Megjelent a város és környék értelmisége nagy számban s a fővárosból is többen utaztak oda.

Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Mini galéria
Jantyik Mátyás Az Aranybulla kihirdetése a Főrendi ház üléstermében
Cikk-ajánló
A sajt éréséről A sajt éréséről
Aki egyszer is látott sajtot csinálni és megizlelt friss, később...
A „Potemkin” eltűnt matrózai A „Potemkin” eltűnt matrózai
A „Potemkin” fellázadt pánczélos hajónak tizenöt matróza,...
A Kecskeméti Atletikai Club A Kecskeméti Atletikai Club
A Kecskeméti Atletikai Club rövid pár hónap alatta a teljes...
Új lehetőségek előtt a tőzsde Új lehetőségek előtt a tőzsde
A tőzsdei forradalommal kapcsolatos rendelkezéseket beható...
Harc a tüdőgyulladás ellen Harc a tüdőgyulladás ellen
Amíg élt, nem sok ember dicsérgette a ráncosképű, vén petróleum...
A háború és a papírfogyasztás A háború és a papírfogyasztás
Ki hinné, hogy a háborúnak igen érezhető hatása van a papirfogyasztás...
A konferanszié A konferanszié
Sokan, akik eljárogatnak a kabarékba és jóízűen nevetnek a...
Rövidek Rövidek
Szombaton felhivást intéztek Ostland birodalmi tartomány észt, lett...
Czigányoktól megmérgezett állatok Czigányoktól megmérgezett állatok
A kóbor czigányok garázdálkodásairól az ország különböző részeiről...
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98